Ilustrasaun

DILI, 23 juñu 2022 (TATOLI) –Timoroan na’in hitu, mesak feto, ho inisiál BS, ECdR, L, P, M, A, A “terus” hela iha Dubai, Uni Emiradu Arabé (EUA), tanba empreza ne’ebé fó-serbisu ba sira laiha kontratu ho sira no sira-nia dokumentu empreza halo apreensaun hotu. Úniku subar hela de’it mak telefone, hodi kontaktu.

“Ha’u mai iha 24 abril 2022. Ha’u serbisu iha salon. Sira fahe ami ketaketak, dook malu. Ami-na’in hitu mak mai. Ami hotu serbisu iha salon. Ami la kontratu. Sira langsung haruka ami serbisu,” Timoroan ho inisiál BS, agora iha (…) Dubai, informa ba Tatoli via WhatsApp.

“Pois serbisu, haree ba surat-tahan mutin. Surat-tahan mutin to’o 5.000, sira selu ami 200 dirham (ekivale 54,45 dolár amerikanu) de’it. Se surat ne’e la to’o, sira la selu ami. Ami-nia pasport sira hadau tiha. Ami mai serbisu ho visa turista de’it. Ami-nia visa agora mate ona,” BS hatutan.

Iha parte seluk, Timoroan ida ho inisiál ECdR ne’ebé enfrenta situasaun hanesan iha Dubai konta tuir:

“Ami mai iha ne’e iha 19 maiu, 19 juñu ami-nia vistu mate ona. Ajénsia ida iha Ai-mutin mak haruka ami ba iha Indonézia depois Ajénsia ida iha Indonezia fa’an fali ami mai iha Dubai. Agora ami terus los. Ami serbisu kada loron sira selu ami lalos liu,” ECdR konta tuir kronolojia via WhatsApp ba Tatoli.

Nia dehan, bainhira Ajénsia iha Timor–Leste, UIPM (Universal Institute Profesional of Management) haruka sira, dehan, ba serbisu iha Dubai kontinua mós sira-nia estudu maibé iha realidade la hanesan ne’e.

“Momentu sira haruka ami mai ne’e, sira ko’alia ba ami dehan haruka ami mai loron serbisu, kalan eskola, ida ne’e mak ami hakarak mai ne’e. Maibé, realidade to’o mai iha ne’e oinseluk tiha fali. Ami-nia pasaporte sira hadau hotu. Hela-fatin ba ami mós aat los. han hemu ami hola rasik”.

Toba-fatin traballadór timoroan sira iha Dubai. Imajen/Traballadór timoroan iha Dubai

“Ami serbisu tama tuku 09h sai tuku 21h. Bainhira ami serbisu hotu, sira lori surat-tahan mutin mai ami, ami hadau malu. Se ami hetan, foin simu osan maibé se la hetan ami serbisu saugati los fulan ida nia laran, depois sura iha surat-tahan mutin ne’e tenke to’o 5.000. Ami foin simu osan 200 dirham, ne’e osan ki’ik los ami uza la to’o durante fulan ida,” nia hatutan.

Traballadora ne’e relata, durante iha Dubai, sira terus ba hahán no toba-fatin la di’ak. Tanba ne’e, sira hakarak fila ona mai Timor–Leste, maibé empreza ne’ebé fó-serbisu ba sira iha Dubai ameasa sira katak kuandu fila tenke selu multa rihun $80

Toba-fatin traballadór timoroan sira iha Dubai. Imajen/Traballadór timoroan iha Dubai

Iha sorin seluk, traballadora ho inisiál A reforsa tan, sira-nia kondisaun iha Dubai ladun di’ak tanba empreza ne’ebé fó-serbisu ba sira viola los sira-nia direitu.

“Ami iha ne’e terus demais los. Ami hakarak fila ona ba Timor–Leste, ami serbisu iha ne’e kontratu laiha. Pasaporte sira hadau hotu, ami kaer telefone mós subar. Se sira hetan sira sita hotu,” traballadór timoroan ne’e konta tuir.

Ho nune’e sira husu ba família-sira iha Timor–Leste atu hato’o keisa lalais ba parte kompetente atu buka tuir ajénsia ne’ebé lori sira ba ne’e tanba promote ba sira oinseluk ikus to’o iha Dubai oinseluk.

“Ami mós preokupa ho sira-nia situasaun”

Ho situasaun ne’ebé timoroan sira hasoru iha Dubai, Tatoli, I.P konfirma ho família husi traballadór timoroan sira ne’e, EF nu’udar maun husi traballadór ho inisiál EPCdR rekoñese katak nu’udar família sira hatene ona situasaun no kondisaun ne’e.

“Ami hatene kona-ba sira-nia situasaun iha ne’ebá no sira sempre ko’alia kona-ba susar no terus ne’ebé mak sira hasoru. Ne’ebé, ami mós preokupa ho sira-nia situasaun”.

“Sira na’in hitu, husi parte ami nian ne’e Baucau, Quelicai vila. Ha’u-nia feton rasik mak ba ne’e naran EPCdR (inisiál, red). Ida fali ne’e bin”.

Kronolojia tuir EF, UIPM ne’e serbisu hamutuk fali ho ajénsia ida iha Indonézia, no ida iha Indonézia mak buka rede ba iha Dubai, Uni Emiradu Arabé (UEA). “Entaun iha ne’e entrega ba Indonézia no Indonézia mak la’o buat ne’e. Iha Indonézia halo nusa ne’e, ami mós lahatene”.

“UIPM ne’e iha kedan iha igreza Ai-mutin nia sorin kedan. Ba Ai-mutin ne’e husu de’it no ema hatene,” nia haktuir.

Ajénsia simu osan 600 dolár amerikanu

Xefe divizaun traballadór Fundasaun dezenvolvimentu komunidade Timor-Leste (FDKTL), JG haktuir katak antes traballadór sira ba Dubai sira fó-osan ba fundasaun ho montante dolár amerikanu 600.

“Imposível família sira hanoin atu oan sira to’o iha Dubai. Sira-nia osan 600 dolár ne’e bele to’o iha Dubai? Fundasaun hasai tan nia osan. Ami ajuda sira murni (puru), tanba kampu traballu iha Timór la iha” nia lamenta.

Xefe divizaun traballadór FDKTL ne’e hatutan, traballadór sira hato’o keixa no bosok família bainhira sei iha Indonézia atu ba Dubai nune’e família ba hasoru fundasaun iha Ai-mutin.

Nia akresenta, traballadór sira la-kaer telefone iha tempu serbisu, tanba ida ne’e regra atu serbisu di’ak.

“Sira-nia pasaporte ema foti tanba atu garante kontinua serbisu iha Dubai. Empreza sira ta’uk atu lakon trabalhadór no atu prosesu halo rezidénsia temporáriu ne’e mak foti pasaporte,” Xefe JG hateten ba Tatoli, iha Kampu baru, Comoro, Dili.

Husu kona-ba saláriu traballadór simu de’it 200 dirham kada fulan, responsável ne’e hatan katak lá los. “Imposível sira simu osan ne’e tanba ne’e ami hakarak provas”.

Xefe ne’e dehan, família fó-ameasa oioin ba fundasaun, maibé fundasaun tenki verifika ho empreza no traballadór sira. “Kuandu iha provas ne’ebé hatudu katak lamentasaun sira ne’e loos. Klaru sira traballadór timoroan sei fila mai Timór”.

Iha fatin-ketak, responsável Universal Instituto of Professional Management (UIPM) ida, ne’ebé rejeita atu nia identidade publika, hateten, nia la hatene kona-ba prosesu sira ba ne’e, tanba sira UIPM ne’e subtutela iha Fundasaun ba dezenvolvimentu komunidade Timor-Leste (FDKTL). “Sira traballadór ne’e tuir kursu inglés iha ha’u-nia uma”.

Ezekutivu ne’e hateten, la hatene kona-ba rekrutamentu no trata dokumentu ba traballadór sira serbisu iha rai-li’ur.

Husu kona-ba legalidade ba kursu ne’e, nia dehan sei prosesu rejistu iha Ministériu Justisa. “Mas kursu ne’e provizoriamente taka”.

Iha fatin seluk, Diretur-Ezekutivu Servisu Rejistu no Verifikasaun Emprezariál (SERVE), Florêncio Sanches, dehan, organizasaun UIPM seidauk rejista iha SERVE.

“Buska ona no verifikasaun halo ona maibé laiha entidade ida ho naran Universal Institute of Professional ka UIPM,” líder másimu SERVE ne’e dehan.

Responsável ne’e hateten, sei fó-sansaun ba organizasaun ka empreza ne’ebé hala’o atividade ilegál ho montante koima 5.000 dolár tuir a lei ne’ebé rigór iha Timor-Leste.

Notísia relevante:PCIC detein suspeitu nain-tolu ba kazu tráfiku umanu

Ekipa redasaun

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

2 KOMENTÁRIU

  1. Husu ba Governu Timor Leste, tenke identifika, parese iha siklus birokrasia mafiozu iha organizasaun ida ne’e, presiza fo atensaun seriu atu la akontese tan iha futuru.

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here