Semitériu Tumin ne’ebé haloot vítima na’in-82 ne’ebé mate iha iha Masakre Tumin 1999. Imajen/Espesiál.

OÉ-CUSSE, 10 setembru 2021 (TATOLI)—Bainhira tiru to’o dala-ualu (8) la mate, ami haree milísia ne’e marka krús iha rai, depois sikat kilat ne’e tama tuir kelen, hafoin baku rai dala ida tau ba nia ibun hodi lambe, mak nia tiru ami nia lia-na’in ne’e kona-loos iha nia reen-to’os, ikus mai ami-nia lia-na’in ne’e hakotu iis.

Setembru Negro la’os akontese de’it iha Covalima (Suai) maibé akontese mós iha Bobo-Ufe-Tumin. Iha loron 08-09 setembru 1999, iha Enclave Oé-Cusse, liu-liu iha rai Tumin-Oesilo akontese masakre Tumin ne’ebé membru milísia no membru Tentara Nasionál Indonesia (TNI) oho populasaun pro-independénsia iha Tumin, iha loron rua nia laran de’it, ema hamutuk 82 mak mate.

Notísia Relevante: Taur Matan Ruak fó parabens ba “LAFU” tanba salva Oé-Cusse (III)

Sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) masakre Tumin, Marcos Baquin, kaer hela imajen nia tilun membru milísia tá kot nia tilun fahe ba rua ne’e. Imajen TATOLI/Abílio Elo Nini.

Atu hanoin hikas masakre negro iha Tumin-Oécusse ba dala-22 (08-09 setembru 1999—2021) ne’e, Jornalista Agência TATOLI, Abílio Elo Nini, entrevista sobrevivente (sasin matan ka sasin moris) masakre Tumin, Marcos Baquin, hodi haktuir ninia memória pasada ne’e iha ninia rezidénsia iha Quibiselo, suku Bobometo, sub-rejiaun Oesilo, sesta (03 setembru 2021).

Maske liu ona tinan 22 maibé sasin moris, Marcos Baquin, sei bele rai memória pasada iha ninia memória, hodi hakat tuir fali ninia ani-le’ut “terus” nian be nia rasik hakat liu iha situasaun defisil no kruel ne’e hodi haktuir;

Iha loron 08 setembru 1999, populasaun iha aldeia Quibiselo ho aldeia Tumin, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo, hetan asalta hosi membru mílisia sira-ne’ebé rezulta ema barak lakon vida tanba defende Timor-Leste nia indpendénsia.

Iha loron 09 setembru 1999, milísia sira kesi ami hamutuk na’in-81, ikus mai ami na’in-sia (9) moris no na’in-72 mate tanba hetan oho hosi mílisia iha fatin ida naran TEUNLASI. Ema na’in-sia (9) ne’ebé saliva-aan hosi akontesimentu ne’e mak; Pedro Cono, Martinho Bobi, Marcos Baquin, Sebastião Sufa (mate ona tanba trauma no hetan kanek boot), Agostinho Ase, Elias Colo, José Ulan, Crisviano Bobelo no Mateus Cusi.

Trájedia ne’ebé akontese iha 08 setembru 1999, iha tuku 09:00 dadeersan, iha aldeia Quibiselo, membru milísia sira tama hosi fatin (dalan) neen (6). Dahuluk, sira tama hosi dalan hosi Oé-Cusse vila liuhosi aldeia Nonquican ho Nu-Nete. Molok tama mai iha aldeia Tumin ho Quibiselo, sira oho tiha ona ema na’in-rua (2) mak Fransisco Sanan ho Nicolas Lape.

Membru milísia sira-ne’ebé tama hosi fatin (dalan) iha Nainaban, dalan hosi Oésilo vila tun mai iha mota Noel-Ekat ne’e, membru milísia sira-ne’e oho ema na’in-tolu (3) mak Cipriano Anin, Sebastião Siqui ho José Lopo.

Hosi fali fatin (dalan) hosi sub-rejiaun Pasabe tun mai to’o iha suku Usitaqueno ne’e, membru milísia sira oho uluk xefe suku Usitaqueno, Armando Sani, no tama to’o iha aldeia Quibiselo sentru ne’e, sira oho tan lia-na’in Bobo Noni (Victor Punef), Filipus Tualaka, Laurentina Ulan Cono, ho maluk ida-tan no maluk sira barak.

Membru milísia sira-ne’ebé tama hosi fali (dalan) Napan tama to’o aldeia Tumin Sentru ne’e, oho tan Cipriano Caet. Entaun, iha loron 08 setembru 1999 ne’e, membru milísia sira oho ema na’in-10 iha Quibiselo-Tumin no Nonquican na’in-rua iha loron ida-nia laran de’it.

Molok milísia sira tama iha Qubiselo, milisia sira fó sinál, kilat tarutu dala ida, membru milísia sira-ne’e tama mai hosi odamatan (fatin) neen ne’e dala ida-de’it. Sira mosu hosi odamatan neen ne’e hanesan funu-maluk atu atake inimigu sura atu oho to’o mohu.

Hosi odamatan-boot Passabe nian tun mai, to’o iha suku Usitaqueno ne’e, membru milísia sira-ne’e tiru mate xefe suku Usitaqueno, Armando Sani. Tama to’o iha Quibiselo laran, sira halibur hamuutuk iha Ai-hali-hun boot ida, nune’e ami iha bairru laran halai namkari hodi salva-aan no subar iha ai-laran fuik sira-ne’e. Só, iha loron ne’ebá ne’e, ami nia lia-nain naran Bobo Noni mak hamriik metin iha ami-nia uma lulik Quibiselo nia oin atu lakohi sees hosi fatin lulik ne’e.

Ami hotu halai sai hodi salava-aan iha ai-laran fuik sira-ne’e, maibé lia-na’in Bobo Noni mesa-mesak mak hakiar; “Lalika halai. Mate ka moris ukun rasik aan.” Ami hotu halai dook no hosi dook (kuaze metro 50) mak hafuhu liuhosi fatuk no ai leet sira-ne’e tanba tauk mate, ami haree membru milísia sira-ne’e lori kilat naruk iha sira-nia liman.

Bainhira ami-nia lia-na’in Bobo Noni hakilar “mate ka moris ukun rasik aan” ne’e, hosi dook (la kleur) ami rona kilat tarutu dala-dala. Ami hateke ba kilat tarutu ne’e nia lian-hun, membru milísia sira-ne’e hahú tiru lia-na’in ne’e dala-ualu (8). Te-te-te. Maibé ami haree ami-nia lia-na’in ne’e tiru la mate. Iha subar fatin, ami iha hanoin atu salva maibé ami tauk tanba membru milísia sira-ne’e lori kilat barak. Membru milísia na’in-ida (1) mak tiru lia-na’in ne’e no membru seluk ne’e akompaña de’it.

Bainhira tiru to’o dala-ualu (8) la mate, ami haree milísia ne’e marka krús iha rai, depois sikat kilat tama tuir kelen, hafoin baku rai dala ida tau ba nia ibun hodi lambe, mak nia tiru ami nia lia-na’in ne’e kona-loos iha nia reen-to’os, ikus mai ami-nia lia-na’in ne’e hakotu iis.

Ho mate ida-ne’e, populasaun iha aldeia Quibiselo, liu-liu ami hahú halai namkari buka fatin atu subar. Momentu ne’ebá ne’e, só feto sira de’it mak hela iha uma no bele la’o besik membru milísia sira-ne’e, ami mane sira halai ba buka fatin atu subar. La kleur de’it, ahi-su’ar hahú semo aas hakonu lalehan. Membru milísia sira-ne’e hahú sunu uma hosi aldeia Quibiselo to’o aldeia Tumin ne’e mutuk hotu.

Nune’e, iha loron 08 setembru lorokraik ne’e, membru milísia sira-ne’e la’o buka tuir mane sira ne’ebé subar iha ai-laran tuan sira-ne’e hodi bolu no hakilar; “Ema hotu-hotu tenke sai no tenke ba hotu iha iha Kefa Nainaban. Se imi hela metin nafatin iha rai ida-ne’e, imi sei mate mohu.”

Loron 09 setembru 1999

Iha loron 09 setembru (1999) dadeersan, membru milísia sira-ne’e fila-fali mai iha fatin ami subar ba ne’e hodi bolu no hakilar tán; “Ohin ne’e, hotu-hotu tenke sai ona atu salva moris iha Inbate Timor tengah UUtara (TTU).” Rona lian bolu ida-ne’e, ha’u deside sai hosi subar-fatin hodi fila ba uma. To’o iha uma, hamutuk ho ha’u-nia família sira lori forerai saku ida, hamutuk ho ha’u-nia oan sei nurak hela (agora nia eskola ona iha universidade), ami aranka ba Indonézia.

Ha’u la’o to’o dalan tama ba área Timor Tengah Utara (TTU) nian, membru milisia sira hamoe ha’u hodi dehan; “Oh polítiku na’in ida mós mai ona.” Sira bolu malu dehan, “Mai hotu, ita ba antar fali nia iha Timor lalika tama mai.” Ha’u hamrik ho nonook de’it hodi liman ne’e kaer hela forerai saka ida-ne’ebé ha’u tau iha ha’u-nia kbaas leten ne’e.

Tekir-tekir membru mílisia sira-ne’e hakbesik mai ha’u, hamrrik iha ha’u-nia sorin hodi foti ai-maran ida baku ha’u-nia isin lolon sira-ne’e hanesan baku sira-nia karau loloos, to’o ha’u monu-tún ba rai no forerai iha ha’u-nia kbaas leten ne’e monu ketak. Ha’u tanis hanesan labarik. Tanba tanis entaun sira husik hela ha’u hodi fila ba sira ida-idak nia fatin.

Liutiha esperiénsia moruk ne’e, ami kontinua la’o ona ba fatin ida naran Nino iha Inbate TTU. Ami to’o iha fatin ne’e, ha’u la’o mós sente klamar semo lakon ona tanba ta’uk mak domina. Ha’u book-aan la di’ak. Ha’u foti ain hakat uitoan ba oin, membru milísia sira-ne’e fihir tutuir de’it ha’u no ameasa beibeik ha’u hodi dehan; “Oin hanesan lekirauk mós hakarak ukun-an.”

Iha loron 09 setembru lorokraik, ami la’o to’o ona fatin ida naran Taen-Metan (Inbate). Ami deskansa iha ema ida-nia uma. Tuur kuaze minutu 30 hanesan ne’e, ema barak hosi aldeia Quibiselo ho aldeia Tumin, sira mai bolu ami hodi dehan; “Hotu-hotu sa’e ba sede suku Inbate, atu hakerek naran, nune’e bele simu no hetan apoiu ai-han.”

To’o iha lorokraik kuaze tuku 17:00 hanesan ne’e, ami ba halibur hamutuk no tuur ona iha sede suku ne’e nia okos. Ami haree milísia sira kesi Bendera MERAH-PUTIH iha nia reen-toos ne’e, haruka ami tuur iha sede suku nia-oin. Ha’u tuur kesi hela selendang ida iha ha’u-nia ulun no  hateke ba oin.

Derrepente membru milísia ida mai hosi kotuk, rasta ha’u no bolu maluk milisia seluk hodi dehan; “Hei, katekista Quibiselo nian mak ne’e. Dada tama ba uma laran.” Nune’e, ha’u hamriik, ha’u fila oin ba kotuk fihir hela ha’u-nia ferik-oan nia matan laran hodi dehan; “Reza ba ha’u.” Nune’e, milísia sira-ne’e hahú bolu ami ida-idak tama ba sede suku nia laran. Ha’u tama lori de’it kalsa ida, faru no kesi hela BETI ida iha knotak.

Ami iha sede suku ne’e to’o tuku 19:00 kalan. Membru milísia sira-ne’e bolu malu dehan, “Lori tali mai.” Membru sira iha kotuk ne’e, lori tama tali-tahan maran ne’ebé hoban tiha ona iha bee laran. Ha’u husu ba sira;

“Imi lori tali sira-ne’e atu halo saida?”

“Atu kesi imi.”

“Kesi ami atu lori ba ne’ebé?”

“Atu lori imi ba iha kantor Koromil Passabe.”

“Atu halo saida?”

“Atu fó formasaun ba imi.”

Ami hahú istória malu ho sira. Maibé sira barak haleu tiha ami mak tuku ami nia oin sira-ne’e kanek no nakonu ho raan. Ami tuur hotu iha klaran, entaun sira baku ami ne’e livre-loos. Ami dehan labele kesi ami maibé mílisia sira dehan kesi tiha no haruka taka ibun hotu. Nune’e, sira komesa kesi ami ida-idak no kontinua baku ami to’o balun ami haree oin lakoñese ona.

Notísia Relevante: Mensajeiru labarik “LAFU” entrega karta ba INTERFET (II)

Sira kesi tali, tanba sente moras, alin ida sei labarik naran Bobo Baquin hakilar hodi dehan; “Ha’u sei labarik. Ha’u la eskola tán. Ne’ebé, ha’u lahatene buat ida.” Maibé mílisia ne’e simu hakilar maka’as dehan; “Kesi tiha no nonook.” Entaun milísia sira-ne’e kontinua kesi, kesi, to’o ami lubun ida-ne’e sira kesi hotu kedas.

Milísia sira-ne’e kesi ami na’in-rua hodi kesi hamutuk hodi fila kotuk ba malu. Sira dada ami ida-idak hodi kesi hamutuk. To’o iha tuku 23:00 kalan, sira dehan; “Oras to’o ona! Ita ba ona kantor Koramil Pasabe.” Sira dada ami sai ba li’ur. Ami la’o iha oin, sira la’o tuir ami hanesan bibi-atan sira la’o tuir nia bibi sira atu labele lakon iha dalan klaran.

Kontinua……. Parte II

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here