Dansa kulturál iha seremónia enserra formasaun no lansa kontratu probatóriu faze 3, iha suku Caenlio, kuarta (23/09). Imajen/UE

DILI, 21 Outubru 2020 (TATOLI)—Assesora ba Servisu Apoiu Sosiedade Sivíl no Asuntu Sosiál Prezidénsia Repúblika, Zélia Fernandes, hateten Prezidénsia Repúblika servisu hamutuk ho VIII Governu sei realiza festivál arte no kultura tinan 2020, iha novembru.

“Festivál arte no kultura hanesan festivál ba dala uluk liu Prezidénsia Repúblika inísia ho hanoin ida, oinsá promove no prezerva kultura oioin ne’ebé iha Timor-Leste no sai patrimóniu kulturál hodi hametin liután identidade Timoroan nian,” Zélia hateten lia hirak ne’e ba jornalista Agénsia TATOLI iha Palásiu Prezidente Nicolau Lobato, Bairr-Pité, Díli ohin.

Notísia Relevante:Kompetisaun marxa moradores prezerva identidade kulturál

Tinan sira liubá iha ona festivál kulturál hanesan festivál iha Ramelau, no festivál iha fatin sira seluktan, tanba ne’e Prezidénsia Repúblika sei organiza festivál kulturál, la’ós mesak maibé hamutuk ho Governu liuliu Ministériu Ensinu Superiór Siénsia no Kultura (MESSK), diretamente ho Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK).

Nia sita objetivu prinsipál husi festivál ne’e iha tolu mak hanesan, dahuluk, liuhosi kompetisaun ne’e sei aprezenta funsaun sosiál no sentidu simbólika hosi múzika no dansa tradisionál, relasiona ho promove no prezervasaun valór no prinsípiu ne’ebé koñesidu iha sosiedade no munisípu idaidak, ba kultura, sosiál nu’udár identidade iha prosesu dezenvolvimentu nasionál.

Daruak, iha festivál ne’e la’ós kompetisaun de’it, maibé komissaun organizadora sei identifika variedade forsa kulturál hosi modalidade idaidak, iha kada munisípiu no mós pessoál sira ne’ebé sei aprezenta sira-nia múzika, hodi sai nu’udár valór importante ba vida sosiedade, atu promove sira-nia an nu’udár resposta ba kompromisu polítika Prezidente Repúblika kona-ba haburas no habelar liután arte no kultura iha Timoroan sira.

Datoluk, hosi festivál kulturál ne’e, sei konsidera kultura no tradisaun sai nu’udár forsa kreativa ne’ebé bele hadi’a ekonomia iha munisípiu idaidak, nune’e sira ne’ebé aprezenta nu’udár dalan ida atu halo promosaun turizmu ba vizitante sira, katak, fatin ida ne’e la sufisiente nu’udár fatin turizmu maibé bainhira tau mós dansa kulturál iha ne’ebá, bele atrai turista sira ba vizita no bele aumenta rendimentu ekonómiku iha kada munisípiu.

Orsamentu ne’ebé koloka ba kompetisaun ida ne’e, Zélia Fernandes, informa maihosi fatin tolu mak hanesan Prezidénsia rasik ho montate $ 75.000, Sekretária Estadu Arte no Kultura $15.000, hosi Sekretária Estadu Juventude no Desportu $10.000.

“Ida ne’e hanesan orsamentu konjunta, ne’ebé Prezidénsia Repúblika no mós Governu prevee ba atividade iha tinan ne’e. Festivál kulturál ne’e hala’o iha ámbitu komemorasaun loron proklamasaun independénsia Timor-Leste, 28 novembru,” nia hateten.

Iha kompetisaun ne’e, nia dehan, etapa dahuluk sei hili solo vokál ho múzika tipu rezisténsia, téknikamente komisaun organizadora sei tau múzika obrigatóriu ne’ebé kontestante sira obrigatoriumente tenke kanta no mós múzika eskollidu.

“Kona-ba múzika eskollidu sei haree liu ba múzika populár katak, múzika ne’ebé ema halo no kanta durante tempu rezisténsia maski ninia letra no konteúdu ne’e baibain hela, maibé ninia sentidu ne’e kle’an kona-ba rezisténsia,” assesora ne’e esplika tan.

Oras ne’e daudaun iha ona faze rejistrasaun ba partisipante sira, hahú ona iha 19 no ramata iha 23 outubru. Ba audisaun solo vokál  sei hala’o iha 26 outubru, sira ne’ebé mak liu sei ba iha faze eliminatóriu, meiu finál no finál.

Kona-ba dansa tradisionál, Zélia esplika, komisaun organizadora uza aprosimasaun reprezenta munisípiu, nune’e sei koloka ba kategoria tolu mak hanesan dahuluik maka tebe dahur, tebedai no bidu sei mai hosi reprezentante munisípiu.

“Entaun, kada munisípiu sei iha de’it grupu ida mak sei mai, ne’e koordena direta husi Ministériu Administrasaun Estatál atu responsabiliza. Kontestante sira hosi munisípiu durante hela iha Díli sei organiza mós hosi Ministériu Administrasaun estatál,” nia hateten.

Ministériu Administrasaun Estatál haruka ona karta ba Prezidente Autoridade Munisípiu sira atu bele halo selesaun iha munisípiu, nune’e grupu ida de’it mak reprezenta kada munisípiu inklui RAEOA, atu tuir de’it meiu finál no finál, ida ne’e diferente oitoan ho kompetisaun múzika rezisténsia.

Eventu ne’e sei realiza iha Dili iha 23 to’o 27 novembru, katak, iha 23 sei hahú ho faze eliminatóriu ba múzika rezisténsia no dansa tradisionál sei diretamente ba iha faze meiu finál no finál.

Kona-ba distribuisaun prémiu ba manán na’in sira, komisaun organizadora sei entrega taxa no insentivu hanesan motivasaun, fó korajen no apresiasiasaun ba kontestante sira.

“Taxa festivál kulturál ne’e sei iha tolu mak hanesan taxa rotativu ba festivál kulturál ho hanoin  katak, programa ida ne’e labele hela de’it iha tinan ida ne’e, maibé, taxa rotativu ne’e husik hela atu tinan-tinan programa ne’e kontinua,” Zélia Fernandes esplika.

Komisaun organizadora hanaran taxa rotativu ne’e taxa festivál kulturál, iha mós taxa permanente rua hanaran taxa Prezidente Repúblika ne’ebé sei atribui ba manán na’in múzika rezisténsia no taxa Primeiru-Ministru sei atribui ba manán na’in dansa tradisionál.

“Kona-ba manán na’in sira segundu, terseiru no kuartu lugár sei iha insentivu,”tenik tan.

Notísia Relevante:Grupu Artezanatu Lima Kompete Iha Eventu FKRP

Jornalista: Cipriano Colo

Editór: Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here