Restu mortál iha osoáriu, suku Odomau, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaro. Imajen TATOLI/Sérgio da Cruz

DILI, 06 dezembru 2021 (TATOLI)—Restu mortál ne’ebé dauadun iha osuáriu munisípiu Ainaro hamutuk 2.592 seidauk haloot tanba iha hela prosesu konstrusaun semitériu eroi Jakarta II iha suku Ainaro, postu administrativu Ainaro villa, munisípiu Ainaro.

“Kona-ba prosesu haloot, daudaun ne’e konstrusaun semitériu restu mortál munisípiu Ainaro hahú halo ona iha Jakarta II, maibé obra ne’e paradu, ne’ebé restu mortál sei kontinu rai iha osuáriu,” Prezidente Konsellu Veteranu munisípiu Ainaro, Julio da Conceição ‘Loro Mesak’, hateten, ba Agência TATOLI, via telefónika, segunda ne’e.

Tuir planu restu mortál sira sei haloot tinan 2022, maibé depende ba empreza ne’ebé daudaun kaer obra, tanba besik tinan-ida ona konstrusaun seidauk ramata, tanba ne’e bainhira konklui mak foin deside loron atu haloot.

“Empreza ne’ebé kaer obra ne’e lokál ho naran Balada Lda, tuir kontratu kustu obra ne’e hamutuk $493.000, ne’ebé Governu halo ona pagamentu $100.000-resin,” nia dehan.

Notísia relevante: Covalima rekolla ona restu mortál 773

Tanba ne’e, Prezidente Konsellu husu empreza aselera obra ne’e tanba restu mortál sira presiza haloot.

“Timor-Leste moris ho kultura, ita rai kleur mós sei fó impaktu hanesan moras no seluk tan ba família ne’ebé sei moris,” nia akresenta.

Restu mortál iha Manufahi hamutuk 32

Iha sorin seluk, Prezidente Konsellu Veteranu munisípiu Manufahi, Tobias Amaral Magno ‘Maksakur’, informa, Manufahi rasik daudaun ne’e rai hela restu mortál hamutuk 32 iha suku Daisua, postu adminitrativu Same.

“Ita-nia restu mortál halibur hahú iha tinan 2014 no daudaun ita simu orientasaun hosi Ministériu Asuntu Kombatente Libertasaun Nasionál (MAKLN) atu halo konfirmasaun dadus ho família sira, nune’e bele hatene identidade no kargu loloos restu mortál sira, tanba konstrusaun semitériu eroi daudaun ne’e la’o hela,” Veteranu Maksakur hateten.

Enkuantu, prosesu aprovizionamentu ba obra konstrusaun semitériu eroi iha Manufahi la’o hela.

“Ami hatene de’it empreza halo serbisu ne’e ho di’ak, maibé prosesu hotu hosi nasionál,” nia dehan.

Lautém iha restu mortál hamutuk 224

Nune’e mós, Prezidente Konsellu Veteranu Aurelio Freitas Ribeiro ‘Africoro’, hateten, restu mortál ne’ebé daudaun ne’e iha munisípiu Lautém, rai hela iha Lospalos Asalain hamutuk neen no Iliomar hamutuk 218.

“Maibé hosi Iliomar, ida ne’ebé rai hamutuk 218, maibé kada família rai ketak-ketak ne’e ita la hatene,” nia informa.

Kona-ba prosesu haloot, daudaun ne’e Governu liuhosi MAKLN halo hela sosializasaun prosesu haloot, ne’ebé seidauk iha rezultadu atu haloot.

“Tanba sei ko’alia ho komunidade atu harii simitériu rua, ida harii espesiál mak haloot iha fatin ida de’it no seluk mak ida-idak haloot restu mortál, nia istória mak tau hamutuk, ida ne’e mak agora sosializasaun no la’o hela,” nia akresenta.

Restu mortál 60-resin rai iha monumentu Nicolau Lobato Aisirimou Aileu

Prezidente Interinu Konsellu Veteranu Munisípiu Aileu, Domingos Mendonça ‘Tutur’, informa, restu mortál ne’ebé daudaun ne’e iha monumentu Nicolau Loubato Asirimou hamutuk 60-resin.

“Ita ko’alia kona-ba simitériu eroi nian, antes ne’e ministériu relevante dehan kada munisípiu ida sei harii simitériu ba restu mortál, tuir postu administrativu maibé prosesu ne’e seidauk iha rezultadu, ne’ebé to’o agora ita-nia restu mortál sira kontinua rai iha osuáriu Aisirimou nian,” nia dehan.

Jornalista : Arminda Fonseca

Editora     : Julia Chatarina

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here