Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) masakre Tumin, Marcos Baquin, kaer hela imajen nia tilun membru milísia tá kot nia tilun fahe ba rua ne’e. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

OÉ-CUSSE, 10 setembru 2021 (TATOLI)—Lakle’ur, ha’u hateke no fihir ba kotuk, ha’u haree milísia sira-ne’e tá kotu ha’u-nia kolega sira-nia kakorok hanesan tá kotuk hudi-hun sira ho fasil. Ha’u rona katana be tá ema ne’e lian iha ema balun hakilar; “Ama, ha’u mate ona.” TNI sira-ne’e dada ami la’o tuir mota laran. Ami la’o to’o TEUNLASI, fatin atu oho ami ne’e, kuaze hela ami na’in-40 tanba balun sira oho no mate tutuir dalan.

Sitasaun kruel ida-ne’e, sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) Masakre Tumin, Marcos Baquin, hateten ba jornalista Agência TATOLI, Abílio Elo Nini, liuhosi dada-lia ne’ebé hala’o iha sasin moris ninia rezidénsia iha Quibiselo, suku Bobometo, sub-rejiaun Oesilo, sesta (03 setembru 2021). TATOLI sei tatoli tutan memória pasada parte daruak nian hosi Marcos Baquin;

Notísia Relevante: Masakre Tumin: Milísia oho ema na’in-10 iha 08 setembru 1999 (I)

Ami la’o, la’o, la’o to’o sede suku Nainaban ne’e, sira haruka ami tuur hein iha li’ur hamutuk ho ami-nia xefe aldeia Quibiselo Pot Mauno. Tekir-tekir milísia ida dehan; “Xefe aldeia ne’e biasa (baibain) baku beibeik ita-nia família.” Entaun, mílisia sira hakat hakbesik ba xefe aldeia ne’e, sira hobur no baku xefe aldeia ne’e to’o raan sai hosi nia ibun no nia tilun. Ami sira seluk, tuur haree ho laran tauk.

Ami tuur iha sede suku Nainaban ne’e, Polisia Gabriel Colo tama atu buka tan ami-nia maluk sira seluk iha suku ne’e. Maibé, xefe suku Nainaban sai mai hakilar dehan; “Polisia ka TNI kalan ne’e laiha direitu atu halo kapturasaun ba ema sira iha ha’u-nia suku laran. Suku Nainaban iha direitu tomak atu hola desizaun katak ema tama mai atu moris la’ós atu mate.” Nune’e, mílisia ne’e responde ba xefe suku hodi dehan; “Xefe suku, ó lakohi mós la problema. Importante, ami lori ona ema na’in-83 ne’e.”

Liu tiha ida-ne’e, ami kontinua la’o tan ba oin. Ami la’o iha kalan boot nia laran ne’e, sira lori petromax tolu (3) mak lori leno dalan ne’e ami la’o tuir. Membru milísia ida, lori petromax ida la’o iha ami-nia oin. Petromax ida iha klaran no petromax ida seluk iha ami-nia kotuk, sira lori la’o akompaña to’o bairru Sunkaen.

Ami deskansa iha fatin ne’e. Milísia sira-ne’e bolu tán sira-nia maluk seluk iha fatin ne’e hodi dehan; “Ajuda lai. Mai, ita ba antar (lori) sira ba lai iha Passabe.” Nune’e, membru milísia sira-ne’e sai mai, ida-idak lori sira nia katana. Ha’u haree sira mai ho katana, ha’u-nia laran reza nafatin.

Ha’u reza “Amin Aman”, ha’u-nia lian la-sai maibé ha’u-nia ibun mak book-aan de’it. Derrepente mílisia ida kala haree-hetan ha’u-nia ibun book-aan, milísia ne’e hakilatr sai hodi dehan; “Katuas ne’e bisi-bisi no nia ibun book-aan. Nia keta tolok ita karik.” Nune’e, milísia sira hakbesik mai ha’u, sira baku no tuku to’o ha’u to’o ha’u monu-latan ba rai.

Sorte sira la oho ha’u, ha’u-nia laran ko’alia mesa-mesak. Minutu balun liu tiha, ami kontinua la’o ba oin to’o besik mota ida. Tanba milísia sira-ne’e la kuidadu, ami-nia kolega ida naran Tol-Bobi halai sai no halai lakon. Mílisia sira hakilar dehan; “Ema ida halai lakon ona.”

Ho situasaun ne’e halo milísia sira nervozu no to’o ikus mai sira tá-kanek milísia ida la’o-hein kolega ne’e. Nia halai ami mós lahatene, tanba kalan boot ona. Ho nune’e, maske kalan nakukun, milísia sira-ne’e buka tán tali-tahan hodi kesi ami-nia liman metin no metin liután.

Populasaun Oé-Cusse foti zinku aat sira atu harii barraka hela fatin. Imajen/Kontribuidór REUTERS: Alamy Stock Photo.

Durante ami la’o iha kalan boot ne’e, ha’u mak forma no la’o uluk iha oin kedas. Ha’u la’o tuir soldadu Tentara Nasional Indonesia (TNI) na’in-tolu (3) be lori kilat lolon tolu (3) no membru Polisi Republik Indonesia (POLRI) na’in-da (1) nia kotuk. Membru TNI ne’e mak Antonio Ulan, Antonio Sabraka no Fransisco Tasi no membru polísia ne’e ak Gabriel Colo (mesak Oé-Cusse oan) ne’ebé tara hela surik naruk ida iha nia kalilin okos. Kilat balun lori la’o hosi ami-nia sorin no kotuk. Ha’u sura kilat ne’e hamutuk lolon ualu (8).

Milísia sira-ne’e komesa dada ami no dudu ami la’o tuir mota laran atu ba Passabe. Durante ami tuir mota ne’e, ami-nia kolega balun iha kotuk ne’e sira oho tutuir. Tanba ha’u la’o uluk be rona tarutu iha kotuk no balu hakilar dehan; “Ai apa, ha’u mate ona!” Ai ama, ha’u mate ona!” “Mai, ajuda ami, ajudaaa..!” Ha’u la’o iha oin, ha’u-nia kosar sulin halo ha’u-nia roupa sira bokon be bokon—hanesan hariis ho bee. Maibé, ha’u kontinua reza “Ami Aman” no husu tulun ba matebian sira atu tulun ha’u.

Lakle’ur, ha’u hateke no fihir ba kotuk, ha’u haree milísia sira-ne’e tá ha’u-nia kolega sira-nia kakorok hanesan tá kotuk hudi-huun sira ho fasil. Maibé, ha’u lakoñese membru milísia sira-ne’e tanba sira taka metin sira-nia ulun no ibun ho bendera Merah Putih. Ha’u rona katana be tá ema ne’e lian ba-mai no balu hakilar; “Ama, ha’u mate ona.” Nune’e tiha, TNI sira-ne’e dada ami la’o tuir mota laran. Ami la’o, la’o to’o TEUNLASI, fatin atu oho ami ne’e, kuaze hela ami na’in-40 hanesan ne’e de’it ona tanba balun sira oho no mate tutuir dalan.

Ami sira be la’o uluk ne’e tuur iha rai laletek oan ida, hodi hein Tentara Nasionál Indonesia (TNI) no milísia balun tanba Polisia Gabriel Colo ne’e nia sei la’o ikus. Ami hein to’o minutu 15 hanesan ne’e, Gabriel Colo to’o mai hodi dehan ba mílisia sira-ne’e; “Imi haree malu de’it ka? Imi sei tuur hanesan ne’e, bainhira mak oho sira-ne’e hotu?”

Rona instrusaun ida-ne’e, membru milísia sira-ne’e hamriik rame-rame losu-sai katana, hahú tá ami ida-idak hodi tá kotuk kakorok no tá ulun-fatuk de’it. Sira tá dasa de’it. Ha’u-nia kolega sira ema tá sira-nia kakorok no ulun, sira hakilar be hakilar; “Ai, ha’u mate ona.” “Ama, ha’u mate ona.”

Ha’u hamriik iha oin, milísia sira tá no tá to’o besik ona ha’u ne’e, atu tá ha’u-nia kakorok, ha’u see fali ulun ho tilun mak see ba sira tá, nune’e tá loos ha’u-nia tilun fahe ba rua maibé la-kotu ida—kanek mak boot—karik katana mak la kro’at.

Tá tiha ha’u, ha’u finje monu-tun ba rai. Ha’u sente no hatene hela katak ha’u hetan kanek todan maibé ha’u-nia laran reza nafatin “Ami Aman”. Sira baku tán ha’u maibé uza ai-maran, baku kona rai to’o ha’u ai ne’e lori ha’u duir tun ba rai naruk ida maibé ho kondisaun ha’u-nia liman tali sei kesi-metin hela.

Ha’u duir tun tuir rai-lolon ne’e ba xoke-loos ai-lamtoro boot ida no ha’u monu tama ba mota laran. Tanba fatin oho ami ne’e iha leten, fatin ha’u monu ba ne’e iha fali okos. Ha’u monu sira haree tuir de’it no tiru tuir ha’u to’o dala neen (6) hanesan ne’e, maibé ha’u lahatene, sira tiru ha’u ka tiru ha’u-nia maluk sira seluk.

Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) masakre Tumin, Marcos Baquin. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

Ha’u monu tama mota laran, ha’u-nia laran hatene hela maibé tali sei kesi-metin iha liman. Ha’u book-aan, buka fatuk kroat ida mak kose tali iha liman ne’e ba fatuk kro’at ne’e nia lolon mak lori tali ne’e kotuk no namkore-aan. Ha’u kontente tebes. Ha’u hateke sa’e ba lalehan hodi harohan: “Obrigadu Nai Aman Maksoin ne’ebé ajuda ona ha’u-nia moris.” Ha’u tuur iha fatin ne’e tanis mes-mesak no kontinua reza ba Aman Lalehan. Ha’u hamriik buka bee iha mota ne’e hodi hemu.

Ha’u tuur hanoin. Ha’u atu ba fatin ne’ebé mak di’ak. Derrepente atu kaer ha’u-nia tilun, tilun sorin monu to’o kbaas ne’e no raan sai barak loos. Entaun, ha’u loke selendang ne’e, haka’as ha’u-nia sintu iha knotak ne’e, foti selendang ne’e kesi hamutuk ha’u-nia tilun sorin ne’e, foti BETI kesi-metin ha’u-nia ulun, raan mós la sai tán ona.

Ha’u tuur iha fatin ne’e kuaze oras tolu hanesan ne’e. Ha’u hamriik la’o ba oin, la’o to’o sama fali maluk sira-nia mate-isin be latan hela iha mota laran ne’e, maibé ha’u lahatene tanba nakukun. Ha’u la’o no halai sa’e ba foho ida naran Kaenfe.

Ha’u hateke tun, do’ok, kuaze metru 200, ha’u haree ahi petromax nian sei lakan hela iha fatin sira oho ami ne’e. Ha’u tuur iha fatin ne’e reza nafatin “Ami Aman.” Hotu tiha. ha’u buka dalan no buka fatin atu toba uitoan. Ha’u tama tuir to’os ida foin lere ne’e, ha’u halai tuir toos ida-ne’e, ai-tarak ida nunka sona ha’u-nia ain.

Kalan ne’e, ha’u toba iha fatin ne’e maibé la dukur. Toba bosok de’it para hein loromatan mosu mai kark atu kontinua la’o-tán ba fatin seluk. Maibé ha’u toba ne’e, ha’u sente no haree ema balun tuur hein hela ha’u iha fatin ne’e, maibé ha’u-nia laran reza nafatin.

Loron 10 setembru 1999

Iha 10 setembru 1999 dadeersan, manu sira hahú hananu no kokorek. Ha’u hadeer, tuur hodi hanoin. Ha’u atu ba ne’ebé-loos? Tanba fatin ne’e foun ba ha’u no ha’u lahatene oinsá no liuhosi ne’ebé mak ha’u bele fila fali mai Oé-Cusse. Ha’u la’o kuaze metru 100 ida-ne’e, ha’u tenke tuur tanba hamlaha ona.

To’o loromatan sa’e, ha’u sente hamlaha loos ona. Tanba hamlaha, ha’u kuu Goiabas-dikin no ai-bubur fuan mak han. Han hotu tiha, ha’u bele dada-iis hodi tahan uitoan tanba kalan tomak ha’u la han buat ida.

Ha’u hakaas-aan la’o tan ba oin tanba ha’u iha foho fuik no ai-laran tuan nia laran. Ha’u la’o no la’o,  derrepente ha’u mosu iha estrada boot iha área Nainaban nian, fatin iha kalan ami la’o tuir ne’e. Nune’e, ha’u hakiduk,

ha’u muda fali ba fatin helik, ha’u tuur no buka bee komesa fase ha’u-nia roupa sira-ne’e tanba nakonu ho raan no raan mós iis ona. Ha’u tuur iha fatin ne’e hodi hein kalan fali mak atu sai tán ba fatin seluk. Durante loron tomak ne’e, ha’u han de’it goiabas-dikin no ai-bubur fuan to’o kalan.

Kondisaun sidade Oé-Cusse membru milísia SAKUNAR sunu ima sira sai mutuk no rahun. Imajen/Kontribuidór REUTERS: Alamy Stock Photo.

Iha lorokraik no haree rai nakukun ona, ha’u hahú la’o neineik ona buka dalan atu tama Oé-Cusse liuhosi dalan ba suku Usitaqueno, maibé ha’u laiha ona forsa tanba hamlaha naresin ona. Ha’u buka no kuu goiabas-dikin hodi han tanba la’o labele ona. Maibé, ha’u kalsu netik kabun ne’e ho goiabas-dikin, ha’u obriga-aan la’o nafatin no toba de’it iha suku Uistaqueno.

Hau toba kalan rua no loron ida, ha’u han de’it ai-tahan. Iha loron 11 setembru dadeersan ona, ha’u lori selendang ne’e kesi-metin tiha kanek sira-ne’e para ema labele haree-hetan, ha’u la’o tesik mai ba uma sira iha suku Usitaqueno. La’o tama to’o estrada boot, ha’u-nia kabun moras atu mate. To’o ha’u tuur hodi soe bee-boot iha estrada klaran de’it maibé fo’er ne’e nakonu ho raan no ai-tahan de’it.

Ha’u la’o to’o sede suku Usitaqueno, xefe aldeia naran Ultolo Aleixo sai mai. Nia mai hakuak ha’u no husu; “Maun hosi ne’ebé no atu ba ne’ebé? Mai subar iha ne’e, keta lao tuir estrada boot.” Ami na’in-rua konversa, ha’u taka metin kanek ne’e entaun nia mós lahatene, ha’u tuur no husu bee-moos no hahan ba nia; “Sé mak iha etu, fó ha’u han lai.” Nune’e, katuas ida bolu ha’u no fó etu no na’an-fahi ba ha’u hodi han.

Ha’u han maibé ibun loke ladi’ak tanba kanek ne’e komesa moras maka’as ona. Entaun, atu subar kanek sira-ne’e ba sira tanba kanek ne’e komesa moras ona, ha’u han kanuru tolu de’it no hemu tuir bee. Tanba sente moras ne’e ona, entaun ha’u husu obrigadu no lisensa, ha’u la’o tutan tán tanba kanek moras maibé ha’u iha ona kbiit atu bele la’o dook.

Ha’u la’o ba subar fali iha suku Usitasae bairru Nobe’at, tanba fatin ne’e dook hosi estrada boot no família balu mós iha ne’ebá. Durante ha’u tuir dalan hasoru ema barak. Sira husu ha’u, ha’u hatan katak buka fatin atu subar. Maibé, bainhira to’o iha ha’u-nia uma ne’e, ema ida laiha tanba sira mós halai hotu.

Ha’u hetan de’it forerai saku ida, nune’e ha’u auguenta hodi han. Ha’u tuur hanoin de’it ha’u-nia oan sira sei kiik-oan ne’e, ha’u matan-been monu. Iha ha’u-nia laran ko’alia katak, “Ferik-oan parese tanis katak ha’u mate ona tanba milísia sira oho ona ha’u iha fatin TEUNLASI.” Ha’u tuur no ko’alia mes-mesak. Maibé ha’u-nia kanek ne’e komesa dois (iis) no moras maka’as ona tanba ai-moruk laiha atu kura.

Iha loron ida, tiu ida hetan ha’u mak ajuda fó oli-rem ida mak loro-loron ha’u uza manu-fulun hodi kose ba kanek ne’e nia leten. To’o loron tolu hanesan ne’e, kanek ne’e komesa maran no di’ak uitoan. Iha fatin ne’e, lakle’ur milísia sira mai asalta-tán bairru ne’e, nune’e ha’u muda fali ba subar iha foho Faef-Nome hodi buka ha’u-nia família. Laran ne’e hanon be hanoin.

Tanba, rona katak ha’u-nia família no ha’u-nia oan sira hela iha Kefa, entaun iha setembru nia laran ne’e ha’u deside sai fali ba Indonézia ba buka sira to’o hetan. Ha’u subar iha TTU to’o INTERFET tama mai Oé-Cusse mós ha’u seidauk tama Oé-Cusse. Ha’u tama Oé-Cusse iha janeiru 2000 ho família sira no iha 2005 mak foin suku ha’u-nia kanek ne’e. Maibé agora ha’u han no hemu bee ne’e, bee sei sai nafatin hosi ha’u-nia tilun ne’e.

Marcos Baquin Moris iha aldeia Quibiselo, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo, iha loron 01 janeiru 1956, nu’udár katekista Quibiselo no daudaun ne’e iha oan na’in-10.

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes

 

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here