Juventude Lorico Asuwa’in ne’ebé sai vítima Masakre Santa Cruz 12 Novembru 1991, bainhira Militár Indonézia sira detein no haruka hasai faru ho isin-molik, iha Semitériu Santa Cruz. Imajen/Espesiál

DILI, 07 novembru 2021 (TATOLI)—Prezidente Komité 12 Movembru, Gregorio Saldanha, husu atu iha ámbitu komemorasaun Masakre Santa Cruz ba dala-XXX ne’e Governu bele ratifika konvensaun internasionál kona-ba ema lakon nian.

Governu tenke ratifika uluk konvensaun ema lakon nian, nune’e Governu Timor-Leste bele kontinua halo negosiasaun ho Indonézia buka tuir timor-oan sira-ne’ebé sira oho-subar iha funu laran, mate no rate laek ne’e.

Notísia Relevante: CNC husu MNEK-MJ aprezenta proposta ba PN ratifika konvensaun ema lakon

“To’o agora, ita seidauk ratifika konvensaun internasionál kona-ba ema lakon. Nune’e, ha’u husu Governu atu ratifika tiha, nune’e ita iha baze legál atu halo negosiasaun sira hodi haforsa ita-nia kbiit bele buka tuir mate sira hahú hosi Nicolau Lobato to’o 12 novembru ne’ebé ema barak lakon rate laek,” Grigorio Saldanha hateten ba Agência Tatoli, iha auditóriu Muzéu Rezisténsia Timor-Leste, Dili, sábadu ne’e.

Bainhira iha ona baze legál entaun hanesan Timor-Leste nia veteranu Xanana Gusmão, Lere Anan Timur, Taur Matan Ruak, Lú Olo, Ramos-Horta no sira seluk bele halo relasaun di’ak ho eis Jenerál Indonézia nian noa halo aprosimasau ba malu hodi buka tuir ruin sira-ne’e.

Entretantu, iha ámbitu atu komemora Masakre Santa-Kruz ba dala-XXX ne’ebé sei monu iha loron 12 novembru 2021 ne’e, Komité 12 Novembru agradese ba Governu tanba deside kompañia ida manan konkursu ona atu harii monumentu 12 novembru iha semitériu Santa Cruz ne’e hanesan memorializasaun ida.

“Ida-ne’e, ami mehi tinan barak agora realiza ona ami-nia mehi atu komemora 12 novemebru ba dala-XXX, Governu iha ona desizaun seriedade harii monumentuu. Ami hein kompañia ne’ebé kaer obra ne’e ho kualidade no hotu ho tempu ne’ebé marka tiha ona,” nia htateten.

Aleinde ne’e, Komite 12 Novembru mós husu Governu aleinde harii monument 12, harii mós monumentu Sebastião Gomes iha igreja Motael atu troka tiha monumentu 12 Novembru ne’ebé daudaun ne’e harii no hatuur hela iha Jardin Motael.

“Monumentu Jardin 12 Novembru Motael ida-ne’e laloos, tanba kontra ona istória realidade. Ita husu Governu atu rezolve lalais,” nia dehan.

ANTI ezije harii komisaun ba ema lakon

Antes ne’e, iha setembru 2013, ANTI (Aliansa Nasionál Timor-Leste ba Tribunál Internasionál) liuhusi komunikadu imprensa hato’o ejizénsia katak:

  1. Ejize ba Governu rua (Timor-Leste no Indonézia) atu ho seriadade hodi hahú estabelese komisaun ba ema lakon ida hodi trata asuntu ema lakon forsadamente durante okupasaun ilegál Indonézia nian, nune’e bele reintegra fali ema sira-ne’ebé militár Indonézia halakon forsadamente ba família.
  2. Ezije ba Nasaun Unida atu hahú tau ajenda no diskute relatóriu Komisaun Inkéritu Nasaun Unida nia no KKP-HAM Indonézia nia espesialmente rekomendasaun Tribunál internasionál ba kazu krime grave iha Timor-Leste tanba laiha mekanizmu doméstiku ida inklui iha Timor-Leste no iha Indonézia mak fornese justisa ba povu.
  3. Ezije ba komunidade Internasionál liu-liu nasaun (Estadu Unidu Amérika, Inglaterra, Fransa, Austrália no sira seluk) sira-ne’ebé involve direta no indireta ba okupasuan ba rejime kruél Suharto iha Timor-Leste atu husu deskulpa formalmente ba povu Timor-Leste no hadi’ak povu ne’e nia moris.
  4. Husu ba Estadu Timor-Leste atu asina no retifika konvensaun Internasionál kona-ba protesaun ba ema hotu husi halakon forsadamente nune’e bele hahú prosesa kazu ema lakon forsada no labele repete fali asuntu ne’e iha futuru Timor-Leste nu’udar Estadu direitu demokrátiku.
  5. Inklui, husu ba Governu Indonézia atu respeita prinsípiu direitu umanu atu labele taka dalan ba justisa ba kazu krime grave liu-liu prosesa ema lakon forsadamente iha Timor-Leste nune’e hahú hametin relasaun bilaterál entre Estadu Timor-Leste no Indonézia ba oin ne’ebé di’akliu.
  6. Husu ba Povu Timor-Leste tomak nia apoiu hodi bele prienxe formuláriu kona-ba ema lakon ne’ebé Asosiasaun Vítima prepara no agora daudaun sirkula hela nune’e bele ajuda buka ema sira ne’ebé durante lakon iha periodu okupasaun.
  7. Husu ba PDHJ (Prokuradoria Direitu Umanu no Justisa) no Komnas-HAM Indonézia atu servisu sériu ba akordu ne’ebé organizasaun rua ne’e estabelese liliu kona-ba ba ema lakon nune’e bele buka tuir ema sira ne’ebé lakon durante okupasaun militár Indonézia nia.

ANTI kompostu husi   Asosiasaun HAK, Judicial System Monitoring Program (JSMP), Asosiasaun Vítima, Asosiasaun Chega ba Ita, Front Mahasiswa Timor-Leste, Sekretáriadu Timor-Leste NGO Forum (FONGTIL), Institutu Timor-Leste ba Monitór no Analiza Dezenvolvimentu (La’o Hamutuk), Fokupers, Ita Ba Paz, CDI (Comunity Development Institute), KSI (Kdalak Sulimutu Institut), KBH (Knua Buka Hatene), FTM (Forum Tau Matan) no OPVG (Organizasaun Popular Vítima da Guerra).

Notísia Relevante: Masakre 12 Novembru 1991: sobrevivente simu subsídiu ne’e realistiku

Jornalista : Arminda Fonseca

Editór       : Cancio Ximenes

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here