Diretór STAE, Acilino Manuel Branco. Foto Tatoli/Egas Cristovão

AILEU, 23 juñu 2021 (TATOLI)—Diretór Jerál Sekretariadu Tékniku Administrasaun Eleitorál (STAE), Acilino Manuel Branco, hateten Governu propoin proposta-alterasaun hodi altera lei eleitorál tolu ne’e atu halo armonizasaun no halo ajustamentu ho prátika implementasaun iha eleisaun prezidensiál no parlamentár iha 2022-2023.

Notísia Relevante:  Governu fundamenta razaun promove koordenasaun CNE-STAE iha eleisaun prezidensiál-parlamentár

“STAE ho MAE pretende proposta-alterasaun tolu ne’e atubele halo armonizasaun no halo ajustamentu ho prátika implementasaun durante ne’e. Ita haree katak proposta-alterasaun ne’ebé mak iha fó liután kondisaun téknika administrativa, finanseiru no autonomia patrimoniál ba iha STAE, iha lei ezistente (vijente) ne’e STAE la goza nia kompeténsia ida-ne’e. Katak, STAE ne’e órgaun indireta ida-ne’ebé ho nia responsabilidade ne’e boot tebes hodi organiza eleisaun,” Diretór Jerál STAE, Acilino Manuel Branco, informa ba Agência TATOLI, iha Hotel Mukit, suku Aissirimou, Aileu, kuarta ne’e.

Nia hatutan, iha lei órgaun administrasaun eleitorál vijente STAE la goza ninia autonomia finanseira no patrimoniál, entaun proposta-alterasaun pertinente atubele kria kondisaun liután nu’udár órgaun eleitorál.

“Ita haree katak alterasaun ne’e atu armoniza ho lei sira-ne’ebé mak iha liuliu liga ho aprovasaun regulamentu tékniku sira-ne’ebé mak regulariza ba iha observadór sira, prosesu votasaun, kontajen, prosesu nomeasaun ba kandidatura sira nomós ba kobertura ba mídia nian, ne’e tantu iha lei ba eleisaun prezidensiál no parlamentár sub-proposta hosi STAE no aprova ho dekretu Governu nian,” nia dehan.

Iha alterasaun ba lei órgaun administrasaun eleitorál ne’e sei atribui hela kompeténsia ba CNE entaun Governu ho STAE nia hanoin, katak atu fasilita prosesu sira ba-oin sai di’ak liután hafoin hetan promulgasaun hosi Prezidente Repúblika.

“Ita sei avansa ho dekretu-Governu nune’e ita la’o ona ho rítmu ka ho situasaun reál ne’ebé mak iha katak la’ós ba iha CNE, maibé Governu mak aprova regulamentu sira tuir natureza ho lei eleisaun prezidensiál no lei eleisaun parlamentár ne’ebé mak iha,” nia dehan.

Nia dehan, iha proposta-alterasaun hakbesik liután koordenasaun serbisu entre CNE ho STAE intermu esklaresimentu kona-ba matéria eleitorál ne’e tantu liuhosi edukasaun sívika no liuhosi mídia komunikasaun sosiál sira tenke ho matéria ida-ne’ebé kredivel no responsável.

“Kona-ba lákuna, ho lei ne’ebé ezistente (vijente) STAE la goza nia autonomia administrativa no finanseira. Ida-ne’e difikulta tebes tanba STAE nia kobertura ne’e kobre territóriu nasionál tomak, ita mós halo kobertura resensiamentu no eleisaun iha estranjeiru,” nia hateten.

Tanba ne’e Governu liuhosi STAE pretende atubele garante di’ak liután liuhosi dekretu-lei, nune’e fó kondisaun di’ak liután ba STAE intermu goza nia autonomia administrativu no finanseira, patrimónia atubele responde ba iha fleksibilidade serbisu sira-ne’ebé mak STAE sei enfrenta ba-oin.

Nia subliña, objetivu hosi alterasaun ne’e atubele armoniza ho prátika sira-ne’ebé mak iha, liu-liu ba iha aprovasaun kona-ba regulamentu kódigu konduta sira-ne’ebé ligada ho lei ezistente.

“Ba-oin esperiénsia ne’ebé órgaun administrasaun eleitorál rua ne’e iha ona, entaun fó tán ajustamentu ba lei sira-ne’ebé mak iha órgaun rua ne’e iha komitmentu hodi garante eleisaun ne’ebé ho susesu iha futuru,” nia hateten.

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here