Prezidente Parlamentu Nasional, Aniceto Longuinhos Guterres Lopes. Imajen Tatoli/Antonio Goncalves.

DILI, 22 juñu 2021 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál sei bolu Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) esplika razaun fundamentál votu abstensaun ba rezolusaun Organizasaun Nasaun Unida (ONU) nian ba situasaun iha Myanmar.

Prezidente Parlamentu Nasionál, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres Lopes, husu deputadu sira ka bankada parlamentár sira bele uza Rejimentu Parlamentu Nasionál artigu 152 no 153 hodi halo interpelasaun ba Governu.

Notísia Relevante: MNEK klarifika vota abstensaun ba problema Myanmar

“Haree mekanizmu rejimentál ne’e atubele konvida membru Governu relevante, mai halo esklaresimentu liuhosi komisaun ka plenária kona-ba pozisaun Timor-Leste nian kona-ba Myanmar. Presiza halo esplikasaun iha komisaun B de’it, nune’e Governu bele esklarese pozisaun ka postura ida-ne’e nia razaun ne’e saida. Ha’u la fiar ne’e pozisaun pesoál,” Prezidente Parlamentu Nasionál informa liuhosi plenária, tersa ne’e.

Timor-Leste nia deklarasaun liuhosi komisaun direitu umanu iha Jenebra kondena maibé votu abstensaun fali, entaun Governu hola pozisaun ne’e parese iha razaun balun.

“Tanba ne’e, ita presiza hetan esklaresimentu maibé la’ós iha plenária ida-ne’e maibé komisaun B bele hola inisiativa ba ida-ne’e,” PPN orienta Komisaun B konvida MNEK hodi halo esklaresimentu ba asuntu ne’e.

Entretantu Xefe Bankada Frente Revolusionária Timor-Leste Independente (FRETILIN), Francisco Miranda Branco, preokupa ho pozisaun Timor-Leste liuhosi votu abstensaun ne’e.

“Kestaun votu abstensaun ne’e, ami kondena maka’as ba ita-nia pozisaun ida-ne’e tanba ita la valoriza ita-nia istória ne’ebé Timor-Leste liuhosi prosesu solidariedade mundiál no agora ita-nia povu maluk iha Myanmar presiza solidariedade hosi ita. Pozisaun ne’e mós demostra katak ita la kumpre baze konstitusionál,” Xefe Bankada FRETILIN ne’e kestiona.

Deputadu Bankada Partidu Demokrátiku (PD), Maria Assanami Sabino lamenta maka’as pozisaun Timor-Leste ba votu abstensaun ne’e, no husu ministra (MNEK) mai iha Parlamentu Nasionál atu deklara pozisaun Governu nian.

“Ne’e traisaun ba ita-nia luta bainhira harii Timor-Leste nu’udar nasaun direitu demokrátiku. Ita la presiza tama ASEAN mós di’ak hela, tanba la’ós tama ASEAN atu ASEAN fó han ita. Ba ha’u, ita tama ASEAN, Myanmar tenke sai demokrátiku mak ita tama,” Assanami afirma.

Nune’e mós Deputadu Bankada FRETILIN, David Dias Ximenes ‘Mandati’ fó hanoin ba plenária  atu MNEK esklarese razaun fundamental ba votu abstensaun ne’e.

“MNEK presiza esklarase razaun prinsipál kona-ba postu polítika iha Organizasaun Nasaun Unida,” Mandati propoin.

Purtantu, Deputadu Bankada Partidu Libertasaun Populár (PLP), Abel Pires da Silva, konsidera votu abstensaun iha ONU ne’e lamentavel tebes.

“Ita presiza klarifikasaun hosi MNEK, keta halo ita-nia pozisaun ne’e sai fali referénsia ba Myanmar,” nia hateten.

Hatán ba kestaun ne’e, Ministru ba Asuntu Parlamentár no Komunikasaun Sosiál (MAPKOMS) Francisco Jerónimo, sei haruka ba ministériu kompetente hodi responde.

Notísia Relevante: Horta lamenta Timor-Leste vota abstensaun ba situasaun Myanmar

Jornalista : Evaristo Soares Martins

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here