Diretór Ezekutivu ADTL, Cesário da Silva. Imajen Tatoli/Egas Cristovão.

DILI, 12 fevereiru 2021 (TATOLI)—Asosiasaun Defisiente Timor Leste (ADTL) fó apoiu tomak ba Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) liuhosi inisiativa Diresaun Nasionál Ensinu Rekorrente (DNER) ne’ebé hakarak elabora kurríkulu Ensinu Sekundáriu.

Diretór ezekutivu ADTL, Cesário da Silva hateten asosiasaun ne’e apoia inisitiva DNER tanba ADTL sei sai benefisiáriu hodi integra membru sira atu bele frekuenta estudu nível sekundáriu.

Notísia Relevante:DNER planeia elabora kurríkulu ba ensinu sekundáriu

“Deklarasaun MEJD nian ne’ebé ami simu katak, tinan ne’e hakarak hatama ona kurríkulu nível Sekundáriu iha  Ensinu Rekorrente. Tanba ne’e mak ami sei konsulta nafatin atu hatene kona-bá progresu hosi planu no promesa ne’e tanba ami-nia membru sira sei integra iha programa ne’e,” Cesário hateten ba jornalista Agência Tatoli iha serbisu fatin Mascarenhas, Dili, sesta (12/02).

Nia mós informadu katak, antes ne’e MEJD realiza ona diskusaun tékniku ho ekipa sira hosi INFORDEPE, asuntu kurríkulár, DNER, Edukasaun Inkluzivu atu asegura Dekretu Ministériu-nian hodi fó rekoñesimentu ba Ensinu Sekundáriu.

Tanba ne’e, ADTL mós promete sei fó advokasia ba MEJD hodi introdús kona-bá meiu apoiu ne’ebé iha.

“Ezemplu MEJD seidauk iha mákina atu imprime letra Braille no ADTL bele oferese ninia mákina. Alende ne’e MEJD seidauk iha tradutór lian jestuál, ADTL bele oferese tradutór,” nia subliña.

Oras ne’e daudaun ADTL rejista ona Ema ho Defisiénsia hamutuk 38.118 bazeia ba dadus Sensu Nasionál 2015.

Hosi dadus ne’e, ADTL identifika númeru bo’ot-liu maka defisiénsia matan rihun 14-resin no defisiénsia tilun rihun 12-resin, defisiénsia fíziku no mobilitáriu hamutuk rihun 7-resin, inklui defisiénsia mentál no intelektuál hamutuk rihun 3-resin.

ADTL foin mak halo intervensaun direta ba Ema ho Defisiénsia iha munisípiu 12 inklui Rejiaun Administrativa Espesiál Oe-cusse Ambeno (RAEOA) ho pursentu 25, tanba difikuldade rekursu umanu atu reforsa atendimentu iha munisípiu.

“Hosi dadus ne’ebé iha, Ema ho Defisiénsia ne’ebé to’o agora seidauk asesu ba edukasaun hamutuk rihun 25.  Signifika, rihun 4 de’it mak foin asesu ba edukasaun ho nível primária. Dadus ida ne’e kombinasaun entre sensu 2015 ho dadus husi MEJD,” diretór ne’e esplika.

Programa MEJD-nian hodi realiza edukasaun Ensinu Rekorrente ne’ebé estabelese iha 2016, ADTL integra ona Ema ho Defisiénsia 150 iha programa ensinu báziku primeiru, segundu no terseiru síkulu no hein katak, bele realiza duni ensinu sekundáriu iha tinan ida ne’e.

Antes ne’e Diretór nasionál DNER, José Artúr Viana hateten diresaun ne’e planeia ona atu elabora-tan kurríkulu ensinu sekundáriu, tanba oras ne’e daudaun iha de’it mak ensinu báziku primeiru, segundu no terseiru síklu.

José Artúr Viana hateten, planu elaborasaun ne’e tanba diresaun nia haree katak, iha Timoroan barak ne’ebé abandona ensinu sekundáriu, nune’e ho integrasaun iha kurríkulu ne’e sei fasilita hodi bele hetan diploma ensinu sekundáriu no bele asesu ba ensinu superiór.

Desde estabelesimentu Diresaun Nasionál Ensinu Rekorrente (DNER), hosi Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) iha tinan 2016 to’o 2020, konsege gradua estudante na’in 816 ho diploma bázika.

Notísia Relevante:MEJD prevee rihun $200 ba Ensinu Rekorrente

Jornalista: Tomé Amado

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here