Produtu lokál iha bazar tradisionál Dili, sesta (16/10). Imajen TATOLI/António Gonçalves

DILI, 22 marsu 2022 (TATOLI)–Ministériu Finansa liuhosi Diresaun Jerál Estatístika (DGE, sigla portugés) fó sai mudansa Índise Presu Konsumidór (IPK) iha fevereiru 2022 nian sa’e ba 0,6%.

“Fulan ne’e iha inflasaun 0,6% kompara ho jeneiru 0,1%. Mudansa persentajen ba grupu hahán no bebida la’ós alkólika sa’e tanba hetan impaktu hosi sub grupu sira, kompostu hosi modo tahan +3,7% ne’ebé sa’e iha fevereiru tanba hetan impaktu hosi presu lis mean no mutin, lakeru no alfase, ho razaun tanba produtu hirak ne’e laiha tempu nia laran,” Diretór Jerál Estatístika, Élias Ferreira, hateten ba jornalista sira hafoin halo lansamentu ba IPK fevereiru, iha salaun DGE, Caicoli, tersa ne’e.

Foos +0,8% ne’ebé ho presu sa’e iha fevereiru tanba impaktu hosi presu foos importasaun ne’ebé hatudu iha presu foos mundiál sa’e 1% iha trimestál ikus tinan 2021 no hosi afeta presu sa’e ba produtu foos iha fevereiru.

Enkuantu, kona-ba susu-been, keju no manutolun +0,5%, presu sa’e tanba afeta hosi presu susu-been ne’ebé sa’e ho razaun tanba kustu fornesimentu.

Notísia relevante: IPK janeiru hosi grupu hotu sa’e ba +1,1%

Nune’e mós, ikan no hahán tasi +0,5%, presu sa’e tanba afeta hosi presu ikan frozen ho razaun tanba kustu fornesimentu sa’e ba produtu refere, enkuantu mina no bokur +0,2% sa’e iha fevereiru tanba hetan impaktu hosi presu ba mina tein ne’ebé sa’e ho razaun tanba stoke produtu menus hosi ajénsia.

“Mudansa kontráriu hosi sub grupu aifuan -2,5% ho presu tun iha fevereiru 2022 tanba hetan impaktu hosi presu sabraka no apel importasaun ne’ebé tun iha fevereiru nia laran. Kona-ba na’an -0,1%, presu na’an tun tanba hetan impaktu hosi ayam potong ne’ebé tun ho razaun tanba produtu refere stoke barak,” Diretór Jerál ne’e subliña.

Enkuantu, alkól ho tabaku +2,6% hetan mudansa persentajen sa’e tanba hetan impaktu hosi sub grupu rua ne’e.

“Presu alkól no tabaku iha fevereiru sa’e mai hosi presu tua no sigaru ne’ebé sa’e ho razaun tanba kustu fornesementu ou kustu importasaun ne’ebé sa’e ba produtu sigaru no alkól,” nia salienta.

Aleinde ne’e, presu grupu transporte sa’e +2% iha fevereiru tanba afeta hosi presu mina transporte no presu motorizada mak sa’e ho razaun tanba estabelesementu kombustível ba motór mak barak, no mós kustu hosi fornesimentu ba motór ne’e rasik sa’e iha fevereiru. Iha parte seluk presu mina internasionál sa’e +13% iha trimestrál dahuluk tinan 2022 (janeiru-fevereiru) hodi afeta ba presu sa’e iha janeiru 2022.

“Mudansa kontráriu ba inflasaun grupu hotu mai hosi ekipamentu no manutensaun mobiliáriu uma-laran (-1%) afeta mai hosi presu ba produtu kama, kulsaun, bateria, personal care product (sampo, pasta dente sabaun), aimoruk susuk, no rinso tun iha fevereiru ho razaun produtu sira ne’e hatama ho kustu ne’ebé baratu oitoan iha ajénsia,” nia esplika.

Edukasaun (-1,3%), afeta hosi presu ba propina ne’ebé tun iha munisípiu balun hanesan Bobonaro, ho razaun tanba parente hosi estudante halo enkontru ho mestri sira hodi hatun presu hosi propina ba eskola refere ezemplu hosi $15 tun ba $10.

“Hatais no sapatu (-0,4%) afeta hosi presu roupa ba labarik no bebe ne’ebé tun iha fevereiru ho razaun tanba produtu roupa sira stoke tuan ka antigu ona. No rekreasaun ka kultura (-0,1%) afeta hosi presu ba produtu livru eskola ne’ebé tun iha fevereiru tanba stoke ba produtu refere barak,” Élias esplika.

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora     : Julia Chatarina

PUBLISIDADE HUSI MTCIiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here