Taur Matan Ruak. Foto espesiál

DILI, 29 jullu 2019 (TATOLI)—“Ami kontaktu malu kada loron liuhusi telefone. Ami hein komandu husi Xanana. Ami kuitadu tebes tanba Indonézia seidauk fó liberdade ba Xanana. No ami mós hein desizaun husi Indonézia atu fó liberdade ba Xanana”.

Situasaun iha prosesu atu hala’o Konsulta Populár 30 Agostu 1999, hanoda ho hahalok violénsia, terór no intimidasaun ba populasaun sira husi membru milísia pro-autonomia, membru militár (TNI-Tentara Nasional Indonesia) no membru polísia (BRIMOB-Brigade Mobil) Indonézia sira ne’ebé halo povu [grupu] pro-indepedénsia sira moris iha presaun no opresaun nia laran.

Hahú husi fulan Fevereiru to’o mai iha fulan Agostu (1999) nia hahú, membru milísia sira domina iha fatin-fatin. Grupu pro-independénsia nia emar sira barak mak moris iha trauma nia laran. Entre, atu ezerse sira-nia direitu atu ba vota ka lalika ba vota, tanba hetan presaun husi milísia pro-autonomia sira. Sira, membru pro-independénsia, hanesan hamriik hela iha kruzamentu ida klaran, hakarak ba vota hodi simu “Autonomia” ka rezeita “Autonomia”.

Povu Timor-Timur ne’ebé moris hela iha vila laran, sira hotu hakuak esperansa ida hodi hein no hein. Bainhira mak membru Falintil sira ne’ebé daudaun ne’e halo hela akantonamentu iha Uai Mori, Viqueque, ne’e bele hamriik hala’o asaun hasoru membru milísia sira ne’e kruel, oho ema, no terror ema ne’e?

“Ami lakohi funu. Maibé sira tenke hanoin didi’ak katak durante tinan 23 ami iha ne’e, ami la halo KKN. Entaun, milísia hakarak halo funu, sira tenke hanoin maduru liután kona-ba benefísiu husi funu ne’e rasik. Se sira hakarak halo funu, ami sei husu ba ONU atu hasoru sira. Ami sei sa’e foho tutun no natoon hamriik haree de’it sira. Tanba prosesu agora ne’e kompeténsia ONU nian,” dehan Vise Komandante Falintil, Taur Matan Ruak, ba jornalista Kompas liuhusi entrevista iha fatin Akantonamentu, Uaimori, Viqueque, Tersa (10 Agostu 1999) dadersan.

Taur Matan Ruak, Aswa’in ka “Assanami” foinsa’e ida husi Baguia/Baucau ne’e moris hamutuk ho Falintil sira uainhira nia foin halo otas (idade) 20. Idade ida nurak tebes. Maske nia eskola to’o de’it iha Eskola Primária IV klase, maibé ninia espiritu lideransa ne’ebé ás, lori nia sai Wakil Kepala Staf Falintil (1984), Kepala Staf Falintil (1993). Iha tinan 1997 sai CPM (Conselho Politica Militar) no Falintil foti nia sai Vise Komandante Falintil no kaer nafatin kargu sai Kepala Staf Falintil.

Tuir mai, atu refleta komemorasaun Loron Konsulta Populár ba dala-20 (30 Agsotu 1999-30 Agostu 2019), Ajénsia TATOLI hatuun hikas rezultadu entrevista ne’ebé hala’o husi jornalista Kompas (CM Rien Kuntari; Foti husi Livru TIMOR TIMUR Satu Menit Terakhir, Catatan Seorang Wartawan), iha Kuartél Boot Falintil, Uai Mori, Viqueque, Tersa (10/8/1999) dadersan, iha situasaun simples, haksolok, nomós nakonu ho amizade.

Oinsá preperasauan Falintil nian atu hasoru Konsulta Populár?

E…preparasaun atu ba Konsulta Populár ne’e, loloos ne’e husi UNAMET [mak prepara], Governu Indonézia no Governu Portugal. Ami só fó kontribuisaun hodi harii kamp-kamp hanesan ne’e.

Signifika halo akantonamentu?

Sim. Maibé, loloos ne’e akantonamentu ne’e la presiza atu halo, tanba ninia alternativu ne’e ida de’it, tropa militár Indonézia tenke dada-sai husi Timor-Timur. Se lae, funu sei la’o nafatin. Ita la tenke rai [entrega] kilat durante militár Indonézia sei iha ne’e (Timor-Timur).

La’ós Governu Indonézia dada-sai tiha ona sira no troka ona ho polísia?

Ha’u Jeneral Falintil, ha’u hatene liu ida ne’e. Ha’u kuñese liu sira duke Ita-Boot. Ha-ha-ha.

Se nune’e, tuir Ita-Boot, sei iha pursentu hira TNI (Tentara Nasional Indonesia) iha Timor-Timur?

Husu de’it ba Pangdam IX Udayana Mayjen Adam Damiri no Danrem (Komando Rayon Militer) Tono Suratman, militár hira mak sei iha Timor-Timur.

Sé loos mak sai Falintil nia funu-balun?

Ami la halo funu kontra komunidade Timor-Timur. Ami só halo funu kontra militár Indonézia. To’o oras ne’e seidauk iha kilat musan ida husi milísia sira tiru Falintil. Sira só oho de’it komunidade sira iha vila laran. To’o biban ne’e nunka akontese.

Maibé rona katak, Falintil sempre halo barullu [muturabu]?

Loos duni. Maibé, hafoin funu ramata, ami prontu lori problema ne’e ba iha Tribunál Internasionál atu responsabiliza ami-nia hahalok no Idonézia nia hahalok. Se dehan katak Falintil la halo sala ida, signifika ha’u bosok.

Iha ona tada katak sei akontese no sei la’o ba ne’ebá?

Ramos Horta hato’o ona ezijénsia [prosedimentu] ba jenerál Indonézia sira. Militár Indonézia mós iha oportunidade atu hato’o ezijénsia ba Falintil lori ba Tribunál Internasionál, no ami sei responde ida ne’e. Ha’u kuñese Indonézia, liu-liu sira-nia militár. Ha’u hahú halo funu iha idade 20. Agora maizumenus ha’u halo ona idade 40. Ha’u hasoru malu ona ho militár Indonézia barak. Iha tinan 1983, durante fulan tolu iha Dili, iha kontaktu dame nian, ha’u hasoru Zaky Anwar, William da Costa, no iha périodu seluk tan. Ha’u kuñese sira ho kategoria tolu, mak Oho-dór, na´uk-teen, no bosok-teen.

Ninia signifika saida?

Ita-boot bele husu direta ba komunidade kona-ba militár Indonezia sira-nia hahalok ho kategoria tolu ne’ebé ha’u temi iha leten ne’ebá ne’e. Se ha’u konta istória ne’e bele han tempu kle´ur liu. Tanbasá mak sira bosok, no sira oho ema, no tansá sira na´uk, afinál sira halo ida ne’e hasoru komunidade Timor-Timur. Ha’u husu deskulpa, ha’u só ko’alia nune’e de’it, tanba se ha’u konta-tuir buat hirak ne’e hotu, sei han tempu naruk liu. Se hakarak hatene istória militár Indonézia nian, ba hale´u fatin sira iha Timor-Timur laran tomak, komunidade sei konta-tuir buat ne’ebé loos no loloos ba Ita-Boot.

Karik Pro-Independénsia manan, oinsá kona-ba hahalok no programa husi Falintil?

Programa kona-ba atu harii Governu mesak, ida ne’e direitu Governu ne’ebé atu harii. Ha’u laiha kompeténsia atu halo programa kona-ba governu nian. Governu Tranzisaun mak sei ko’alia no deside forma Govenu Timor-Timur ne’e oinsá iha loron aban nian.

Karik Falintil sei tuun no sai povu baibain?

Se Governu Timor-Timur forma [harii] ona, ami sei entrega kilat no tuun ba vila laran, atu moris kahor ho komunidade [povu] no sai agrikultór, halai natar no halo to´os. (ho hamnasa) Ami la hakarak tuba-netik (mempertahankan) militár iha Timor-Timur, ami hakarak demiliterizasaun. Ami ne’e sai militár tanba Indonézia.  Ami sei tuba-netik nasaun ida lahó militár. Maibé, demiliterizasaun sei akontese se funu ne’e ramata ona, no ami sei harii nasaun ida ne’ebé sei iha polísia de’it.

Ba oin, oinsá relasaun entre Timor-Timur ho Republika Indonézia (RI)?

Ami tuba-netik (mempertahankan) nasaun ida ne’ebé demokrátiku. No, demokrásia ne’ebé agora daudaun la’o iha Indonézia ne’eba ne’e, inderetamente, tanba ami maka hanorin ba sira. Tanba sira uluk ne’e fiar [hahí] sistema ka iha rezime ditadura (dictator) ida-nia okos. Ha’u-nia alin-feto ida kaben ho ema Indonézia husi Manado. Entaun ha’u iha maun-alin Indonézia. (ha-ha-ha) Entaun entre povu Indonézia ho povu Timor-Timur ne’e laiha problema. Ha’u hanoin hela, karik atu hola-feto ema Indonézia, sira-nia isin kaber no mamar.

Indonézia parte ne’ebé mak Ita-Boot hakarak?

Dalaruma husi Java. (Ha-ha-ha)

Agora se autonomia mak manan saida mak Falintil sira halo?

Se ezemplu komunidade Timor-Timur demokratikamente hakarak hili autonomia, ami sei tuun, entrega kilat no sai povu baibain. Maibé, ha’u la fiar komunidade [povu] Timor-Timur sei hili autonomia. (ha-ha-ha)

 Tanbasá mak Ita-Boot fiar-án loos?

Durante tinan 24 ne’e ha’u kuñese loloos povu Timor-Timur. Komunidade Timor-Timur hakarak ukun rasik-án, sira lakohi integrasaun. Se komunidade Timor-Timur simu autonomia ka integrasaun, ami sei la moris to’o ohin loron, tanba sasan kona-ba lojístika nian sira ne’e ami iha, mai husi komunidade no povu sira husi no hela iha vila laran (sidade).

(Rona manu kokorek). Maibé ha’u haree hetan resivu hatama osan ne’ebé asina husi Falur Rate Laek, ne’ebé halo ho obrigatoriumente?

Husu direta de’it ba povu karik Falintil obriga sira ka lae.

Tanbasá mak Falintil la rejistu ba Konsulta Populár?

Ami sira ne’e hotu laiha ema ida mak ba rejista-án. Ha’u mós la tuir rejistrasaun. Rejiaun hotu-hotu laiha ema ida mak tuir rejistu. Tanba sira ne’ebé rejistu ne’e barak liu no liu tiha ona, no ami manan tiha ona. Tanba saida mak ami tenke tuun no rejistu? (ha-ha-ha) Ami la presiza tan ona atu rejistu.

Sifnika Ita-Boot la uza Ita-Boot nia direitu?

Ita-nia direitu ne’e, se ezemplu komunidade hili tiha ona, ne’e loos ona. Ida ne’e mós ami-nia direitu hotu. Se ita rejistu, no se ezemplu la hili integrasaun, ida ne’e ita lakon. Entaun hanesan de’it, tanbasá mak ita tenke tuun tan atu rejistu. (ha-ha-ha) Maibé, ami lakohi rejistu tanba ta´uk milísia dehan fali ami mak obriga komunidade atu rezeita autonomia. Atu nune’e, di’ak liu komunidade [povu] Timor-Timur mak hili. Ha’u komanda ba Falintil hotu, la presiza tuir rejistu.

Rona katak autotomia lakon, sira prontu atu funu. Oinsá Ita-Boot nia komentáriu?

Ami lakohi funu. Maibé sira tenke hanoin didi’ak katak durante tinan 23 ami iha ne’e, ami la halo KKN (Kolusaun, Korupsaun no Nepotizmu). Entaun, milísia hakarak halo funu, sira tenke hanoin maduru liután kona-ba benefisiu husi funu ne’e rasik.

 Signifika Falintil sei la responde?

Se sira hakarak halo funu, ami sei husu ba Organizasaun Nasoens Unidas (ONU=PBB) atu hasoru sira. Ami sei sa’e ba foho tutun no natoon haree de’it sira. Tanba prosesu agora ne’e kompeténsia ONU nian.

Karik Falintil sei duni-sai milísia?

DANRAMIL na’in rua ne’ebé agora sei iha Timor-Timur ne’e uluk oho Falintil nia família barak. Maibé uainhira sira fila fali mai, ami simu ho di’ak.

Membru Falintil agora hira, se hira no karik “off the record”?

Laiha segredu ba ami, maibé ami-nia forsa no kbiit liuhusi ema 50 hanesan Tentara Nasionál Indonézia (TNI) sira halo predisaun. Iha fatin akantonamentu ne’e de’it maizumenus ema 500-600, ne’e ba Rejiaun I no III nian de’it. Se hakarak hatene buat hotu no loloos, Ita-Boot bele la’o hadulas Timor laran tomak liliu ba haree rejiaun seluk no haree-rasik ho matan.  (Falintil iha rejiaun haat-red).

Forsa kilat nian husi Falintil ne’e oinsá?

Kestaun totál kilat nian, militár Indonézia hatene barak liu. Kilat lolon hira mak lakon, karik sira hatene ho di’ak tebes (ha-ha-ha).

Se imi kaer membru TNI, depois imi halo saida ba sira ne’e?

Iha balun ne’e ema oho no ami foti tiha sira-nia kilat sira ne’e, balun ami kaer moris de’it, ami foti sira-nia kilat no ami husik sira livre fila fali ba sira-nia fatin. Uluk liu iha ema na’in rua husi Marineiru VIII ne’ebé hela hamutuk ho ha’u, ida naran Edy husi Surabaya, no ida husi Ambon, naran Pardaus. Sira-na’in rua hela hamutuk ho ha’u husi tinan 1979 no foin daudaun mak ha’u haruka sira ba entrega-án (rende). To’o ohin loron sira-na’in rua sei moris no sei haruka no fó komprimentus ba ha’u.

Ha’u rona katak membru KOPASSUS mós iha ne’e?

Laiha membru Kopassus, maibé iha ne’e mak sarjentu (sersan) na’in rua. Sira, Danramil Manatuto, sarjentu ida tan husi Viqueque no ida seluk tan mak Wakil Danramil husi Alas (Manufahi), sira-na’in tolu (3) sei iha ne’e. Husi Viqueque no Manatuto, sira halai no entrega-án ba Falintil tanba sira hetan ameasa husi sira-nia maluk (TNI=Tentara Nasional Indonesia) sira.

Entaun, Sudirman ne’e sé?

Nia juventude Timor-Timur no timoroan. Sudirman ne’e ninia naran kódigu ka naran revolusionáriu.

Ho akantonamentu iha fatin hanesan ne’e la perigu ba Ita-Boot sira-nia moris?

TNI (Tentara Nasional Indonesia) fó poder husi ONU (Otganizasaun Nasoens Unidas) atu asegura no kuidadu dame. Se sira to’o atake ami iha fatin akantonamentu ida ne’e, oinsá sira-nia responsabilidade?

Karik, Ita-Boot iha komunikasaun ne’ebé la’o di’ak tebes?

Sim, ami iha telefone satelite hamutuk hitu (7), no ami mós asesu no hetan beibeik notísia ka komunikasaun liuhusi internete.

Telefone satelite ne’e hetan husi ne’ebé?

Ai, hola husi Japaun no Austrália. Agora Indonézia hahú fa´an iha tinan ida ne’e, maibé ami iha tiha ona telefone satelite iha tinan kotuk.

Ita-Boot riku tebes. Osan ne’e hetan husi ne’ebé?

Ha-ha-ha.

Relasaun ho Xanana oinsá?

Ami kontaktu malu kada loron liuhusi telefone. Ami hein komandu husi Xanana. Ami kuitadu tebes tanba Indonézia seidauk fó liberdade ba Xanana. No ami mós hein desizaun husi Indonézia atu fó liberdade ba Xanana.

Karik Ita-Boot mós akompaña dezenvolvimentu TNI (Tentara Nasionál Indonézia) husi internete?

La importante liu ba ha’u atu akompaña dezenvolvimentu TNI nian. Ida ne’ebé importante liu ba ita atu akompaña prosesu Timor-Timur ba oin ka ba loron aban nian.

Inklui operasaun TNI nian?

Se kestaun kona-ba operasaun TNI nian, ida ne’e ami akompaña hela de’it. Sira hala’o operasaun iha ne’ebé de’it, ami hatene uluk ona.

Violénsia [muturabu] ne’ebé akontese iha vila laran, duun beibeik ba Falintil sira mak iha oin…

Ha’u la fó komentáriu kona-ba ida ne’e, tanba orsida ema dehan ha’u julga sira. Mak di’ak liu Ita-Boot husu direta de’it ba komunidade no sira sei hato’o lia-loos kona-ba sé mak sala no sé mak loos.

Se [funu] hotu ona, [Ita-Boot] hakarak fila fali ba Baucau?

Ha’u sei “semo” uluk iha anin [lalehan] leten.

Semo hale´u teritóriu Timor laran tomak?

Yah, ha-ha-ha…

Notísia relevante: http://www.tatoli.tl/2019/07/22/rai-hun-mutin-sae-dadaun-ona-xiii/

http://www.tatoli.tl/2018/06/23/taur-matan-ruak-husi-gerrilleiru-xefe-governu/?fbclid=IwAR3caZsC5RbIviuwwQ3PpbkZNSJc3IFHcLO2p1VkNs16pxLVziYQSBtNTuQ

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór     : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here