Inan-feton ida soru hela Tais Timor iha aldeia Darasula, suku Gariuai, postu administrativu Baucau Vila. Imajen Tatoli/Francisco Sony.

DILI, 15 dezembru 2021 (TATOLI)—Vise Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Angelina Sarmento, lori PN nia naran kongratula ho UNESCO fó rekuñesimentu ba tais Timor-Leste sai nu’udar patrimóniu mundiál.

Notísia Relevante: 16 Dezembru, UNESCO sei anunsia “Tais” sai Patrimóniu Kulturál-Immateriál mundiál

Nia husu Governu atu deside loron nasionál ba tais nian, atu nune’e obrigatóriu ba timor-oan hotu bele uza tais nu’udar vistuáriu iha loron nasionál hanesan valorizasun ba patrimóniu kulturál no materiál ne’ebé mak UNESCO rekoñese ona.

“Ha’u hakarak hato’o parabéns no kongratula ba povu doben Timor-Leste liu-liu ba soru-na’in sira hotu, inan sira-ne’ebe soru tais durante ne’e, no mós ba organizasaun Komisaun UNESCO, ekipa SEAK, MESSK. Tanba TL nia tais hetan ona rekuñesimentu hosi Ajensia Nasaun Unida ba Edukasaun Siénsia no Kultura (UNESCO) sai nu’udar patrimóniu kulturál no  materiál hanesan patrimóniu mundiál. Ha’u husu Governu atu deside loron nasionál ba tais nian, etu ema hotu bele hatais tais iha loron refere,” Vise-Prezidente PN hateten iha plenária, kuarta ne’e.

Nia dehan, prosesu ba rejistu tais ne’e hahú kedas iha 2016, liuhosi halo estudu no halo investigasaun ne’ebé UNESCO nia peritu sira mai halo iha Timor-Leste hodi koopera ho SEAK.

“Sira-nia peskiza, estudu ba aprezenta ba UNESCO no iha fatin barak inklui organizasaun sosiedade sivíl sira hotu ne’ebé servisu ba rejistu tais nian no Ministéiru Turizmu Komérsiu Indústria (MTKI) hodi halo promosaun ho dezafiu barak prosesu naruk maibé to’o duni  rekoñesimentu,” nia hateten’

Ho nune, Deputada PLP ne’e hakarak husu ba soru-na’in sira iha inisiativa liután atu prodús tais la’ós kuntidade de’it maibé kualidade ne’ebé di’ak atu bele atrai merkadu iha mundu.

Ho rekoñesimentu ida-ne’e. TL nia tais bele hetan ona fatin iha merkadu mundiál tanba promove tais ne’ebé ho materiál lokál orijinál Timor-Leste ninian.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here