Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Pedro Cono. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

DILI, 11 setembru 2021 (TATOLI)—Milísia sira lori ami sa’e tuir mota Sunkaen ninian ne’e seidauk to’o fatin TEUNLASI, milísia sira lori ai-boot ida baku iha ha’u-nia ulun ne’e, ha’u monu tun. Milisia sira lori katana tá ha’u-nia oin, tá kona fali ha’u-nia ibun ne’e, ha’u-nia nia nehan parte leten ne’e tohar no monu namtate.

Memória pasada ida-ne’e, sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Pedro Cono, haktuir ba jornalista Agência TATOLI, Abílio Elo Nini, liuhosi dada-lia ne’ebé hala’o iha sasin moris ninia rezidénsia iha Quibiselo, suku Bobometo, sub-rejiaun Oesilo, sesta (03 setembru 2021). Sasin moris hosi Quibiselo, Pedro Cono haktuir;

Milísia sira kesi ami-nia liman rua hamuutuk iha kotuk depois kesi hamutuk tán fali ho ema ida-nia liman tán, kesi ema na’in-rua nia liman kabun ne’e hamutuk iha kotuk sai ida-de’it. Depois, membru milísia ida kaer ha’u-nia liman no ida seluk kaer ha’u-nia parseiru nia liman loos. Membru milísia sira seluk la’o akompaña ami hosi ami-nia kotuk no oin, no sira ida-idak kaer sira-nia katana iha liman.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Milísia tá ha’u-nia tilun fahe ba rua” (II)

Iha dalan klaran, bainhira ami-nia kolega Martinho Bobi konsege salva-aan hosi ami-nia leet no halai sai, milísia sira komesa bolu malu; “Lori petromax mai lai. Ema ida halai lakon ona.” Lakle’ur milísia ida ho naran Gabrial Colo husu ba milísia sira seluk; “Sé mak ohin kaer, ema ida be halai sai ne’e nia liman?”

Membru milísia ida hatudu-liman ba ninia kolega seluk hodi dehan; “Kolega ne’e mak ohin kaer ema ida halai ne’e nia liman.” Ho oin buis no raan nakali, lakle’ur, Gabriel Colo lori nia katana ne’e tá mate tiha ninia membru ne’e mate fatin.

Hanesan manu-aman, Gabriel Colo fó sai avizu ba membru milísia sira hodi dehan, “Kalan ne’e, sé de’it mak husik ema sira-ne’e halai tán, ita-boot sira ida-idak mak sei mate lori sira-nia fatin.” Iha ha’u-nia laran hanoin, kala sira sei tá ami hanesan tá nia maluk milísia ne’e no ami sei mate iha kalan ne’e.

Antes sira lori ami sai ne’e, sira dehan katak atu lori ami sira-ne’e ba tuir formasauun iha sede KORAMIL Passabe nian. Milísia sira ko’alia hanesan ne’e, iha ha’u-nia laran ne’e sente katak, kalan ne’e ami sira-ne’e sei mate mohu karik. Ami kontinua la’o ba oin. La’o no la’o ai-laran tuan sira-ne’e, lakleur Martinho Bobi nia maun naran Suf Bobi mós komesa book-aan atu halai tán, tanba nia alin Martinho Bobi halai tiha ona.

Iha ami-na’in-82 (foufoun na’in-83, tanba Martinho Bobi halai sai ona) ne’e, durante ami la’o ne’e, ami balun la’o iha oin (uluk) no balun la’o iha kotuk (ikus) ho akompañemntu hosi membru milísia sira. Tanba ami la’o hosi filleira ida kotuk liu, ha’u hakfodak, membru milísia ida tá ona kolega Suf Bobi to’o mate. Sira tá kolega ne’e hanesan tá mate karau aman. Raan habokon nia faru loren ne’e bokon be bokon. Kolega ne’e mate, sira soe no husik monu leet nune’e de’it—hanesan oho samea soe hela iha dalan ninin. Ami kontinua la’o ba oin, maibé ha’u-nia laran ne’e tauk be tauk.

Maibé, iha ha’u-nia hakat ne’e, ha’u hahú hanoin no hanoin mak mate ne’e de’it. Kalan ne’e kala ha’u mós sei mate, tanba foin mak la’o uitoan de’it maluk matebian Suf Bobi milísia hobur no tá mate tiha ona. Kolega matebian Suf Bobi nia isin-lolon nakonu ho raan. Ha’u fihir no haree ho matan rasik.

Kalan ida-ne’e, ami sei la moris maibé ami hein atu mate de’it ona. Ida-ne’e akontese iha area suku Nainaban (área Indonézia) nian. Ami ba to’o suku Nainaban, refujiadu sira hosi aldeia Quibiselo-Nibin sira mós tama iha sede Nainaban nia laran. Milísia sira atu kaptura ema sira-ne’e, maibé lakonsege tanba ba xefe suku Nainaban la fó ulun atu kaptura ema iha nia suku laran.

Tuur dada iis uitoan, milísia sira-ne’e lori ami kontinua la’o ba oin. Atu tama tan iha suku Sunkaen, ami la’o la tuir dalan ona. Nune’e, ami deskansa no sira buka tán tali, kesi-metin tán ami-nia liman sira-ne’e ramata tiha, ami kontinua la’o. Iha dalan klaran, ami hamrok labele ona.

Ami husu milisia sira haruka ema sira iha bairru ne’e fó bee ba ami atu hemu. Hamrook lahalimar. Maibé, sira fó bee ba ami, ami hemu mós, sira tau bee iha balde laran mak sena-tama ami-nia ulun iha balde laran mak hemu bee ne’e, tanba ami-nia liman kesi metin hotu ne’e.

Tanba, milisia sira hatene katak ami-nia kolega ida halai tiha ona entaun haruka tiha milisia ida tá tiha ai-bebak ne’e hafahe ba rua, depois kesi-metin tán ami-nia liman. Kesi-metin hotu tiha, ami la’o tuir dalan, kala iha kalan ne’e halo ona tuku 11:00 ka 12:00 hanesan ne’e ona. Tanba ami la’o liu iha fatin sira-ne’e, ha’u haree rai fuik no iha uma sira ne’e mesak nonook, tanba karik uma-na’in sira-ne’e toba dukur hotu ona. Rai hakmatek fuik be fuik.

Ami la’o tun ba mota suku Sunkaen ninian, lori ami sa’e tuir mota ne’e. Seidauk la’o to’o iha fatin TEUNLASI atu sira oho ami ne’e, sira baku ona ha’u. Seidauk tun liu to’o mota ne’e, sira baku ona ha’u iha parte ulun ne’e. Ha’u-nia parseiru ida kesi hamutuk ho ha’u ne’e, nia monu ba parte sorin no ha’u mós monu tun ba sorin fali. Ha’u-nia hanoin lakon tiha ona.

Milísia sira foti ha’u hamriik no dada ha’u-nia maluk ne’e mós ha’u lahatene tuir ona, tanba baku loos iha ha’u-nia ulun ne’e to’o hanoin la hetan. Depois, milísia sira-ne’e tá tán iha ha’u nia oin, tá kona ha’u-nia ibun ne’e, ha’u-nia nehan parte leten ne’e tohar kuaze lima (5) mak monu namtate.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: Milísia oho ema na’in-10 iha 08 setembru 1999 (I)

Ha’u toba iha rai la book-aan. Durante sira book ha’u, ha’u-nia nia tilun ne’e rona kois de’it milísia sira hateten ba malu nune’e, “Karik kore tali ne’e ladi’ak ona, tá kotu de’it nia liman.” Rona ida-ne’e, ha’u-nia laran ne’e sente no ko’alia iha laran de’it, “Karik kore tiha talin ne’e, sei di’ak netik. Maibé karik tá kotu tiha ha’u-nia liman ne’e, ha’u la garantia ona.” 

Maibé, Maromak boot, ikus mai sira tá kotu de’it tali sira be kesi ha’u-nia liman ne’e. Hotu tiha ida-ne’e, sira husik hela ha’u latan iha iha mota laran ne’e. Tanba, iha nakukun laran, sira hanoin ha’u ho ha’u-nia parseiru ne’e mate tiha ona. Tanba bainhira sira tá ami ne’e, ami-nia pozisaun iha klaran.

Nune’e, sira husik ami latan mesak iha mota laran ne’e no sira la’o nafatin kala la’o to’o kuaze metru 100, sira laó nafatin ba oin. Membru milísia sira-ne’ebé mak mai tuir ami ne’e, sira sama-tan ha’u-nia ulun no kabun mós ha’u la hatene tuir aan ona.

Tanba ha’u toba la book aan ona, membru milísia sira-ne’ebé mai tuir ne’e hanoin katak ha’u mate ona, sira lori ai baku monu tán ha’u-nia nehan parte leten kuaze tohar hotu mós ha’u lahatene tuir ona. Ha’u kala mate tebes duni ona. Ha’u lahatene, sira atu lori tán ami-nia maluk sira seluk ne’e atu ba to’o iha fatin ne’ebé ona.

Nune’e, iha kalan ne’e, ha’u latan iha fatin ne’e kleur ba kleur. Kala to’o oras-rua hanesan ne’e, ha’u sei latan iha fatin ne’e. Depois, tanba malirin, ha’u hahú hatene tuir aan ona. Ha’u toba-latan hela iha mota laran. Lakle’ur, ha’u rona kilat tarutu nia lian. Te-te-te. Karik, militár sira mak tiru ema ruma. Lahatene, sira tiru sé maibé ha’u rona kilat tarutu nia lian ne’e, iha fatin ne’ebé dook no dook uitoan, dook hosi ha’u-nia latan fatin ne’e.

Bainhira ha’u hadeer mai, ha’u hateke ba sorin-sorin, ha’u la hatene atu la’o ba ne’’ebé la’o oinsá mak di’ak. Ha’u hamriik, la’o ba oin hanesan ema hemu tua lanu, hakat ba oin ain rua ne’e sabelok malu. Hamriik sama rai la metin. Oin halai be halai.

Ha’u esforsu aan la’o no la’o ba oin, derepente ha’u la’o tama fali ba ai-teka nia abat ida. Ha’u-nia hanoin ne’e lakon tiha ona, tanba milísia sira baku ha’u-nia ulun ne’e ho ai, baku ha’u-nia kotuk laran no oin, no sona t’am ha’u-nia matan sori ne’e, halo ha’u-nia oin reboka ho raan.

Ha’u la’o ba oin, hamriik uitoan, hafoin hakat fali ba oin tanba oin ne’e sei halai nafatin. Ha’u hamrrik uitoan, hafoin la’o fali. Ha’u sama ai-teka nia tahan maran sira-ne’e, tarutu no lian maka’as halo ha’u-na’in mak tauk mesa-mesak. Ha’u tauk, karik ema ruma rona lian ne’e, sira bele kaer fali ha’u.

Tanba, ha’u mós la’o lahatene tuir dalan atu ba loos ne’ebé. Ha’u la’o, ain rua ne’e sabelok ba malu, la’o hanesan rai mak halai. Oinsá mak ha’u bele kaer ai-tonka ruma atu tulun ha’u-nia hakat ne’e, se ha’u-nia liman rua ne’e sei kesi-metin iha kotuk—tali kesi-metin to’o liman sira-ne’e maten hotu ona. Moras lahalimar.

Ha’u la’o no la’o, tanba hanoin fali ha’u-nia kolega sira, ha’u atu buka tuir ha’u-nia maluk sira-ne’ebé milísia sira lori ne’e ba iha fatin ne’ebé ona. Sira sei moris ka mate tiha ona, Ha’u kontinua la’o hodi kolega sira-ne’e, maibé ha’u buka be lahetan.

Tanba lahetan sira, ha’u la’o mai fali iha mota be milísia sira baku ami ne’e. Ha’u tuur iha fatin ne’e, ha’u hanoin barak loos. Ha’u esforsu-aan, hamriik, la’o tuir mota laran ne’e. Lakle’ur, ha’u hetan dalan ne’ebé milísia sira lori ami la’o liu iha suku Sunkaen ne’e.

Ha’u ai-laran ne’e, ha’’u la’o hodi hakat liu lutu ida. Oinsá mak ha’u bele hakat liu lutu ne’e, se liman rua ne’e kesi metin hela iha kotuk. Terus lahalimar. Ha’u lori ha’u-nia ain ne’e, hodi tebe sees tiha lutu ne’e halo ku’ak tiha, mak ha’u dolar tama to’o iha lutu laran ne’e.

Iha lutu laran ne’e, ha’u haree uma ida harii iha laran. Mota ida iha sorin ne’ebá. Entaun, ha’u hanoin atu ba fanu uma na’in ne’e, atu husu ajuda hodi kore netik ha’u nia tali ne’e. Maibé, iha ha’u nia laran ne’e tauk, tanba ha’u-nia isin-lolon ne’e mesak haris ho raan.

Ha’u-nia ulun ne’e kanek. Ha’u-nia oin mós hetan tá no halo ha’u-nia nehan leten ne’e tohar no monu hotu, no ha’u-nia reen-to’os sona fatin ne’e mós raan suli beibeik. Ha’u tauk hakbesik no fanu uma na’in ne’e. Ha’u koko atu hakat-ba dere odamatan, maibé liman rua be kesi-metin iha koruk ne’e moras tebes tanba raan la halai tuir ona ne’e.

Tanba liman ne’e moras demais ona no sente tauk, ha’u deside tun fali ba mota laran. Ha’u kontinua la’o fali ba edifísiu ida naran Sabaloa. Tanba iha momentu ne’ebá selebra Republik Indonésia nia aniversáriu independénsia nian, 17 agostu, entaun ha’u hatene fatin ne’e.

Ha’u la’o tun fali ba mota laran. Durante ha’u la’o ba-mai iha mota laran ne’e, derrepente ha’u rona manu sira kokorek ona. Rai-hun mós mutin ba daudaun ona. Entaun, ha’u konfuzaun no atu bulak sala-sala de’it. Tanba, rai atu naroman ona maibé ha’u seidauk hetan dalan atu fila ba ha’u-nia rai Oé-Cusse.

Ha’u hanoin lahetan ona, entaun ha’u la’o ba-mai hanesan ema bulak no komesa la’o arbiru de’it ona. Ba ne’ebé mak hetan dalan? Iha ne’ebé mak bele hetan moris? No, oinsá mak ha’u bele to’o fali iha ha’u-nia rai moris fatin Quibiselo-Oé-Cusse?

Ha’u la’o be la’o, hakfodak mai, ha’u la’o to’o fali iha sede suku Nainaban ne’e. Dalaruma, to’o iha suku Nainaban ne’e kala to’o tuku 04:00 dadeersan ka madrugada ona. Tanba ha’u-nia matan ne’e haree moos uitoan ona, entaun ha’u bele haree rai nia naroman. Nune’e, ha’u kontinua la’o, ha’u haree ema balun hadeer no sai hosi sira-nia uma laran atu soe bee.

Ha’u haree-hetan sira, ha’u sente trauma no ha’u atu ba loos ne’ebé mak di’ak. Entaun, ha’u subar de’it iha aifunan ida-nia laran iha estrada sorin ne’e. Bainhira ha’u haree ema ne’e tama fali ona ba nia uma laran, ha’u hakat sai hosi aifunan ne’e, ha’u la’o tuir lurón ne’e, hanesan ema la’o-rai oin foun ida tanba ha’u la’o hela iha suku Nainaban iha área Indonézia nia rain.

Besik dadeersan rai-hun nabilan no loromatan atu hadeer ona, hetok ha’u hanoin barak ona. Ha’u la’o tuir dalan iha ema-nia rain, ha’u-nia isin-lolon hariis ho raan ne’e no ha’u-nia liman kesi-metin hela ho tali ne’ebé seidauk kore sai ne’e, lahatene, ema sira-ne’e haree ha’u karik oinsá loos. Ha’u tauk no tauk tebes. Nune’e, tanba tauk, ha’u la’o sees fali no la’o helik hodi ba subar iha foho Nainaban nian ne’e maibé Maromak tulun rai mós seidauk naroman loloos.

To’o dadeersan mosu mai no loromatan sa’e ona, ha’u mós hatene tuir aan ona. Ha’u foin hateten ba aan rasik katak suku Nainaban mak ne’e. Ha’u hatene katak, ha’u subar hela iha Indonézia nia rai laran. Deskansa uitoan, hafoin ne’e ha’u la’o tuir foho ne’e, la’o tuir de’it ai-laran tuan sira-ne’e. Ha’u la’o no la’o, la sente, ha’u la’o to’o ona iha ha’u-nia rain moris fatin aldeia Quibiselo. To’o iha ne’e, ha’u la’o labele ona tanba ha’u la han kalan tomak. Forsa laiha ona. Ha’u la tuir dalan ne’e hanoin hodi tanis tanba ha’u-nia liman ne’e sei kesi-metin ho tali. Tali ne’e metin no metin loos.

Durante atu tama iha Quibiselo, ha’u konsege hakat liu lutu to’os nian ne’e hitu (7). Ha’u atu kaer oinsá mak ha’u bele sa’e lutu ne’e se liman ne’e kesi metin hela. Sorte be lutu ne’e lutu to’os nian, entaun iha lutu balun mak kuak hela ne’e, hau lori ha’u-nia ain ne’e hodi dudu sai tiha ai sira ne’e, mak ha’u bele dolar hosi lutu nia kuak ne’e, hodi bele halat liu. Lakle’ur, ha’u-nia matan ne’ebe mak sira sona ne’e raan sulin makaas no halo ha’u terus liután. Ha’u-nia matan ne’e, atu haree dalan mós lahetan.

Ha’u la’o to’o mai iha bee-matan ida iha Quibiselo nian ne’e mak ha’u hatama tiha ha’u-nia ulun hoban tiha iha bee laran ne’e, ha’u foti ulun sa’e fali ne’e, ha’u loke matan sorin ne’e bele haree-hetan fali rai nia naroman. To’o dadeersan loron matan sa’e, ha’u mai to’o tiha ona Aldeia Quibiselo. Ha’u-nia laran ne’e kontente la halimar tanba ha’u to’o ona iha ha’u-nia rain moris fatin no ha’u bele moris ona.

Ha’u to’o iha Quibiselo ne’e, ha’u mai hosoru tiu ida. Iha eskola Quibiselo ninian ne’e mak tiu ne’e kore tiha tali sira be kesi-metih ha’u-nia liman. Bainhira tali ne’e kore hotu tiha, ha’u-nia liman rua ne’e bubu no maten hotu tanba urat sira-ne’e raan la halai tuir ne’e.

Durante fulan setembru nia laran, ha’u subar de’it ho maluk sira iha sira-nia uma. Ha’u husu ajuda ba sira nono-bee manas mak lori hoban ha’u-nia kanek sira-ne’e. Depois ha’u ba katuas ida iha suku Usitasae mak fó tratamentu ho ai-moruk tradisionál ba ha’u-nia kanek ne’e. Maibé, kanek ne’e kura ladi’ak nafatin. Entuan, to’o INTERFET sira tama ona rai Oé-Cusse (22 outubru 1999), ita-nia rai situasaun di’ak ona mak foin halo tratamentu, suku kanek boot iha ha’u-nia ibun ne’e mak komesa di’ak fali.

Martinho Bobi

Iha biban no loron hanesan, sobrevivente Masakre TUMIN hosi Quibiselo, Martinho Bobi, haktuir ba jornalista Agência TATOLI, Abílio Elo Nini, kona-bá ninia memória pasada oinsá nia halai sai hosi milísia sira bainhira ema kesi nia liman ho ema seluk iha kotuk. Martinho Bobi haktuir;

Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Martinho Bobi. Imajen TATOLI./Abílio Elo Nini.

Hafoin ami la’o to’o tiha iha fatin ida naran Baen ne’e, ha’u kore ha’u-nia talin ne’e di’ak hela. Ami la’o tan uitoan ba oin, ha’u haree sira la’o uluk do’ok malu kuaze metru 10 hanesan ne’e. Ha’u haree membru milísia ida kaer ha’u-nia limane ne’e isin krekas maran hela, entaun ha’u komesa hanoin hodi halo estratéjia oinsá mak ha’u bele halai.

Hafoin ne’e, ha’u dada iis hotu tiha, ha’u loke no hasai liman, ha’u kaer milísia ida be kaer ha’u ne’e, ha’u foti sa’e tiha mak tuda ba fatin dook. Tanba ha’u livre ona, ha’u book lais halai sai hosi milísia hodi halai tama ba ai-laran tuan ne’e. Hakfodak, membru milísia sira-ne’e duni tuir ha’u maibé la toman ona. Sira tiru ha’u ho kilat maibé ha’u halai nafatin ba oin. Ha’u halai makaas to’o ha’u lakon hosi sira-nia hateke.

Ha’u halai to’o iha ai-laran tuan ida, ha’u tuur hanoin fali ha’u-nia kolega sira liu-liu kolega ida be ami rua kesi hamutuk ne’e. Depois ha’u rona katak, ema ida ne’ebé kesi hamutuk ho ha’u ne’e mós mate. Tanba, momentu ne’ebá, ha’u hanoin katak ha’u tenke moris no nein hanoin kona ha’u-nia maluk sira selukmnia moris. Ha’u hanoin hetan de’it mak oinsá ha’u atu kore ha’u-nia talin ne’e, nune’e bele halai sai.

Tanba, hahú hosi membru milísia sira kesi ami-nia liman ne’e, ha’u loke luan ha’u-nia liman no hakaas para sira kesi karik liman rua ne’e labele kesi rabat malu. Ami la’o to’o iha dalan klaran, ha’u koko hamamar liman, tali bele kesi ha’u-nia liman ne’e mamar no tali ne’e sai loos de’it ona. Entaun, ha’u loke liman di’ak hela maibé ha’u finje kaer de’it tali ne’e. Ha’u haree espasu no hetan oportunidade di’ak uitoana, ah, iha ne’e mak foin halai sai.

Tanba kalan ona, ha’u toba de’it iha ai-laran tuan ida, Dadeersan mak ha’u halai sai hosi ne’ebá, hodi halai mai iha Quibiselo. Iha Quibiselo ne’e, ha’u subar hamutuk ho maluk sira iha fatuk-kuak Faef-Nome hamutuk ho joven sira to’o INTERFET sira tama iha Oé-Cusse, iha loron 22 outubru 1999.

Ami kontente lahalimar, Ami haksoit no haklalak rame-rame. Ha’u mai fali iha suku ne’e mak ha’u foin rona maluk sira balun nia mate. Ha’u sunu lilin no reza ho matan-been monu, hodi hato’o agradesimentu ba Nai Maromak tanba salva ona ha’u hosi milisia sira-nia kruelidade.

Oras ne’e, hafoin tinan 22 (8-9 setembru 1999-2021) ne’e, hanesan populasaun babain ha’u moris ho saida mak ha’u hetan no iha. Ha’u-nia kolega balun dehan ba ha’u atu ba hatama tiha surat ba Estadu hodi bele hetan rekunesimentu no pensaun ruma. Maibé ba ha’u, ha’u sei la ba tane liman ba Estadu, tanba trajedia (masakre Tumin) ne’e Estadu mak tenke tau matan.

Martinho Bobi haktuir; “Iha momentu ne’ebá, milísia sira kaer no kesi ha’u (08-09 setembru 1999) ne’e, ha’u hola feto ona no ha’u-nia oan ida tiha ona. Agora, ha’u nia oan hamutuk na’in-ualu (8) maibé nain rua (2) mate, entaun na’in-neen (6) mak moris hela (feto 3 no mane 5).”

Iha trajedia ka Masakre ne’ebé akontese iha Bobo-Ufe Tumin, Oé-Cusse, iha loron 08-09 setembru 1999 ne’e, ema na’in-82 mak mate. Hosi ema na’in-82 ne’e, ema na’in-10 milísia sira oho iha loron ida-de’it (08 setembru) iha Quibiselo-Tumin no Nonquican, no ema na’in-72 seluk ne’e oho iha loron 09 setembru iha TEUNLASI, entaun sura hamutuk (8+72) ne’e iha ema na’in-82.

Iha loron 09 stembru 1999 ne’e, milísia sira kesi Atoni-aon pro, CNRT hamutuk na’in-81, ikus mai ema na’in-sia (9) mak moris hela no na’in-72 mate tanba hetan oho hosi mílisia iha fatin ida naran TEUNLASI.

Ema na’in-sia (9) ne’ebé saliva-aan hosi akontesimentu ne’e mak; Pedro Cono, Martinho Bobi, Marcos Baquin, Sebastião Sufa (mate ona tanba trauma no hetan kanek boot), Agostinho Ase, Elias Colo, José Ulan, Crisviano Bobelo no Mateus Cusi.

Notísia Relevante: Taur Matan Ruak fó parabens ba “LAFU” tanba salva Oé-Cusse (III)

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here