Responsável Ajénsia New Generation, Francisco Fernandes Ximenes. Imajen Tatoli/Jogerjo Guterres.

DILI, 24 juñu 2022 (TATOLI)–Responsável Ajénsia New Generation, Francisco Fernandes Ximenes, hateten Ajénsia New Generation la ko’a joven sira-nia isin tuir arte rituál balun nia toman antes haruka sira ba servisu iha Portugál, maibé di’akliu husu direta ba vítima ne’ebé nia isin iha fitar ne’e.

Notísia Relecvante: Prezidente Os Verdes klarifika la haruka timoroan servisu iha rai-li’ur

“Ha’u hanoin kona-ba informasaun iha Bali, bele ba husu fila fali ema-ne’ebé mak nia isin fitar. Ha’u nein ko’a ema ida-nia isin. Iha tempu pasadu, ha’u mós ko’a ha’u-nia maun-alin nia isin. FALINTIL sira balun mós ha’u ko’a nia isin no alin nakarten balun iha Dili laran mós ha’u ko’a nia isin maibé ida-ne’e iha relasaun ho libertasaun patria,” Francisco Fernandes Ximenes hateten ba Agência Tatoli, iha edifisiu Tatoli, Faról, Dili.

Nia parte ko’a ema tanba fiar iha arte rituál “77” nia rituál maibé bainhira ema lakohi ne’e labele obriga, tanba ne’e arte rituál no kulturál ne’e dehan “ó fiar ha’u ko’a ó, ó la fiar, ha’u la ko’a ó, ó selu ha’u hira”.

“Nune’e mak ha’u la iha hanoin atu ko’a nia, nune’e mak ha’u la iha koñesimentu ba ida-ne’e. Ha’u-nia responsabilidade mak to’o iha ne’ebá, mak nia maluk sira mak ameasa fali nia, nia uma ema sunu, ema atu baku mate nia inan-aman, tanba ne’e mak nia tanis,” nia esplika.

Ho razaun ne’e, nia haktuir, labarik feto ne’e ninia inan-aman konsege telefone ba nia hosi husu tuir sira-nia oan nia kondisaun, nune’e mak nia ho responsabilidade sosa fali billete aviaun nian hodi bele haruka labarik feto ne’e fila-fali mai Timor-Leste.

“Bainhira nia fila hosi Bali mai no ha’u ba hein nia iha aeroportu atu entrega ba nia família, maibé ha’u momentu ne’ebá mós seidauk hetan nia, nune’e mak ha’u haruka fali maluk balun hodi kontaktu ba nia atu oinsá fo fali nia osan sorin balun,” nia dehan.

Ajénsia New Generation kontinua koopera fila-fali ho família atu fó fila-fali sira-nia osan, maibé mós ajénsia ko’a ona osan balun relasiona ba trata ninia dokumentu balun no selu-seluk tan.

“Ha’u hanoin tanba atu ita rejistu ema ida, manda uluk ba Conecting hosi Lisboa, Portugál mak mai, la’ós hosi Timor mak ba atu ita bele proteje osan ne’e. Osan sorin balun mós ami ko’a, tanba ita transfere tiha ona antes ba iha Lisboa, Dubai, Jakarta no iha Dili,” nia dehan.

Atuál konsilleiru ba Partido Os Verdes de Timor mós relata katak relasiona ho kazu ne’e seidauk hetan notifikasaun ruma hosi Tribunal Rekursu ka Polísia, nune’e nia parte hein de’it.

“Ha’u to’o agora seidauk hetan notifikasaun ruma hosi PNTL. Ha’u hein de’it, kazu ne’e doutór sira iha Tribunál Rekursu ne’ebá sira mak tetu ka, não me digas sira kaer ema arbiru de’it,” nia dehan.

Kona-ba timoroan sira ne’ebé mak antes atu aranka ba iha Portugál kontribui mós osan balun, nia parte hatan katak ajénsia New Generation ninia billete baratu liu ajénsia sira seluk iha Timor-Leste.

“Ha’u hanoin kona-ba ninia montante ne’e, ita haree ba balansu iha mundu. Foin lalais ninia billete sa’e, ne’ebé foin lalais sira tau iha facebook iha fulan-juñu sa’e to’o ho montante $2,500. Tanba iha fulan refere buka aviaun hosi Timor ba iha Portugál buka mós la hetan. Ne’e hanesan ami observa. Ami fuan boot. Sira rejistu antes, ami haruka ba de’it. Ne’e ami ba hasoru de’it hanesan joga kuandu manan entaun manan, se lakon entaun lakon de’it ona,” nia esplika.

Situasaun timoroan serbisu iha rai-li’ur, nia esplika, sira ba hala’o serbisu hanesan timoroan sira seluk iha Timor hanesan kaer baliu no katana, ku’u aifuan, feto sira mós bele serbisu ba administrasaun nian, Cattering no Laundry nian no dasa-rai.

“Oras ne’e daudaun Ajénsia New Generation rasik haruka ona ema na’in 1,000-resin hanesan ne’e. Ha’u hanoin kona-ba sira nia saláriu tuir saláriu Portugál nian. Se sira servisu over time karik osan bele sa’e tan, haree mós ba sira-nia serbisu di’ak no depende mós ba patraun sira,” nia dehan.

Responsável ne’e esplika, antes joven sira-ne’e dezloka ba rai-li’ur (Portugál) kada ema ida hatama osan hamutuk $2.000 atu bele sosa billete aviaun nian.

“Ha’u-nia ajénsia ne’e iha ajente na’in-lima ne’ebé hela iha Lisboa-Portugál ne’ebé bele tulun joven timoroan sira-ne’ebé atu ba servisu iha ne’eba no ha’u iha advogadu na’in-rua iha Portugál. Ajénsia sei aluga hela fatin permanente ba servisu-na’in sira ho totál osan $17.000 kada fulan. Ha’u-nia ajénsia servisu hamutuk ho empreza 10 iha Portugál atu bele fasilita servisu-na’in sira hosi Timor-Leste,” nia dehan.

Objetivu hosi ninia Ajénsia New Generation haruka ema ba iha rai-li’ur tanba hakarak hamenus dezempregu iha rai-laran, tenke ba buka osan hodi hadi’a família nia moris no husu sira atu halo uma boot iha Timor.

Husu kona-ba kritéria sira-ne’ebé hodi haruka timoroan sira ba iha Portugál, nia hatán de’it katak timoroan hotu tenke iha dokumentu legál hosi parte justisa nian, hanesan pasaporte, BI, sertidaun RDTL, sertidaun inan-aman nian.

“Durante ne’e, ha’u-nia ajénsia serbisu ho ha’u-nia família sira iha Portugál, sira fó dalan mai ha’u atu sira bele simu ha’u-nia alin sira-ne’ebé mak ema barak hatene. Entaun, ha’u responsabiliza kona-ba alin sira-ne’e, ha’u loke ajénsia, ho matenek ne’ebé mak uitoan no osan ne’ebé mak ha’u iha, trata dokumentu sira-ne’e iha SERVE hodi harii ajénsia ne’ebé mak ho naran New Generation,” nia esplika.

Ajénsia New Generation ninia tipu lisensiamentu mak faan billete aviaun no serbisu hamutuk ho Wings Timor Air, aviaun mak Batik Air, no hetan lisensiamentu hosi SERVE.

“Ha’u-nia objetivu hateten momoos katak la’ós tanba ha’u osan barak, la’ós tanba ha’u riku liu, ha’u hanoin, ne’e laiha. Maibé, tanba dezempregu, nune’e mak harii ajénsia ida-ne’e atu trata ita-nia joven sira bele hetan oportunidade ba serbisu iha rai-li’ur,” nia hateten.

Ajénsia New Generation ne’e ninia ezisténsia hahú iha dezembru 2021 maibé fallansu uitoan hodi trata dokumentu sira-ne’e finaliza, nune’e foin lalais iha marsu 2022 liu ba ne’e hetan aprovasaun.

Notísia Relevante: Timoroan na’in-hitu “terus” hela iha Dubai

Jornalista : Domingos Piedade Freitas/Osoria Marques

Editór         : Cancio Ximenes

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here