Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Crisviano Bobelo “Manu Mean” ho nia imajen kanek nia fitar ne’ebé membru milísia sira tá ho katana iha nia kanuruk no nia ulun. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

OÉ-CUSSE, 13 setembru 2021 (TATOLI)—Durante kalan haat, ha’u subar no toba mesa-mesak iha fatuk-kuak ida iha PEHE, iha área Sunkaen-Nusa Tenggara Timur (NTT). Kalan haat nia laran ne’e, ha’u-nia kanek sira-ne’e hahú ular hotu ona.

Atu tama ba kalan lima, katuas ida naran SON SIKI hetan ha’u. Nia hateten ba ha’u; ‘Labele sai hosi fatin ida-ne’e. Husik ha’u mak ba buka ai-moruk atu kura ó-nia kanek sira-ne’e.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Milísia tá ha’u-nia ibun, nehan tohar monu namtate”

Istória pasada pedasuk ida-ne’e, sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Crisviano Bobelo “Manu Mean” hosi organizasaun Jesus Homen Salvador (JHS), hateten ba jornalista Agência TATOLI, Abílio Elo Nini, liuhosi dada-lia ne’ebé hala’o iha nia rezidénsia bairru Numbei, aldeia Sanene, suku Costa, sub-rejiaun Pante Makasar, Oé-Cusse, tersa (07 setembru 2021).

09 setembru 1999

Iha loron 09 de setembro 1999, ha’u ho kolega Lukas ne’ebé ami na’in rua hamutuk dezde loron 08 setembru kalan ne’e, ami na’in-rua hakat neineik hakbesik ba família balun iha fatin ida naran Kiubatan, hodi husu tulun atu salva ami na’in-rua. Familia sira-ne’e hateten mai ami dehan nune’e, “Imi na’in-rua bele tama iha uma kabuar ne’ebá tanba dook hosi estrada públiku (kuaze metro 100).”

Ami na’in-rua toba ona iha uma kabuar nia laran. To’o tuku 15:35 lorokraik hanesan ne’e, derrepente milisia ida naran Agostinho mai bolu ami na’in-rua dehan, “Ita-nia família kompletu ona iha Kantor Desa ka Sede Suku Imbate-Kefa. Imi atu rejistu para aban-bainrua simu apoiu karik kompletu. Se la’e, imi na’in-rua araska.”

Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Crisviano Bobelo “Manu Mean” . Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

Iha sede suku Imbate ne’e, tau naran daudaun maibé to’o tuku 17:00 lorokraik hanesan ne’e, milísia sira mai ho arma hanesan kilat boot ualu (8), surik, samurai, katana inklui sasán kro’at seluk tán. Ami mós sente laiha ona esperansa atu moris tanba liafuan balun sai hosi ulun boot milísia ho naran AA (konfidensiál) hateten nune’e, “Imi sira ne’e mak loron no kalan tuda ha’u-nia uma iha Oé-Cusse ne’ebá ne’e. Oinsá mak ha’u atu defende imi?”

Tanba ema ida ko’alia ne’e eis-deputaduu iha Oé-Cusse (membru DPRD), antes atu ramata nia liafuan ne’e nia hateten, “Komandante, iha minutu ida-ne’e ita mak jere tempu atu hanorin sira tuir ita-bo’ot sira-nia dutrina.” Ko’alia seidauk ramata, komadante milísia ne’e simu kedan ho liafuan maka’as hodi dehan nune’e, “Ida-ne’e mak ita buka durante ne’e. Agora ita-boot sira sei tuir formasaun.” Maibé, situasaun iha sede suku ne’e, ami-nia kolega balun kanek ona, balun tan nehan monu no raan sulin makaas.

Nune’e, membru milísia sira mós foti tali kesi ami. Prosesu kesi ne’e bolu na’in ida-idak kesi uluk tiha, depois mak kesi hamutuk-tán na’in-rua no tau tan tali ba liman sorin-sorin, depois sira hein atu estika de’it tali sira-ne’e, halo ita book aan la di’ak. Molak atu hasai ami hosi sede Suku Imbate, kolega barak mak ita haree oin la koñese ona tanba ema baku no oin ne’e nakonu raan. Sira konsege lori ami sai hosi sede suku Imbate no la’o tuir dalan iha área Imbate, Lete Tole, Lapa, to’o fatin ida naran “TEUNLASI”.

Ami konta la’o lubuk ida, tuir dalan sira-ne’e, durante ami la’o asaun sira hanesan baku ami, sona ami, tuda ami mo tebe ami tutuir dalan. Sira la fó fatin ba ami atu deskansa ka dada-iis. Liu-liu mak ami besi ona iha dalan ida atu tama ba TEUNLASI ne’e. Iha ne’e, sira obriga ami la’o tuir mota laran, sira kaer tuir mota ninin. Dalan ne’e karik ita la’o ho loron mós defisil tanba rai namdoras, ita sama ain mós tuba lametin ne’e.

La’o ba mak ami monu karik, membru milísia sira-ne’e tuda de’it ami ho fatuk sira-ne’e. Sira obriga ami tenke la’o makaas, to’o ami-nia kolega balun dada-iis labele ona, konserteza tenke simu konsekuénsia mate tanba membru milísia sira baku mate tutuir dalan no sira-nia isin-mate latan latan naklekar na’in laek. Iha mate-isin balun, ami sira be la’o hosi kotu ne’e, la’o sama tan de’it sira-nia mate-isin hanesan sama fatuk. Balun, ita-nia ain sidi ne’e ita hanoin fatuk ka ai ruma mak satan netik ita-nia dalan.  

Iha momentu ne’ebá, mílisia sira kesi ha’u hamutuk ho kolega matebian Agustinho Eko. Ami la’o, to’o iha fatin ida naran Lapa, ha’u sente tali ne’ebé kesi ami na’in-rua nia liman ne’e namkore mesa-mesak no nakloke ba daudaun. Entaun, ha’u dudu kolega ne’e ba oin. Depois, membru milísia sira kesi nia ketak ho ha’u.

Iha fatin ne’e, ha’u-nia matan ne’e haree la moos ona tanba ha’u-nia oin ne’e nakonu ona ho raan. Raan nia iis ne’e halo ha’u oin halai. Ami kontinua la’o, tuir dalan milísia sira obriga nafatin ami to’o lalais iha fatin ida naran TEUNLASI ne’e. Bainhira besik atu to’o iha fatin ne’e, membru milísia sira-ne’e hahú haklalak no komesa oho ona ami-nia maluk sira iha grupu primeru be la’o iha ami-nia oin ne’e.

Tanba, iha biban ne’e, ami la’o no fahe ba iha grupu rua. Ha’u haree ba oin, haree milísia sira tá ami-nia maluk iha gurpu primeiru ne’e ho katana hanesan lere duut, ha’u haree ida-ne’e, tanba trauma, ha’u hamriik mós sama rai la metin. Too ikus, ha’u monu tun hodi latan-aan iha soko-laran ida. Ha’u-nia isin-lolon tama iha soko-laran no ha’u-nia oin de’it mak sai mai li’ur.

Tuir loloos milísia sira lahetan ona ha’u. Maibé, tanba sira oho tán kolega sira iha grupu primeru ne’e hotu tiha mak sira halo pasa-revista fila-fali ba kotuk, entaun balun kala raan lanu ona sira nomós forsa mós laiha ona, ha’u rona sira (mílisia) ko’alia ba malu dehan, “Ida iha ne’e sidauk mate.”

Sobrevivente Masakre Tumin, Crisviano Bobelo “Manu Mean” ninia kanek nia fitar. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

Entaun, milísia sira dada ha’u sai ba leten depois lori katana tá iha ha’u-nia kanuruk ne’e. Maibé, ha’u sente katana nia kro’at la tama liu ba iha ha’u-nia kanuruk ne’e. Depois, sira tá tán ha’u-nia ulun kuaze kanek hitu (7) no tesi tán ha’u-nia kakorok ida-ne’e mak kanek boot. Ha’u hemu bee mós bee, bee ne’e fakar sai fali hosi kenek ne’e nia kuak, suli sai fali ba li’ur. To’o agora, kanek sira-ne’e nia fitar sei iha nafatin.

Hafoin ida-ne’e, milísia sira rekolla fali kolega sira-nia mate-isin halibur iha fatin ida mak lori kilat tiru tán ba mate-isin sira-ne’e. Ida-ne’e, ha’u haree ho matan. Maibé, ha’u latan mesak, milísia sira la konsege foti ha’u-nia isin iha fatin ha’u latan ba ne’e. Sira tá tiha ha’u depois la preokupa ona ba ha’u tanba sira hanoin katak ha’u mate tiha ona.

Ha’u rona kolega sira-ne’ebé milísia sira rekolla nia mate-isin ne’e barak mak sei moris hela no book-aan nafatin, entaun milísia sira lori kilat lolon ualu (8) ne’e, lori tiru ba mate-isin sira-ne’e to’’o mate mohu. Te-te-te. Depois, molok sira atu husik hela fatin ida-ne’e, Gabriel Colo fó sai avizu ba nia membru milísia sira hodi dehan, “Aban, ita iha halo ‘gotong-royong’ iha fatin ida-ne’e.” Signifika katak, aban mak sira sei fila-fali mai atu hakoi mate-isin sira-ne’e.

Ha’u toba no latan nafatin iha fatin ne’e. Atu hamrrik maibé sente forsa laek. Atu hamriik, kbiit laek. Ha’u rona, milísia sira foti ain fila tiha ona mak ha’u komesa book-aan atu hamriik maibé forsa laiha ona. Koko dala barak atu hamriik maibé foti isin ne’e todan be todan. Lakle’ur, ha’u obriga-aan konsege tuur maibé ha’u-nia liman ne’e tali sei kesi-metin nafatin. Book aan la di’ak. Atu kaer netik fatuk ruma hodi hamriik maibé susar tanba liman ne’e kaer toman de’it liman ida seluk fali. Ha’u koko kose tali ne’e ba rai atu kotu maibé rai ne’e laiha nehan atu tata kotu tali ne’e hosi ha’u-nia liman.

Tanba la kotu, ha’u latan aan iha rai hodi dolar tun rai-lolon ne’e to’o iha kraik ne’ebá. To’o iha rai tetuk ne’e, ha’u ba latan sedere hela iha fatuk boot ida. Ha’u sadere tiha fatuk ne’e mak hafoin kose tali ne’e ba fatuk sanak nia kro’at ida, fatuk nia nehan ne’e bele tata kotu tali be kesi-metin ha’u-nia liman ne’e no tali mos namkore neineik to’o kotu. Ha’u tuur dada iis naruk be naruk. Hafoin tuur minutu balun, ha’u hamriik, book aan foti ain la’o neineik ba mota laran ne’e.

Ha’u hakat ho kuidadu. Ha’u haree maluk barak mak mate no latan hela iha mota laran ne’e. Ha’u hakat neineik iha mate-isin sira-ne’e nia leet, ha’u sente kolen no hamrook ba daudaun. Ha’u koko atu hemu bee ne’ebé mate-isin sira latan iha laran ne’e, ha’u kuru ho liman rua hemu daudaun, eh, bee ne’ebé ha’u hemu ne’e suli sai fali hosi ha’u-nia kakorok be kanek ne’e nia kuak, be ohin milísia sira tá kanek ne’e.

Ha’u atu halo saida tán? Haa’u deside la’o ba oin nafatin. Ha’u hateke ba ha’’u nia isin-lolon ne’e, hau la’o molik de’it. Ha’u foin hatene tuir-aan, ha’u la tau faru no kalsa tanba ohin milísia sira kua-lees ha’u-nia hena sira-ne’e ho sira-nia surik be kro’at. Ha’u la preokupa, tanba rai kalan nakukun ona. Ha’u la’o tuir ai-laran tuan ne’e, ho neon laek no lahatene atu hakat lerek ba fatin ida-ne’ebé loos. 

Iha kalan ne’e, ha’u la’o to’o tuku 8:00 dadeersan, ha’u tama ona iha ai-laran tuan ida. Ha’u lahatene, iha loos ne’ebé. Durante iha ai-laran ne’e, ha’u toba kalan haat (4), ha’u subar mesak iha fatuk-kuak ida iha área Sunkaen Nusa Tenggara Timuur (NTT)-Indonézia iha rai ida naram PEHE. Iha kalan haat nia laran ne’e, ha’u haree ha’u-nia kanek sira ne’e komesa ular hotu ona.

Atu tama ba kalan lima (5), katuas ida naran SON SIKI hetan ha’u iha fatuk-kuak ne’e, depois nia tulun ha’u. Katuas SON SIKI hateten ba ha’u, “Labele sai hosi fatuk-kuak (fatin) ida-ne’e. Husik, ha’u mak ba buka meu no buka aimoruk atu kura ó-nia kanek sira-ne’e.” Depois nia lori nia oan-mane roupa balun hodi fó hatais ba ha’u.

Durante ha’u toba kalan haat iha fatuk-kuak ne’e, bainhira katuas SON SIKI seidauk hetan ha’u, bainhira ha’u hamlaha ne’e ha’u han de’it aifarina-tahan. Bainhira hamrook, tanba bee laiha, ha’u dulas aifarina tahan ne’e mak hemu nia been. Katas ne’e hetan tiha ha’u, nia mak kura ha’u-nia kanek sira-ne’e. Nia lori de’it ai-moruk kami’i nia fuan mak kura ha’u-nia kanek ne’e.

Maibé antes nia atu kose ai-moruk ne’e, nia hamulak uluk ba rai-lulik fatin ha’u subar ba ne’e, hafoin ne’e mak nia kose ai-moruk ne’e ba ha’u-nia kanek sira-ne’e. Katuas SON SIKI promote ba ha’u nune’e, “Kanek sira-ne’e, to’o iha kalan ualu (8) ne’e, ó-nia kanek ne’e sei hetan di’ak fali.” Realidade hatudu loloos duni tuir katuas ne’e ninia promesa. To’o kalan ualu (8), ha’u-nia kanek sira-ne’e maran no di’ak totál.

Durante ha’u subar iha fatuk-kuak iha PEHE ne’e, ha’u konsumu de’it ai-farina tahan nomós nu’u-laloir tanba susar atu hetan bee. Dalaruma ha’u han hotu, atu hemu bee laiha entaun lahemu bee. Aifarina tahan ne’e fasil hetan tanba iha to’os laran ne’e barak, to’os ne’e katas SON SIKI nia to’os. Nu’u-laloir ne’ebé ha’u hemu nia been ne’e, katuas SON SIKI mak oferese gratuita ba ha’u. Dalaruma, katuas SON SIKI lori sasoro husi ninia uma mak ha’u auguenta han hodi kalsu netik kabun be mamuk ne’e.

Maibé, Maromak ne’e iha tebes duni. Antes atu tama ba kalan ualu (8) ha’u-nia kanek sira atu di’ak ne’e, iha tempu kalan bainhira ha’u toba dukur ona ne’e, busa-mutin ida sempre mai toba hamaluk ha’u. Dalaruama ha’u toba dukur ona, busa-mutin ne’e mai lambe ha’u-nia kanek sira iha ha’u nia isin-lolon ne’e hosi rohan ba rohan. Bainhira busa-mutin lambe kanek sira-ne’e, hanesan lambe hamaus ha’u atu toba no toba dukur.

Kuaze semana rua atu tama ba semana tolu, katuas SON SIKI mai husu ba ha’u, “Se atu sai hosi fatin subar ida-ne’e karik, oan atu ba loos ne’ebé” Ha’u hatán ba katuas ne’e hodi dehan, “Ida-ne’e mak ha’u lahatene. Atu ba loos ne’ebé ha’u seidauk hatene tanba ha’u sei trauma hela. Tauk karik, ha’u sai ba mak membru milísia ruma hetan ha’u, sira dehan ha’u mak sasin moris, entaun sira sei bele oho ha’u.”  Iha ha’u-nia hanoin ne’e, tauk liu-liu mak milísia sira hosi ita-nian ne’ebé ba uluk Indonézia ne’e.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Milísia tá ha’u-nia tilun fahe ba rua” (II)

Kataus SON SIKI husu ba ha’u, “Ó-nia aman nia naran saida?” Ha’u hateten ba katuas ne’e, “Ha’u-nia aman nia naran BENEDIKTUS BOBO no agora daudaun mai refujia iha fatin refujiadu ida naran MAEN iha Kefa-NTT ne’e,” Katuas ne’e hateten, “Ha’u-nia oan mane ida agora membru Tentara Nasional Indonesia (TNI) no agora hala’o knaar iha ne’e hela. Ha’u sei hateten ba ha’u-nia oan-mane atu buka tuir ó-nia aman iha fatin refujiadu ne’e.”

Kala lia ne’e la’o tuuir loos duni. Katuas SON SIKI haruka duni nia oan mane ne’e ba buka tuir ha’u-nia aman iha fatin refujiadu jerál iha NAEN iha Kefa, depois konsege duni hetan ha’u-nia aman iha ne’ebá. Emtaun, SON SIKI nia oan mane ne’e informa ba ha’u-nia aman hodi dehan, “Ita-nia oan oan-mane mak naran Cris Apalu ka?” Ha’u-nia aman hatán, “Loos, nia ha’u-nia oan mane.” Katuas nia oan mane ne’e hatán, “Oh, entaun di’ak. Ita-nia oan-mane nia isin-lolon sira-ne’e hetan kanek boot. Ha’u-nia aman mak kura ita-nia oan nia kanek iha ninia subar-fatin besik ami-nia to’os iha PEHE.”

Ha’u-nia aman rona ida-ne’e lahatán buat ida. Membru TNI ne’e hatutan. “Agora ita-nia oan-mane nia kondisaun saúde rekopera ona. Ninia kanek sira di’ak hotu ona. Se ita hakarak, aban ha’u lori nia mai no sei entrega ita-nia oan-mane ba ita-boot.” Rona ida-ne’e, ha’u-nia aman kontente no hakuak tiha membru TNI ne’e hodi dehan, “Bele. Obrigadu ba ita-nia domin no ita-nia laran luak.”

Depois ida-ne’e, membru TNI ne’e mai bolu nia aman SON SIKI hodi hateten, “Apá bele lori labarik ne’e mai ona, nune’e ha’u bele lori nia ba entrega tiha ba nia aman, tanba hau-hetan ona nia aman no ami ko’alia ba malu ona.”

Momentu ne’ebá ne’ebá, iha sábadu lorokraik, katuas SON SIKI hakat duni mai iha ninia to’os, fatin ha’u subar bá ne’e hodi fó informasaun ne’e ba ha’u. Katuas SON SIKI hateten ba ha’u, “Orsida tuku 00:00 (sanulu resin rua) kalan boot, oan bele sai hosi fatuk-kuak ne’e ba ha’u-nia uma. Ha’u-nia uma mak portaun boot iha dalan atu ba Kefa ne’e, uma primeiru kedas.”

Ha’u hatán ho doko ulun no ha’u kumpre orden no orientasaun hosi katuas SON SIKI ne’e. Kalan ne’e ha’u la toba. Tanba hanoin atu hasoru ha’u-nia aman, seidauk to’o tuku 00:00 kalan boot, foin tuku 22:00 kalan, tanba fulan mós naroman, ho kontente ha’u hakat sai hosi subar-fatin rai-kuak iha PEHE ne’e, hakat neineik ba kataus SON SIKI nia uma.

Molok ha’u besik katuas SON SIKI nia uma nia portaun boot ne’e, ha’u-nia laran sente ta’uk loos. Ha’u foti desizaun, atu tama ba uma ne’e ka lalika. Maibé ho aten brani no fiar aan ha’u loke portaun no tama ba uma laran. Nune’e, ha’u hakat tama daudaun, to’o iha uma oin, katuas SON SIKI loke odamatan sai hosi uma laran hodi dehan, “Ha’u-nia oan TNI ne’e iha laran ne’’ebá.”

Katuas lori ha’u tama ba uma laran. Iha uma laran ne’e, ha’u hare kilat boot ida tidin hela iha ai-rin uma kabuar nia klaran ne’e, nia oan-mane hatais hela farrda loerng TNI nian. Ha’u-nia laran bisi-bisi, “Ai, ida-ne’e ha’u atu mii-kalsa tan ona tanba ha’u sei trauma bainhira haree kilat no ema hatais loreng.”

Kataus nia oan-mane TNI ne’e hateke ha’u no haruka ha’u tuur. Nia dehan ba ha’u, “Ó-nia aman iha NAEN-Kefa. Aban, ha’u rasik mak lori ó hodi entrega ó ba ó-nia aman iha fatin refujiadu ne’e.” Maibé, ha’u-nia hanoin oin seluk ona no ha’u hahú deskonfia katuas SON SIKI ho nia oan-mane TNI ne’e hodi ko’alia ba ha’u-nia aan, “Ha’u hatene, karik katuas SON SIKI futu lia ona ho nia oan mane ne’e, atu lori no entrega ha’u ba ulun boot milísia sira.” Maibé, katuas nia oan-mane TNI ne’e dehan-tán ba ha’u, “Ó fiar ha’u-nia aman SON SIKI, tanba ha’u-nia katuas mós ko’alia mai ha’u fila-fila katak labele ta’uk sé de’it.”

Nune’e, iha kalan ne’e, prontu, ha’u toba ona iha katuas SON SIKI nia uma kabuar ne’e. Iha domingu dadeersan tuku 08:00 hanesan ne’e, kataus nia oan-mane TNI ne’e lori ona ha’u, ami rua la’o ain husi Kiubatan to’o cabang Ukimnatu mak ami na’in-rua sa’e karreta. Durante ami la’o hasoru membru milísia balun maibé sira la book ha’u to’o iha fatin refujiadu iha NAEN. Membru TNI ne’e lori ha’u ba loos ha’u-nia aman. To’o iha uma, ha’u-nia aman hamriik mai hakuak ha’u hodi tanis, “Ha’u hanoin ó mate tiha ona maibé afinál ó sei moris.”

Ha’u-nia aaman konsege ko’alia ho ha’u ho membru TNI ne’e lato’o minutu 15, no membru TNI ne’e fila-fali ba hala’’o servisu. Maizumenus tuku 17:00 lorokraik hanesan ne’e, ha’u sai atu ba haris-fatin hasoru loos ha’u-nia alin naran Franscisco Sufa (agora servisu iha empostu) hateten mai ha’u, “Di’akliu maun sses ona hosi fatin ida-ne’e, tanba ha’u haree ema balun monta ona estratéjia atu foti-nauk ita-boot iha kalan boot ne’e.”

Entaun, ha’u lato’o haris fatin, ha’u mai fali uma. Ha’u-nia apá hateten, “Buka meu atu sees hosi fatin ida-ne’e.” Nune’e, ha’u bolu ha’u-nia maun Vitorino Bobo, ami ni’an-rua sai kedan iha kalan boot ne’e. Ami mai iha Pertamina Kefa ninian, depois ami na’in-rua ba liu Atambua. Ami hela lato’o semana ida hanesan ne’e, ami rona katak refujiadu, komesa ta’u naran atu fila mai Oé-Cusse.

Entaun ami na’in-rua mai hosi Atambua to’o iha Peboko toba kalan ida. Depois, aban fali mak maun ne’e nia ba Kefa hasoru loos refujiadu primeru tama iha sub-rejiaun Oésilo. Konserteja ha’u-nia maun ne’e mai subar ha’u iha kamioneta ida-nia laran, ami tama to’o iha Oésilo.

Akontese duni, bainhira milísia sira buka ha’u lahetan ona, akontese fali ba ha’u-nia aman tanba melisia sira oho ha’u-nia aman 31 dezembru 1999 kalan ne’e kedas. Milísia sira buka ha’u atu oho maibé sira buka ha’’u lahetan, sira oho fali ha’u-nia aman iha fatin refujiadu NAEN-Kefa-NTT. Momentu ne’e ha’u bele livre no salva-aan ona maibé ha’u-nia aman mak sai vítima ba ha’u. Maibé, tanba domin no hadomi ha’u-nia aman, iha tinan 2006 liuubá ne’e, ami família hamutuk ba foti fali ha’u-nia aman nia mate-ruin iha KEFA-NTT hodi haloot fali iha semitériu TUMIN.

Sobrevivente Masakre Tumin, Crisviano Bobelo, moris iha Tumin, suku Bobometo, 13 marsu 1981, nia kodigu “Manu Mean”. Nia involve aan iha organizasaun Jesus Homem Salvador (JHS). Nia kaben na’in. Nia ramata estudu iha UNTL, Departamentu Biologia no daudaun ne’e servisu iha Depatamentu Ambiente RAEOA,

Lista naran vítima 82 mate iha Masakre Tumin

Sofrevivente Masakre Bobo-Ufe Tumin, Crisviano Bobelo “Manu Mean” haktuir, totál matebian sira-ne’ebé mate iha Masakre Tumin, hahú hosi loron 08-09 setembru 1999 ne’e hamutuk nain-82. Hosi númeru ne’e, ema na’in-10 mate iha loron 08 setembru 1999 no ema ne’ebé mate iha loron 09 setembru 1999 ne’e hamutuk na’in-72.  

Ema na’in-10 ne’ebé mate uluk iha loron 08 setembru 1999 ne’e, sira-nia naran mak hanesan; Victor Punef, Alberto Afoan, Zacarias Ena, Laurentina Ulan Cono, Ciplisio Caet, Agostinho Boko Neno, Filipus Tualaka, Marcos Sufa Afoan, Yakobus Siki no José Siki.

Semitériu Tumin ne’ebé haloot vítima na’in-82 ne’ebé mate iha iha Masakre Tumin 1999. Imajen/Espesiál.

Lista matebian sira-nia naran ne’ebé mate iha iha loron 09 setembru 1999 ho totál hamutuk na’in-72 mak hanesan; Babptista Mauno, Lukas Nesi, Florentino P. Asu, Baptista Obe, Yakobus Obe, Marcos Cono, Arnoldos Cono, Adrianus Nine, Zacarias Elu, Zacarias A. Elu, Lambertos Punef, Paulinus Elu, Remigiu Sanauno, Agostinho Eko, Mateus Oqui, Selestinho Oni, Simon Oki, Elias Elu, Lamberto Kusi, Yasinto Kusi.

Yohanes Suni, Siprisio Baquin, José Ase, José Obe, Hilario Eko, José Elu, Nikolau Elu, Dominikos Da C. Obe, Agostinho Sufa, Baptista Sufa, Ermindo Elo, Agostinho Ulan, Yakobus Oqui, Mikhael Sasi, José Maknaun, Bernaldo Sufa, Mariano Afoan, Albino Sufa, Luis Oki, Angelo Naub, Victor Oki, Ernesto Bobi, Marcos Mala, Martinho Sufa, Hilario Sanauno, Angelo Caet, Cancio Ulan, Ilmindo Neno.

Mateus Kefi, Cipriano Tafin, Marcos Coa, Marcos Obe, Jacinto Obe, Domingos Foni, Bartazar Foni, Calisto Caet, Michael Sufa, Fernando Colo, Angelo Sufa, Oracio C. Auni (milísia baku mate), Abrão Caet, Pedro Nel, Cilbina Lopo (milísia baku mate), Costan Sene, Fransisco Elu, Cirprianu Elu, Arnando Sani, Marcos Caet, Albino Asi, Domingos Colo, Leonardo Elu no Domingos Falo.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: Milísia oho ema na’in-10 iha 08 setembru 1999 (I)

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór      : Cancio Ximenes   

1 KOMENTÁRIU

  1. Nudar Joven ida senti tristi rona Maun nx Istoria Pasado nebe hasoru Sofremento Tortura Husi MiLisia Sra..
    Hanesan Sugestau dt ba TatoLi Agencia.. Sbele Hakat Ms ba iha Munsipio Bobonaro Posto Bobonaro Suco Lourba Aldeia Gumer.. Tmba Iha Neba iha Ms Vitima balun nbe mk uluk Hetan pankada Sona No Ta husi Grupo MiLisi sra … Vitima Nia Naran (ALbano Godinho Ho Konhesido Beno)

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here