Médiku-sira hala’o teste swab ba estudante-sira iha CCD, tersa (27/04/21). Imajen Tatoli/António Gonçalves.

DILI, 28 abríl 2021(TATOLI)—Sala Situasaun Sentru Integradu Jestaun Krize (SIJK) rejista kazu pozitivu COVID-19  foun hamutuk 76, rekoperadu 45 no kazu ativu 1.014.

“Totál kazu konfirmadu kumulativu sura hosi 21 marsu 2020 hamutuk 2.124.Totál kazu detetadu ohin, Dili 75 no Munisípiu seluk inklui RAEOA kazu ida,’’ Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun, Rui Maria de Araújo hateten liu hosi komunikadu, kuarta ne’e.

Notísia relevante:COVID-19: pozitivu 99, rekoperadu 76 no ativu 1.073

Hosi totál kazu detetadu  ohin  mane 48, feto 28,  sintomatiku na’in-ualu, asintomátiku 68 (89,4% ). Ohin, 59  (77,6%) mak deteta tanba atu viajen ba Munisípiu hafoin detekta pozitivu. Sira-nia hela fatin, iha Dili, iha duni cluster sira ne’ebé iha kazu detetadu barak.

Hosi horisehik mai ohin, hamutuk hotu Laboratóriu Nasionál Saúde halo testes PCR 736, ho detalla hanesan tuir mai,  Vijilánsia sentinela lima,  Rastreiu ba kontaktu ka Contact tracing 38, Rastreiu Aleatóriu ka Random Screening 161, Viajen sai hosi serka sanitária Munisípiu Dili 508,  Viajen internasionál 24, Follow up iha kuarentena laiha.

Tabela evolusaun surtu COVID-19 iha TL  hahú 22 fevereiru 2021, tuir klasifikasaun transmisaun OMS,  Aileu neen kazu esporádiku, Ainaro 17 kazu esporádiku, Baucau 92  kazu iha cluster, Bobonaro 16 kazu esporádiku,  Covalima 52 kazu iha cluster, Dili 1.794.

Totál kazu iha oras  24  hamutuk  75, totál kumulativu  óbitu tolu, kazu iha transmisaun komunitaria, Ermera 43  kazu iha cluster, Lautem 12 kazu esporádiku, Liquiça 14 kazu esporádiku, Manatuto lima kazu esporádiku,  Manufahi 52  kazu iha cluster, RAEOA hitu kazu foun iha  oras 24, ida kazu esporádiku Viqueque 14 kazu iha cluster.

Evolusaun surtu COVID-19 iha Munisípiu Dili atu bele hatene surtu ida ninia evolusaun, no mós surtu ne’e aumenta ka diminui, indikadór seluk ne’ebé matenek-na’in epidemiolojia nian uza, maka insidénsia.

Konvensionalmente insidénsia sukat totál kazu foun kada loron pur abitante rihun 100, no hatudu risku ne’ebé populasaun iha atu hetan da’et moras ida.

Loron hirak liu bá, publika ona prevelénsia ne’ebé sukat persentajen hosi ema ne’ebé detetadu hetan moras ida, iha populasaun nia le’et, no hatudu problema moras ne’e bo’ot to’o iha ne’ebé.

Hahú ohin sei publika gráfiku insidénsia iha Munisípiu Dili, hahú fulan marsu 2021 iha aumentu maka’as kazu detetadu iha Dili,  hahú 3 abríl kazu aumenta maka’as liu tan.

Durante loron hitu ikus, média (rata-rata) insidénsia COVID-19 iha Dili kada loron,  28,2/abitante rihun 100.

Hanesan komparasaun, media insidénsia kada loron iha India 22.5/abitante rihun 100, Indonézia ninia media insidénsia kada loron maka 1,9/abitante rihun 100. Brasil ninian 27,4/abitante rihun 100 no EUA 18,1/abitante rihun 100.

Evolusaun surtu COVID-19 iha Munisípiu sira seluk ho mós RAEOA, iha abríl-nia laran maka deteta kazu foun maka’as iha Munisípiu sira hotu no RAEOA. Munisípiu ne’ebé iha kazu barak-liu mak Dili, tuir kedas Baucau no Manufahi.

Informasaun adisionál  iha 28 abril de 2021, izolamentu Vera Cruz iha kazu detetadu na’in 23. Iha área obstetrisia na’in 10, medisina interna na’in 10, pediatria nai’n tolu. Sira na’in 10 iha obstetrisia, kategoria moderadu hotu, sira nia kondisun estável. Sira na’in 10 iha medisina interna, ida grave, na’in sia moderadu. Na’in ida grave ne’e, ida uza ventiladór. Kazu tolu  pediatria rua moderadu ida grave uza CPAP no rua moderadu la uza oksijéniu.

Apela ba populasaun iha Dili laran no mós iha Munisípiu sira seluk, atu aprezenta-an iha fasilidade saúde públiku (Sentru Saúde ka Ospitál) ne’ebé besik, bainhira sente isin-manas, ka kakorok moras, ka inus-been, ka me’ar, hodi bele hetan atendimentu hosi profisionál saúde-sira.

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here