Lia Nain sira husi étniku Tetun Terik, Munisísipu Covalima halo diskusaun iha konsultasaun públiku kona-ba Lei Kostumeiru ho Justisa Tradisionál, Kuarta (04/09/2019). Imajen/Domingos Piedade

COVALIMA, 05 setembru 2019 (TATOLI)-Ministériu Reforma Lejizlativu no asuntu Parlamentár (MRLAP) liu husi nia ekipa tékniku sira no apoiu jurídiku sira, kuarta (04/09/2019), kontinua halo konsultasaun públiku kona-ba Lei Kostumeiru no Justisa Tradisionál ba étnika sira Tetun Terik iha Munisípiu Covalima.

Notísia Relevante : MRLAP Halo Konsultasaun Lei Kostumeiru ho Étniku Kemak

Konsultasaun públiku ne’e hetan entuziazmu boot husi autoridade lokál sira, inklui lia na’in sira husi étniku Tetun Terik ne’ebé horik iha postu Zumalai, Suai, Fatumea, Fatululik, Fohorem, Maukatar no Tilomar.

Josh Trindade nu’udar assessor sósiu-kultura iha MRLAP informa katak, konsulta públiku ne’e nu’udar kontinuasaun husi konsulta públiku ne’ebé halo ona iha Munisípiu sira seluk no étniku sira seluk, hanesan Tokodede, Mambae, Kemak no Bunak, ho objetivu  atu rona informasaun sira kona-ba tesi lia iha suku ida-idak husi autoridade lokál no lia na’in sira.

Notísia Relevante : MRLAP Kontinua Konsulta Lei Kostumeiru iha Atabae 

Nia hateten, informasaun sira husi konsulta públiku  ne’e sei uza hodi hakerek dokumentu polítika atu halo ezbosu ba enkuadramentu legal ida hodi halo inter ligasaun entre lei formal no lei tradisionál.

Oitavu governu iha planu ida ne’e, atu haforsa liután lei tradisionál, liu husi tesi lia atu ajuda justisa formál tanba agora daudaun iha kazu 3.000 mak pendente hela iha tribunal no kazu sivíl hamutuk 1.000 mak pendente hela.

“Ida ne’e akontese tanba kazu ki’ik boot ita lori hotu ba tribunal. Maibé tribunal iha rekursu ne’ebé limitadu, tanba ne’e mak iha kazu pendente barak,” esplika Josh Trindade.

Nia hatutan, tuir planu, konsulta públiku ida ne’e sei hala’o bá lian hamutuk 18,  total enkontru hamutuk 25 iha Munisípiu 12, inklui Rejiaun Administrativu Espesiál Oe-Cusse Ambeno (REOA).

Iha biban hanesan, lian na’in husi Suku Kamanasa, Anacleto Amaral, informa, kona-ba lei justisa tradisionál no lei kostumeiru di’ak tebes ba komunidade sira iha baze, atu iha mata dalan ida, oinsá  mak bele rezolve problema sira iha baze hanesan kazu sivíl no krime kaman sira.

“Hau hanoin kona ba violénsia doméstika entre fen-la’en la presiza dada malu to’o Tribunal. ita bele uza de’it mata dalan Lei Kostumeiru ho Justisa Tradisionál atu rezolve,” hateten Anacleto Amaral.

Jornalista : Domingos Piedade Freitas

Editór       : Francisco Simões

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here