unsionáriu Tékniku SEAK, Gil Paulino S. Oliveira. Imajen: Nelia Fernandes

DILI, 03 janeiru 2020 (TATOLI)-Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK) liuhusi Diresaun Nasionál Patrimóniu Kulturál (DNPK) no Diresaun Nasionál Biblioteka no Múzeu (DNBM) halo ona levantamentu dadus kona-ba ahi-han uma-lulik, iha Munisípiu Baucau no Ermera, iha segunda (06/12/2019).

“Foin daudaun ba rekolla dadus, ekipa ba iha munisípiu rua mak afeta ba inséndiu ne’e, ida Munisípiu Ermera no mós Munisipiu Baucau iha Postu Administrativu Quelicai iha Suku Abo; dezastre inséndiu ne’e iha matebian hun,” Funsionáriu Tékniku SEAK, Gil Paulino S. Oliveira informa ba Ajénsia TATOLI, iha nia kna’ar fatin Avenida de Portugal, sexta ne’e.

“Ekipa rua ne’e halo kedas ona levantamentu ba iha ne’ebá, tékniku husi diresaun Departamentu Biblioteka ho Diresaun Patrimóniu ba halo levantamentu, ne’e agora daudauk sira elabora hela relatóriu no iha semana oin mai sira bele hatama ona relatóriu sira nian kona-ba objetu, uma lisan konserteza uma lisan 15 nafatin maibé objetu saida mak ahi han hamutuk ho uma-lisan ne’e ida ne’e sira seidauk relata katak saida mak ahi han hamutuk hotu iha uma-lisan nia laran, ne’e parte Baucau nian,” funsionáriu tékniku ne’e hatutan.

Enkuantu, dadus ne’ebé ekipa rekolla iha Postu Administrativu Hatulia, Munisípiu Ermera, iha uma-lisan haat hanesan, Uma-lisan Kailate Lah-Lau, ne’e iha Aldeia Kaitorloa, uma-lisan ida Mantasi Man Buti Lisae, iha aldeia Kaitorloa, ida seluk uma-lisan Asulau Leo Ana iha Aldeia Dosmager no ikus uma-lisan ida naran Ura-Hou Kai Kam, ne’e mós iha Aldeia Dosmager.

“Bainhira tuun ba rekolla dadus la hasoru direitamente ho komunidade sira ne’ebé ahi han sira-nia uma lisan, tanba kestaun udan-boot halo dalan hotu kotu no lá fó fatin para ami atu la’o ain, udan no mota-boot. Ami la konsege to’o ba iha ne’ebá”.

“Dadus ne’ebé ami hetan husi responsável kultura Munisípiu Ermera, tanba sira-nia proposta sira haruka ona mai iha Munisípiu Ermera, entaun ami buka meius oinsá para ami bele hetan sira-nia proposta ne’ebé enkamiña mai ami bele lori mai hato’o ba Sekretáriu Estadu Arte Kultura hodi haree to’ok ba oin, ba futuru atu halo nusa,” nia informa.

Kona-ba rekollamentu dadus foin daudaun seidauk hetan sasán uma-lisan nian, liliu ba sasán etnográfiku nian saida mak ahi han, karik tempu tuir mai iha posibilidade atu tuun verifika ka oinsá, Funsionáriu SEAK ne’e akresenta, konserteza ida ne’e ekipa tenke ba fila fali, ekipa téknika tenke tuun ba fila fali para ba identifika sasán saida-saida liliu liga ba sasán etnográfiku ne’e.

Evidénsia fízika kona-ba ahi han ne’e ekipa la observa diretamente maibé relatóriu ne’ebé komunidade hato’o ba SEAK liuhusi proposta ne’e hanesan evidénsia fízika ida tanba proposta ne’e hetan koñesimentu husi Autoridade Lokál, Administradór Postu Administrativu Hatulia no mós Xefe Suku iha fatin refere. “Dokumentu akresenta ne’e dokumentu legál, los duni,” nia haktuir.

Notísia relevante:Governu Konklui Apoiu Emerjénsia ba Vítima Inséndiu iha Matebian Hun

Iha parte seluk, Funsionáriu tékniku Gil Paulino S. Oliveira haktuir, planu orsamentu 2020, SEAK propoen mós atu apoiu uma-lisan sira maibé tuir mai depois revizaun ba orsamentu iha Parlamentu Nasionál (PN) ne’e no dehan katak orsamentu ne’e boot.

“Até data mós ami seidauk hatene totál orsamentu hira mak atu aloka mai iha Sekretáriu Estadu Arte Kultura liliu mai iha Diresaun Nasionál Patrimóniu Kultura para apoiu ba problema sira liga ho uma-lisan ne’e”. Ne’ebé, ha’u seidauk bele garante katak, orsamentu iha ka lae, atu lori apoiu ba proposta komunidade nian liliu ba komunidade ne’ebé afeita ba inséndiu iha 2019,” nia katak.

Nia mós informa katak, iha orsamentu primeiru ne’ebé enkamiña ba iha PN ne’e, iha millaun ida, hodi aloka ba SEAK atu apoiu ba iha uma-lisan ne’e maibé tanba dehan orsamentu Oitavu governu nian bo’ot liu, entaun kada ministériu, kada instiuisaun governu idaidak tenke redús nia orsamentu, entaun inklui SEAK nian mós redús.

Ho revizaun orsamentu ne’e, mais ou menus Governu liuhusi SEAK iha posibilidade atu ajuda ka oinsá, Funsionáriu Tékniku SEAK, Gil Paulino S. Oliveira hateten katak apoiu direitamente ho osan. Se orsamentu la iha ita atu lori saida apoiu. Ne’e kestaun boot ida.

“Se orsamentu aprova entaun prontu, ami bazeia ba sira-nia proposta, ami analiza depois tuun ba halo observasaun, verifikasaun dehan los duni sira halibur malu duni sira halo ona preparasaun entaun prontu ita mai prosesa, se orsamentu la iha ami la hateten katak ne’e meius ida atu apoiu mak ne’e, ita atu ko’alia buat apoiu hotu nia dalan mak tenke liuhusi orsamentu estadu,” nia haklaken.

Notísia relevante:SEAK Sei Halo Levantamentu Ba Uma-Lulik Sira Ne’ebé Ahi-Han

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór         : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here