Imajen/Media PR.

DILI, 24 maiu 2021 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál (PN), segunda ne’e aprova ona projetu-lei Kódigu Mineiru ho unanimidade iha finál globál.

Projetu-lei nú 4/V(1a)-Kódigu Mineiru ne’e aprovadu iha finál global ho rezultadu votasaun a-favór 56, laiha kontra no abstensaun.

Notísia Relevante: MPM husu PN aprova projetu-lei kódigu mineiru

“Parlamentu Nasionál aprova ho unanimidade kona-ba lei kódigu mineiru. Ne’e marka importante ba Timor-Leste iha nia dezenvolvimentu ekonomia, kuaze tinan 20 depois restaurasaun independénsia konsege iha lei ne’e, se Prezidente Repúblika promulga sai ba lei ona Timor-Leste iha ona lei kódigu mineiru,” Prezidente Parlamentu Nasionál, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres Lopes, anúnsia liuhosi plenária.

Prezidente Parlamentu Nasionál fó apresiasaun ba Komisaun D ne’ebé trata asuntu Ekonomia no Dezenvolvimentu, tanba primeira vez Timor-Leste iha lei kódigu mineiru, ne’ebé aprova ho konsensuál ne’e mai hosi forsa polítika iha Parlamentu Nasionál.

Prezidente Komisaun D, Deputadu Antoninho Bianco, eslika bainhira insiativa ne’e sai ba lei sei dada investidór sira mai investe iha Timor-Leste, liuliu haree ba rikusoin mineiru sira.

Nia hatutan, iha aspeitu tolu iha projetu lei ne’ebé diskute faze jeneralidade mak hanesan prinsípiu hosi projetu ne’e la kontra konstituisaun, estrutura mak projetu ne’e ho artigu 6 de’it maibé Kógidu Mineiru ne’e hamutuk artigu 162, ikus liu sistema hosi projetu-lei ne’e la viola konstituisaun.

Nune’e, oras ne’e tama iha debate faze espesialidade debate kada artigu hosi projetu-lei ne’e tanba iha artigu hamutuk 163 no aprova ona artigu 93.

“Lei Kódigu Mineiru tenke iha se lae rikusoin barak maibé ita la atrai konfiansa hosi ema estranjeiru atu investe iha ita-nia rain. Hosi artigu 163 ami aprova to’o artigu 93, kona-ba finaliza debate iha faze espesialidade ne’e depende ba dinámika diskusaun,” Prezidente Komisaun D informa.

Konteúdu hosi Projetu-Lei Kódigu Mineiru ne’e atu regula atividade minerál nian inklui atividade rekoñesimentu preliminár, prospesaun bá-oin no peskiza, avaliasaun, dezenvolvimentu, esplorasaun no tratamentu iha área mineral rai-laran nian.

Nune’e mós transporte no komersializasaun minerál hodi haree fila-fali importánsia ba Estadu RDTL, liuliu kuandu atende impaktu no fornesimentu ba matéria prima sira, esensiál ba dezenvolvimentu, kresimentu ekonómiku no prosperiedade nasaun nian.

Projetu-Lei Kódigu Mineiru hamutuk artigu 162 ho kapítulu 20 no anexu 3. Artigu 1 define aprovasaun kódigu mineiru, artigu 2 define polítika mineira, artigu 3 define objetivu sira kona-ba estratéjia setór mineiru nian no ikus liu artigu 162 ne’ebé define dispozisaun tranzitória. Lei ne’e vigora bainhira kompleta loron 180 ne’ebé públika hosi Jornál Repúblika.

Proponente ba Projetu-Lei ne’e mak hanesan Deputada Virgínia Ana Belo, Deputadu Duarte Nunes, Adérito Hugo da Costa, Francisco de Vasconcelos, António Nobre Tilman, Maria Fernanda Lay, Maria Terezinha Viegas, Mariano Assanami Sabino, António da Conceição no Maria Angelina.

Purtantu iha loron 30 jullu 2020 liubá, reprezentante povu sira aprova projetu-lei nú 4/V(1a)-Kódigu Mineiru ho rezultadu voatasaun a-favór 54 kontra 0 no abstensaun 0.

Tuir dokumentu ne’ebé Agência TATOLI, asesu iha Parlamentu Nasionál, iha anexu I hosi projetu-lei ne’e define klasifikasaun minerál komposta hosi minériu metáliku, jemas (gemas), minériu radiuativu, rochas no minerál industriál, carvão no minéiru de terras raras, anexu II ko’alia kona-ba taxa hosi royality mneiru no anexu III define kona-ba renda superfísie.

Entretantu minériu metáliku define ouru, alumíniu, antimóniu, magnésiu, manganésiu, merkúriu, níkel, tantálu, titániu, zinko no seluk tán.

Hosi parte Gemas (jemas) komposta hosi água-mariña, granada, pedra da lua, pedra do sol, zirkaun no seluk tán. Hosi parte mineiru radiuativu mak hanesan rádiu, tóriu, urániu no seluk tán.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here