Estudante Eskola Bázika Sentrál Farol atu partisipa aula prezensiál, segunda (18/10/2021). Imajen TATOLI/António Gonçalves

DILI, 10 janeiru 2022 (TATOLI)—Relasiona ho tinan letivu foun, Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) hasai sirkulár ba eskola hotu iha territóriu nasionál atu entidade relevante bele kumpre.

“Sirkulár ne’e koa’lia kona-ba buat tolu, dahuluk hapara kobransa ilegál hotu ne’ebé durante ne’e mosu iha eskola ensinu sekundáriu jerál tékniku vokasionál no ensinu báziku, liga ho matríkula foun, bandu estudante hosi munisípiu mai eskola Dili, no bandu hapara atividade orientasaun la ho karaktér edukativu ba estudante sira,” Diretór Jerál Edukasaun no Ensinu MEJD, Luís Manuel da Costa Fernandes, informa iha salaun INFORDEPE, Balide, segunda ne’e.

Notísia relevante: MEJD sei verifika tan profesór voluntáriu 4.000 iha territóriu nasionál

Matríkula ba alunu foun ba tinan ne’e sei hahú iha semana oin, loron 17 janeiru 2022, tanba ne’e hahú ohin ministériu hakarak sosializa kedan ona asuntu importante ne’e ba dirijente eskola sira, hahú hosi Diretór, Adjuntu Gabinete Apoiu Tékniku no Koordenadór Eskola sira atu toma atensaun ho sirkulár ne’ebé fó sai.

Tuir Diretór, razaun bandu simu alunu hosi munisípiu bainhira laiha razaun fundamentál, tanba esperiénsia hatudu ona kada tinan kuandu iha matríkula foun, alunu sira iha ensinu báziku terseiru siklu iha munisípiu iha tendénsia boot tuun hotu mai Dili.

“Dili kontinua simu alunu ho númeru boot. Tanba ne’e ministériu halo jestaun, ne’ebé deside estudante ensinu sekundáriu jerál kada turma akumula de’it estudante 45 no ensinu sekundáriu tékniku vokasionál kada turma akumula estudante 40. Ita halo ida-ne’e tanba lakohi repete tan hanesan tinan liubá, tanba ema barak tun mai Dili, obriga eskola ho kapasidade naton tenke simu ema hotu atu eskola, ita buka hadi’a jestaun,” nia esplika.

Aleinde ne’e, bainhira hakarak mai eskola iha Dili tenke halo pedidu no hetan vistu hosi inan aman, ne’ebé dokumentu sira tenke hetan aprovasaun hosi Diretór Edukasaun hosi munisípiu orijen no dokumentu hotu tenke konsulta ho Diretór Edukasaun Dili, atu parte relevante bele estuda no foti desizaun ruma tuir nesesidade, karik bele rekomenda ba eskola ida.

Enkuantu, kona-ba prosesu orientasaun konsidera hanesan kestaun importante ne’ebé kada tinan sempre halo ho objetivu estudante foun bele adapta-an ho ambiente foun iha ensinu sekundáriu sira, nune’e bele tuir prosesu ensinu aprendizajen ho di’ak, maibé durante ne’e mosu asaun sira ne’ebé la ho karaktér edukativu.

“Tanba ne’e Ministériu hasai sirkulár ne’e hodi suspende atividade ne’ebé la ho karaktér edukativu iha orientasaun laran,” Diretór ne’e dehan.

Nune’e, molok sirkulár ne’e atu distribui ba Dirijente Eskola sira iha munisípiu Dili, Diretór Jerál Luís Manuel lee sai uluk no esplika hodi hotu-hotu bele entende ho didi’ak.

Diretór mós argumenta, razaun hapara kobransa ilegál, katak buat ne’ebé eskola halo laiha informasaun ka relatóriu ruma tenke hapara.

“Ba buat sira ne’ebé mak durante ne’e eskola halo hetan koñesimentu hosi inan-aman inklui ministériu no la hamosu polémika iha públiku, bele kontinua hala’o nafatin. Tanba ne’e, sirkulár ne’ebé fó sai ona ba eskola bele konsidera legál no ministériu sei la halo negosiasaun ho parte sé de’it, buat ne’ebé mak fó sai ida-ne’e maka tenke kumpre,” nia tenik.

Eskola eziji ministériu iha jestaun responde ba nesesidade eskola

Maski nune’e, sirkulár ne’e hamosu pro kontra, liuliu kona-ba kestaun kobransa ilegál ne’ebé MEJD sita.

Diretór Eskola Ensinu Sekundáriu Jerál 04 setembru UNAMET Balide, Sérgio da Cruz, konfesa katak durante ne’e eskola hetan kontribuisaun hosi inan-aman kada fulan ho intensaun atu apoiu seguransa ba eskola no selu profesór imparsiál sira ne’ebé eskola kontrata tanba matéria disiplina haat maka laiha profesór.

Nune’e mós, eskola ezije estudante sira tenke sosa farda atu nune’e bele fasilita eskola hodi halo kontrola ba estudante sira.

“Hosi kontribuisaun sira ne’e mak Governu liuhosi Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu konsidera kobransa ilegál. Tanba ne’e, eskola hakarak husu jestaun di’ak saida mak ministériu bele halo atu responde ba nesesidade eskola. Se ministériu iha ona polítika atu sosa farda ba eskola inklui selu profesór imparsiál no seguransa sira, agora kedan parte eskola hapara kontribuisaun hosi inan aman sira,” Diretór eskola hateten.

Jornalista : Tomé Amado             

Editora      : Julia Chatarina

PUBLISIDADEiklan

2 KOMENTÁRIU

  1. Pesoalmente, ha’u apresia tebes ho Ministériu nia hanoin ne’e. Ida kona-ba kobransa ilegál ne’e tenke halakon duni tanba ida-ne’e hanesan forma esplorasaun nian ida-ne’ebé profesór, liu-liu, Diretor eskola sira halo hasoru estudante sira, ezemplo atu foti sira-nia diploma mós estudante sira tenke selu. Iha fatin balu, profesór sira husu osan ba estudante sira sein justifikasaun ida ne’ebé, exemplo hatama osan atu halo fotokópia maibé ho kustu ne’ebé la hanesan ho rental sira-nian. Ida kona-ba farda ne’e sériu tebe-tebes, ne’e kolaborasaun ida ne’ebé di’ak tebe-tebes ho hanoin atu hais estudante sira, tanba mafia balu hussi Indonésia mai halo kontratu ho diretor sira hodi promete persentajen ba Diretor sira hodi sosa farda ho hena la iha kualidade husi Indonésia hodi fornese ba eskola sira, maibé ho folin ne’ebé boot.

  2. Bando estudante Sira husi munisipiu Mai Dili, iha Sorin Ida Diak ho rszaun Sira ne’ebe explika tiona Maibe iha Sorin seluk karik ladiak Tamba limta direitu sidadaun nian atu hili Fatin ne’ebe Sira hakarak ba eskola. Limita movimentu sidadaun Sira nian. Ne’e tuir hu Nia hanoin deit.

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here