Diretóra JSMP, Ana Paula Marçal. Imajen/Domingos Piedade.

DILI, 04 agostu 2021 (TATOLI)—Diretora Ezekutiva Programa Monitorizasaun Sistema Judisiál (JSMP-sigla ingles), Ana Paula Marçal, konsidera proposta Lei Organizasaun no Funsionamentu Tribunál importante tebes tanba sei hakbesik justisa formál ba povu.

Notísia Relevante: Komisaun A haruka ona relatóriu-paresér proposta LOFT ba PPN

“Lei ne’e atu re-estrututa fali ita-nia judisiáriu ne’e iha Timor-Leste no JSMP kontente tanba atu hamosu tán tribunál instánsia dahuluk hamutuk sia (9) no sei estabelese tán Tribunál Supremu. Ne’e ita sente kontente tanba bele hakbesik liután justisa formál ba povu,” Diretora Ezekutiva JSMP ne’e informa ba Agência TATOLI, iha Kolmera, kuarta ne’e.

Diretora Ezekutiva JSMP ne’e hateten, lei organinasaun no funsionamentu tribunál ne’e importante tebes ne’ebé atu troka regulamentu UNTAET nian númeru 11/2000 no regulamentu 2001 kona-ba organizasaun tranzitóriu uluk nian.

JSMP apresia tanba lejizladór sira nomoos parte ezekutivu nune’e loke dalan atu estabelese tribunál sira iha territóriu nasionál nune’e administra di’akliu justisa ne’e hodi hatán preokupasaun sira durante ne’e.

Nia dehan, regulamentu UNTAET nian iha tribunál ne’e (4) de’it hanesan Dili, Baucau, Suai no RAEOA, tanba uluk hasoru limitasaun rekursu umanu no finanseira.

Diretora Ezekutiva JSMP ne’e hatutan, Timor-leste iha de’it Tribunál Rekursu ne’ebé hola funsaun mós nu’udar Tribunál Supremu tanba tuir loloos tribunál nia funsionamentu la hanesan.

Nia fó ezemplu, ne’e tribunál distritál Baucau kobre Lautem, Baucau, Viqueque no Manauto, entaun ho distánsia ne’ebé dook dalaruma povu hasoru difikuldade, no dalaruma povu mai hosi distánsia ne’ebé dook tribunál adia tán julgamentu, ne’e problema ne’ebé povu enfrenta.

Iha lei dehan másimu tinan rua estabelese ona Tribunál Supremu, bainhira lei vigora no másimu tinan rua (2) tenke estabelese Tribunál Supremu ne’e.

“Ita estabelese tán Tribunál Supremu ne’e hatudu katak ita sa’e tán eskada ida ba leten. Ema-ne’ebé la satisfas ho desizaun tribunál bele hato’o tán rekursu ba Tribunál Supremu,” nia dehan.

Diretora Ezekutiva ne’e espera moras COVID-19 bele hotu, nune’e sentru formasaun bele kontinua fó formasaun komplementár hodi prepara rekursu ba Tribunál Supremu ne’e

“Ami sujere loke nafain hodi forma juiz ne’ebé ho kualidade aas, númeru ne’e bele aumenta maibé labele haluha mós kualidade,” nia fó hanoin.

Durante diskusaun ba Proposta Lei ne’e, Deputadu sira konsege revoga regulamentu UNTAET numeru 11/2002, ne’ebé mak harii Tribunal primeira instánsia haat (4), Tribunal Rekursu ida (1) hanesan konstituisaun fó dalan hodi funsiona hanesan Tribunal Instansia másima hanesan Supremu Tribunál.

Iha diskusaun ne’e, iha konkordánsia hodi harii Tribunál Supremu ho Juis na’in-hitu (7) juis karreira nian na’’in-haat (4), depois sei halo rekrutamentu pur méritu ba juis na’in-tolu (3) tán hodi kompleta na’in-hitu (7) atu servisu iha Tribunál Supremu.

Nune’e mós deputadu sira hosi Komisaun A konkorda tau juis nai’n-sia (9) iha Tribunál Rekursu, hodi hala’o nia kna’ar ba julgamentu ba matéria de faktu, matéria de direitu ho matéria penál.

Iha diskusaun ne’e Deputadu sira konkorda katak ho tinan rua (2) kuandu lei ne’e tama iha vigor tenke hahú ona instala Tribunál Supremu, no iha diskusaun ne’e mós kria regulamentu atu ba serbisu iha Tribunal Supremu no Tribunál Rekursu.

Diskusaun entre Deputadu nomós entidade sira konkorda atu harii Tribunal Primeiru Instánsia, Tribunal sia (9) iha 13 Munisípiu atu nune’e bele fasilita povu sira-ne’ebé mak presiza justisa no Governu komprimitidu kada tinan ida sei harii tribunál tolu.

Tuir Konstitusaun RDTL artigu 124 (Tribunál Supremu Justisa nian) númeru 1 hateten, Tribunál Supremu Justisa nian mak órgaun boot liu iha órgaun ierarkia tribunál judisiál hotu-hotu ninian, no mós fó garantia atu aplika lei oin ida de’it ho jurisdisaun iha nasaun tomak nia laran.

Númeru 2 hosi artigu ne’e hateten, kompete mós ba Tribunál Supremu Justisa nian atu administra justisa ba buat ne’ebé konaba lia jurídiku-konstitusionál no eleitorál.

Númeru 3 hosi artigu ne’e esplika, Prezidente-Repúblika mak foti Prezidente Tribunál Supremu Justisa nian, ne’ebé hetan hili hosi juís sira iha Tribunál Supremu Justisa nian, ba tinan haat nia laran.

Entretantu, artigu 125 (Kna’ar no kompozisaun) númeru 2 hateten, halo parte Tribunál Supremu Justisa nian, juís karreira nian, Majistradu Ministériu Públiku nian eh jurista sira-ne’ebé iha naran boot, iha númeru ne’ebé lei mak sei determina.

Nune’e mós ida Parlamentu Nasionál mak hili no sira seluk Konsellu Superiór Majistratura Judisiál nian mak hili.

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editórm   : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here