Iha loron 04 outubru 1999, Mensajeiru labarik Fredolino José Landos da Crus Beun Sila “LAFU” (klaran) hamriik hamutuk ho malae INTERFET iha Helikopteru nia oin atu ba Dili, bainhira nia entrega tiha karta hosi Oé-Cusse ne’e ba INTERFET iha Batugade-Bobonaro. Imajen/Kontribuidór REUTERS: Alamy Stock Photo.

DILI, 06 setembru 2021 (TATOLI)–Rai-hun mós seidauk mutin. Nakukun be nakukun. Manu maus no manu fuik sira iha ai-leten mós falun aan tuur ho hakmatek. Atoni-oan sira-nia subar-fatin iha Meok-Ana, sira hadeer hodi hamulak ba matebian no lulik sira iha rai Oé-Cusse no harohan ba Maromak atu tulun labarik LAFU bele halo viajen hosi Oé-Cusse ba Dili ho isin-di’ak.

Notísia Relevante: Padre Daschbach mak haruka “LAFU” lori karta ne’e la loos! (II)

Iha biban ne’e, iha loron 03 outubru 1999 dadeersan madrugada, ema hotu husik mensajeiru LAFU ho matan-been. Laiha dalan seluk. Entre mate ka moris, LAFU tenke lori mensajen kona-ba povu Oé-Cusse nia terus tanba terror no intimidasaun hosi membru milísia sira-ne’ebé kruel, hodi tatoli ba FALINTIL no INTERFET nia boot sira iha Dili.

Hosi matan ba matan, hosi fuan ba fuan, ema hotu hateke LAFU ho matan-been, tanba tauk karik milísia sira oho tiha LAFU iha dalan klaran no mensajen ne’e la to’o iha ema boot sira iha rai-boot Dili, entaun povu Oé-Cusse sei mate mohu ba Timor-Leste nia ukun rasik-aan ida-ne’e. Tauuk karik, kumbili no fehuk-daan ukun rasik-aan nia hatuur ona iha meza ukun rasik-aan nia leten, atu han rame-rame mak povu Oé-Cusse sai mate mohu ne’e, rai Oé-Cussesei la lulik tan.

“Iha momentu LAFU hahú hakat sai hosi fatin ami subar bá ne’e, ami triste no balun tanis. Ne’e entre mate no moris,” Inisiadór no Konseptór hakerek karta iha lian portugés, Fabião de Oliveira, haktuir ba Agência TATOLI, iha nia rezidénsia Kampung Baru, Dili, foin lalais ne’e.

Loron ida liu, loron ida seluk mai fali maibé ami hein LAFU seidauk fila-fali mai. Hosi loron 03 outubru to’o iha fulan outubru nia klaran, Oé-Cusse hanesan lalehan ba membru mílísia sira halo intimidasaun no torturasaun ba povu Oé-Cusse liu-liu ba hirak ne’ebé pro-independénsia, atu oho no oho.

Iha loron naruk nia laran ne’e, povu Oé-Cusse hanesan moris hela iha infernu laran. Ba sorin karuk, membru milísia sira hein hela. Ba liman kuana, laiha fatin atu salva-aan. Atu subar-aan iha rai okos, eh, ain ne’e sama rai la borus. Atu sa’e ba lalehan, laiha liras atu semo aas. Pasiénsia! Atoni-oan sira ida-idak buka fatin hodi subar iha ai-laran tuan sira, hein no hein, bainhira mak FALINTIL no INTERFET mai salva povu Oé-Cusse.

Maromak tulun! Maske LAFU lori mensajen ne’e entre moris no mate, maibé LAFU sei moris no fila-fali hodi lori esperansa foun ba povu Oé-Cusse atu dada iis. Iha loron 18 outubru 1999, LAFU hulan hela rádiu-rakál ida mosu iha povu sira-nia subar-fatin naran Paineno.

Fabião de Oliveira ne’ebé enolve iha grupu ne’ebé orienta LAFU ne’e hakuir, LAFU konsege fila-fali ba Oé-Cusse ho rádiu ida maibé rádiu ne’e tenke presiza fatin ne’ebé aas ka dada tiha antena ne’e kuaze metru 10, hafoin mak bele kontaktu ho FALINTIL sira iha Uaimori.

Bainhira LAFU lori rádiu ne’e to’o iha Paineno, maibé rádiu ne’e la konsege to’o iha ami-nia fatin tanba sira iha-ne’ebá mós tahan netik rádiu ne’e. Sira dehan, sira mak tenke ser kaer rádiu ne’e, entaun iha grupu ida ha’u mak ba uluk, Toni Marques, Carlos Almeida, ho tán labarik na’in-rua, hamutuk ami na’in-lima mak la’o ba, ami fila-fali mai de’it.

Ami ba la konsege lori rádiu ne’e tanba ha’u-nia rian ida iha-ne’ebá, entaun imposivel ami hirus-malu tanba rádiu ne’e. Entaun ha’u fila. Ha’u haruka fali grupu seluk mak ba fali no bele foti rádiu ne’e. Entaun, ami to’o tiha Meok-Ana, ba fali grupu ida-ne’ebé delega hosi Kehi no Kehi mak ba foti rádiu no LAFU mai ho sira dala-ida de’it.

Rádiu ne’e mai, ami sira seluk ne’e lahatene uza oinsá mak bele halo operasaun no oinsá mak bele ko’alia ba FALINTUL sira. Maibé, ami garante katak só LAFU mak hatene uza tanba FALINTIL sira lori tiha LAFU ba Uaimori hodi fó-hanorin kona-ba maneira atu uza ne’e, entaun LAFU hatene oinsá uza rádiu ne’e.

Nune’e, iha situasaun kruel nia laran ne’e, LAFU dere arame ba komandu FALINTIL iha Uaimori kona-ba milísia tama tuku hira, sai tuku hira, milísia na’in hira mak tama, depois komandu mak halo fali estratéjia oinsá forsa INTERFET bele tún iha Oé-Cusse.

Notísia Relevante: Mensajeiru “LAFU” salva Oé-Cusse ho karta-lulik iha “sinelus laran” (I)

Iha momentu ne’ebá ne’e, ami halo kontaktu ba-ne’e ko’alia ho Pedro Klamar Fuik hodi informa situasaun atuál iha Oé-Cusse ne’e ho loloos no momoos. Pedro Klamar Fuik mak sempre simu informasaun hosi ami, hafoin hato’o ba Sub Xefe Estadu Maiór Taur Matan Ruak.

INTERFET tama iha Oé-Cusse iha 22 outubru 1999. Imajen/Espesiál.

Maibé, ami tenke tau ema ida hamutuk ho LAFU hodi halo ligasaun ba Komandu FALINTIL iha Uaimori. Informasaun hirak-ne’e ami relata hotu, iha 22 outubru 1999 (sé la sala), iha dadeersan nakukun, ami haruka labarik sira ba buka hahan iha vila hodi lori sa’e mai, maibé tun ho tun, sira halai fila mai dehan ami hetan tantara (militár) barak loos. Entaun, ho informasaun ne’e, ami halai sa’e tán fali ba foho-leten maibé afinál lae, ne’e militár INTERFET (Gurka).

Entaun ami hanoin katak di’akliu kontaktu ba komandu FALINTIL iha Uaimori lai, agora mai ne’e INTERFET nia militár ka Indonézia nia militár (tentara). Ami liga arame  ba komandu no komandu informa katak, “Buat ida imi (Oé-usse) husu ne’e mak ohin tún ona ba ne’e.” Ne’e mak ami foin sente kontente.

Entaun, ami komesa tún ona ba kraik. Ha’u ho ha’u-nia labarik balun sa’e ba laletek oan ida, lakleur elikópteru haat ka lima hanesan ne’e mosu hosi Sakato nian mai. Entaun pás milísia mós tama. Milísia ne’e kala besik karreta 10. Iha-ne’e mak ha’u haree ho ha’u-nia matan rasik, elikópteru ne’e soe hanesan rede ne’e. Iha-ne’e mak karreta 10 pro-autonomia nian ne’e mate hotu kedas, nabeen tiha de’it.

Ho ida-ne’e mak ami haklelak aan, tún fali ba vila laran. Maibé, milísia balun sei iha hela sorin. Entaun, iha-ne’e mak ami duni malu ho milísia sira. Ami halai sa’e tiha ba foho-leten, INTERFET sira ba limpa tiha sira hotu no ami komesa ba hasoru ona forsa INTERFET sira.

Entaun lider CNRT sira mós komesa tún, nune’e ami organiza-aan hodi simu fali populasaun sira-ne’ebé hotu-hotu konsentra iha igereza Numbei. Liutiha loron rua mak jenderál Taur Matan Ruak tún iha Oé-Cusse.

Ba iha-ne’ebá maun Taur Matan Ruak fó parabéns ba ami, espesialmente ba LAFU tanba konsege lori karta hodi salva Oé-Cusse. Se lae, INTERFET mós la hatene Oé-Ccusse ne’e iha-ne’ebé?

“Iha momentu LAFU hahú hakat sai atu ba DILI, ami triste no balun tanis. Ne’e entre moris no mate, maibé Lafu fila ho rezultadu tanba INTERFET sama-ain iha Oé-Cusse hodi salva Oé-Cusse hosi torturasaun no intimidasaun,” Fabião de Oliveira haktuir memória pasada kruél ne’e ho kuidadu.

Fabião de Oliveira sei organiza semináriu

Ba mensajeiru no eroi ki’ik-oan LAFU nia luta iha 1999 ne’e, ha’u sei organiza semináriu ida atu ema hotu bele hatene kona-ba istória ida-ne’e. Ha’u hanoin tempu ida ha’u sei konvoka ida-ne’e, no sei bolu hamutuk lia-na’in sira Oé-Cusse liu-liu lia-na’in ne’ebé halo rituál kulturál antes LAFU aranka ba DILI ne’e, tanba ita ukun-aan tinan 22 ona, entaun tuir kultura Oé-Cusse nian katak bainhira loke ona entaun tenke taka fali ho rituál.

Agora inisiativa tenke ser mai hosi katuas adat sira. Sira momentu loke mak tenke inisia, agora balun mate tiha ona. Saudozu Filomeno Lelan mós mate ona maibé sei hela katuas ida ka rua mak sei moris, nune’e bele taka fali hodi haktuir rituál hodi haloot fali adat ne’e iha hadak leten.

Ha’u sei ko’alia ida maibé ha’u sei halo uluk semináriu ida. Semináriu ne’e sei inklui hotu ami ne’ebé envolve iha momentu ne’e, atubele espresa hodi halo istória loloos hodi halo ba livru ida hodi konserva iha muzeu.

Palnu segundu mak halo adat hodi taka odamatan. Se ita loke luan hela, entaun bele akontese fila-fali ba autór sira-ne’e. Hakarak ka lakohi tenke ser halo-tuir. Ha’u sei buka fatin ida no loron ida ha’u sei ko’alia ho katuas sira, liu-liu sira-ne’ebé sei moris atu halo tuir fali adat ne’e ho loloos.

Populasaun Oé-Cusse foti zinku aat sira atu harii barraka hela fatin. Imajen/Kontribuidór REUTERS: Alamy Stock Photo.

Ha’u-nia esperansa mak ne’e, Oé-Ccusse ninia luta ba libertasaun nasionál dezde 1975 to’o 1999 mak hetan ona estatutu espesiál, tratamentu ne’ebé konsagara ona iha Konstituisaun RDTL. Tanba, iha ona Prezidente Autoridade ho Sekretariu Rejionál hamutuk ualu (8) no iha finansiamentu ne’ebé própriu no espesiál. Rekuñesimentu hosi Estadu bootliu mak ida-ne’e.

Ba ha’u di’ak hela tanba importante mak Oé-Cusse hetan ona tratamentu espesiál ne’e. Ha’u agora sai ona deputadu, ha’u lahatene atu promove tán ba fatin seluk, maibé povu ne’e mak importante. Agora serbisu ba Prezidente Autoridade mak oinsá liberta povu Oé-Cusse hosi ki’ak (mukit).

Notísia Relevante: Mensajeiru labarik “LAFU” entrega karta ba INTERFET (II)

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here