Ministru Finansa, Rui Gomes. Imajen Tatoli/Domingos Piedade

DILI, 09 dezembru 2020 (TATOLI)—Ministru Finansa, Rui Gomes, hateten fundu rezerva kontijénsia ba 2021 la sufisiente atu konsidera iha proposta alterasaun ne’ebé maka propoin husi deputadu sira iha Parlamentu Nasionál durante diskusaun Orsamentu Jerál Estadu iha sesaun espesialidade.

Husi proposta hirak ne’e balun husu atu foti osan husi fundu rezerva kontijénsia  hodi sosa ekipamentu laboratóriu ba Fakuldade Medisina Universidade Nasionál Timor-Leste (UNTL).

Notísia Relevante :PN aprova proposta OJE 2021 iha jeneralidade

“Iha loron tolu liubá no mós to’o hodi-kalan Ministériu Finansa halo ezersísiu ne’ebé todan para atu haree proposta hotu ne’ebé tama hosi Parlamentu Nasionál ne’ebé propoin millaun $37-resin, enkuantu ita nia fundu rezerva kontijénsia millaun $18 hosi totál ne’e hasai tiha millaun $1, ne’ebé hela millaun $17,”nia esplika iha Plenária Parlamentu Nasionál kuarta ne’e.

“Tuir lei fundu rezerva kontijénsia ida ne’e tenke 5% hosi OJE agora dadaun ne’e nia reprezenta 0,95% de’it lato’o 1% Estadu labele moris ho risku,” nia tenik tan.

Fundu rezerva kontijénsia nian ne’e prevee atu responde ba situasaun emerjénsia liliu ba kazu dezastre naturál tanba tuir previzaun iha fulan hirak mai sei akontese la-niña iha territóriu Timor-Leste.

OJE  2021 ne’ebé Governu aprezenta ba Parlamentu Nasionál ne’e bazeia ba planu anuál kada Ministériu nian no hetan ona diskusaun iha Komisaun Revizaun Orsamentu Polítika (KROP)tanba ne’e maka la nesesáriu atu aumenta proposta foun.

“Ha’u hanoin katak hosi konfiansa ne’ebé deputadu sira fó mai Governu maka fiar ba katak OJE sei ezekuta ho di’ak hanesan temi tiha ona katak sei konsentra liubá kualidade despeza kompara ho kuantidade. Ne’ebé aspetu rigór ne’e sei iha ne’ebá, kuandu prosesu orsamentasaun ne’e bazeia ba planu anuál kada ministériu maka ita agora tenke foti osan hosi ne’e tau fali ba ida signifika katak nia implikasaun ne’e muda fila-fali programa sira-ne’e. Ne’e ita hahú filafali prosesu foun, purtantu marjén ba ida ne’e téknikamentu ita la rekomenda, tanba daudaun ne’e atu finaliza ona diskusaun ba espesialidade,” nia hateten.

Governante ne’e fó ezemplu kona-ba proposta ho númeru 40 ba UNTL, iha kapitál menór aloka tiha ona rihun $767 atu sosa ekipamentu informátika, veíkulu tanba ne’e UNTL tenki jere atu sosa mós ekipamentu nesesáriu seluk tan ne’ebé presiza urjente.

Husi proposta hirak ne’e 50% kona-ba Governasaun, mákina Estadu no seluk tan.

Ho esplikasaun ne’e, Prezidente Parlamentu Nasionál, Aniceto Guterres, agradese ba Ministru Finansa, Rui Gomes ninia esklaresimentu kona-ba proposta adisionál hirak ne’e.

Tanba ne’e, Aniceto husu ba proponente sira atu retira ka kontinua ba iha diskusaun no aprovasaun.

Notísia Relevante :PN aprova iha espesialidade osan ba TR $6,14,292

Jornalista:Antónia Gusmão.

Editór:Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here