Pesoál Saúde prepara hela vasina AstraZeneca. Imajen TATOLI/Francisco Sony

DILI, 20 juñu 2021 (TATOLI)—Sala Situasaun, Sentru Integradu Jestaun Krize (SIJK), domingu ne’e rejista kazu pozitivu COVID-19 hamutuk 29, rekoperadu 63 no kazu ativu 1.059.

Notísia Relevante: COVID-19, pozitivu 76 no rekoperadu 169

“Kazu foun 29 mai hosi Dili na’in-23 no munisípiu-sira seluk na’in-neen (6), ne’ebé kompostu hosi mane 15 no feto 14,’’ Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun, Rui Maria de Araújo, hateten liuhosi komunikadu imprensa.

Totál kazu detetadu ohin, 10,3 % sintomátiku ho totál kazu konfirmadu kumulatifu sura hosi 21 marsu 2020 hamutuk 8.707.

Hosi horisehik mai ohin, teste PCR ne’ebé Laboratóriu Nasionál Saúde halo iha Dili 560, ho detallu hanesan Vijilánsia sentinela haat (4), Rastreiu ba kontaktu ka Contact tracing 13, Rastreiu Aleatóriu ka Random Screening 183, viajén sai hosi serka sanitaria hosi Dili 348, viajén internasionál 12 no  follow up iha kuarentena laiha.

Totál teste PCR ne’ebé halo iha 19 juñu iha munisípiu sira seluk , RAEOA no  HNGV  hamutuk 337, ho detallu Baucau 102, Ermera sia (9), Maliana 14, Maubise 68, RAEOA sia (9), Suai 72, Viqueque 11 no HNGV 52.

Totál doze vasina ne’ebé fó ona ba populasaun to’o ohin dadeer tuku 10:00, tuir sistema informasaun Ministériu Saúde, iha Dili doze dahuluk 96,645 (45,2%), doze daruak 9,208 (4,31%). Timor-Leste doze dahuluk 127,074 (16,8%) no doze daruak 17,005 (2,25%).

Atu bele hatene surtu ida ninia evolusaun nomós surtu ne’e aumenta ka diminui, indikadór ida ne’ebé matenek-nain epidemiolojia-nian uza maka insidénsia.

Konvensionalmente insidénsia sukat totál kazu foun, kada loron, pur 100 mil abitante, no hatudu risku ne’ebé populasaun iha atu hetan da’et moras ida.

Hosi insidénsia COVID-19 iha Timor-Leste durante loron hitu ikus maka 4,6/100 mil abitantes, enkuantu ba de’it Munispiu Dili 10,2/100 mil abitante.

Maske insidénsia nasionál no iha munisípiu Dili redús maka’as iha semana ida ikus, insidénsia ohin nian hatudu katak munisípiu Baucau maka agora fatin ho risku boot liu atu populasaun hetan da’et no  hada’et tutuan virus SARS-CoV-2, ho taxa insidénsia 11,1/100 mil abitante, tuir kedas ho Dili, hafoin Manatuto.

Iha domingu ne’e, sala izolamentu Vera Cruús halo tratamentu ba kazu detetadu na’in-22, iha área obstetrisia na’in-tolu (3), iha medisina interna na’in-18 no iha pediatria na’in-ida (1).

Sira na’in-tolu (3)  iha obstetrisia, kategoria leve (mild) hotu.  Hosi sira na’in-18 iha medisina interna, tolu (3) grave/krítiku uza ventiladór, ida (1) uza NRM (non-rebreathe mask) na’in-neen (6) moderadu no na’in-ida (1) iha pediatria, leve (mild).

Informasaun adisionál

Hahú iha 02 juñu  2021, ema-ne’ebé rekuperadu ona hosi moras COVID-19 no liu ona hosi izolamentu terapéutiku domisiliár iha uma-rasik ka iha fatin ne’ebé Estadu prepara, bainhira atu dezloka sai-hosi ka tama ba serka sanitária,  la presiza halo teste swab maibé nafatin presiza hetan autorizasaun esepsionál hosi diretór SIJK.

Informa mós ba populasaun tomak katak ema-ne’ebé simu ona vasina doze daruak hasoru virus SARS-CoV-2—naran vasina ida hosi hirak ne’ebé rekoñesidu hosi Organizasaun Mundiál Saúde  bele ona sirkula livremente tama ka sai serka sanitária no la presiza hetan autorizasaun esepsionál hosi diretor SIJK.

Apelu

SIJK apela ba populasaun iha Dili laran no mós iha munisípiu sira seluk, atu aprezenta-aan iha fasilidade saúde públiku sentru saúde ka ospitál ne’ebé besik, bainhira sente isin-manas, kakorok moras, inus-ben, mear, hodi bele hetan atendimentu hosi profisionál saúde sira.

Bainhira sedu liu hatene se virus ne’e kona ita ka la’e, di’ak liu, hodi nune’e bele hetan atendimentu sedu liu no prevene tama ba iha situasaun ne’ebé hanaran sindroma insufisiénsia respiratória aguda (SIRA), ka susar ka difisil atu dada-i’is.

Ba populasaun iha Timor-Leste laran tomak, favór respeita nafatin regra prevensaun no ijiéne individuál, ne’ebé Governu hatu’ur ona atu prevene moras COVID-19 da’et ba mai hanesan uza máskra, fase liman beibeik ho sabaun ka dezinfetante ruma, evita kose liman ba matan, inus ho ibun, bainhira kumprimenta malu la presiza ka’er liman, bensa-liman, rei-malu ka haku’ak malu, evita halibur malu barak, hamri’ik ka tuur dook hosi ema seluk mínimu metru ida ho balun.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here