Movimentu Tasi Moos dezinfekta arredór edifísiu SAMES, Kampung-Alor, tersa (16/03/21). Imajen Tatoli/António Gonçalves.

DILI, 16 marsu 2021 (TATOLI)—Sala Situasaun Centro Integrado Gestão de Crises (SS-CIGC), rejista tan kazu pozitivu foun COVID-19 na’in-lima iha Dili, no pasiente ne’ebé baixa iha sal izolamentu hamutuk na’in 104.

“Ohin ita rejista kazu foun lima, no kazu ativu iha 104. Kazu na’in lima ne’e, iha mane na’in-rua no feto na’in-tolu,” Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun, Rui Maria de Araújo informa kazu pozitivu hirak ne’e, liu hosi konferénsia imprensa zoom iha Centro Convenções Dili (CCD), tersa ne’e.

Notísia relevante:Kazu pozitivu aumenta, pasiente iha ona 99

Kona-bá klasifikasaun idade, tinan 11 ema na’in-ida, idade entre tinan 32-42 na’in-haat, iha sintomátiku na’in-rua, no sira na’in-tolu seluk asintomátiku.

“Hosi 1 janeiru mai to’o agora, iha 11% hosi kazu detetadu maka hatudu síntoma, maibé síntoma ne’ebé lizeiru no seidauk iha ema ida maka presiza oksizéniu ka suporta respiratóriu seluk,” médiku ne’e hateten.

Evolusaun iha Dili

Kazu foun lima iha leten, iha hotu Munisípiu Dili, ho detalla hanesan tuir mai, kazu pozitivu ida, hosi aldeia Terra Santa, Suku Madohi, Postu Administrativu Dom Aleixo. Kazu ne’e kontaktu-besik iha uma-laran hosi cluster BTN II ne’ebé deteta iha 7 marsu. Ninia teste primeiru negativu, hafoin halo tiha kuarentena, pozitivu iha segundu teste, horiseik.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia 05, Suku Fatuhada, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu-besik ho kazu konfirmadu hosi Cluster SEFOPE. Kazu ida ne’e profisionál saúde ida iha HNGV, unidade hemodiálize. Nia hahú iha síntomas lijeiru iha 11 marsu, hafoin iha 15 marsu halo test, no hatudu pozitivu.

Kazu pozitivu rua, hosi aldeia 20 setembru, Suku Bebonuk, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu hirak ne’e iha kontaktu-besik ho kazu rua pozitivu iha cluster hanesan. Hosi mós pozitivu na’in-rua ne’e maka hamosu cluster ida iha Baucau, Wailili, ne’ebé anunsía loron rua liu-bá.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia Avansa, Suku Bairru Pité, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu besik hosi kazu pozitivu iha cluster Aldeia 4 setembru, ne’ebé hetan da’et hosi nia la’en ne’ebé serbisu iha MTK.

“Ho nune’e, kazu detetadu ka pozitivu iha Munisípiu Dili hosi 7 marsu to’o ohin, hamutuk hotu 77,” doutór Rui Araújo subliña.

Ho baze ba informasaun foun ne’ebé ekipa konjunta saúde rekolla, foku ka cluster kazu pozitivu iha Dili, hetan revizaun hanesan tuir mai, foku ka agrupamentu ka cluster totál kazu iha 7, 15, no 16 marsu kazu  BTN II-Terra Santa, Suku Madohi  sia, aldeia Gólgota, Madohi tolu, aldeia Loron matan, Suco Madohi haat, aldeia Tasi Mean, Suku Comoro ida, aldeia 4 Setembru, Comoro rua, aldeia Fomentu I, Suku Comoro tolu, aldeia Fomentu II, Suku Comoro ida, aldeia Fomentu III, Suku Comoro rua, aldeia Aimutin, Suku Comoro ida, aldeia 03, Suku Fatuhada hitu, aldeia 05, Suku Fatuhada haat, aldeia 20 setembru, Suku Bebonuk haat, aldeia Teki-Teki, Suku Bairru Pité ida, aldeia Frekat, Suku Bairru Pité haat, aldeia 5 uutubru, Suku Bairru Pité ida, aldeia Avansa, Suku Bairru Pité ida (foun), aldeia Mate Restu, Suku Vila Verde rua, aldeia Hura, Suku Motael ida, Kuarentena Carla Masion ida, Ministériu Finansa tolu, SEFOPE sira, Ministériu Transporte no Komunikasaun rua, EMONC (Emergency Obstetrics and Neonatal Care) training/Hospital Nacional Guido Valadares hitu.

“Kazu detetadu 77 iha Dili ne’e, fahe ba cluster 23, namkari iha instituisaun tolu, eventu ida no Suku hitu iha Postu Administrativu Dom Aleixo, no mos Postu Administrativu Vera Cruz,” nia realsa.

SS-CIGC mós aproveita informa ba públiku katak, diresaun HNGV hola ona medida hodi tau iha kuarentena kolega serbisu-sira iha unidade hemodiálize, halo dezinfesaun, no buka-tuir kontaktu besik hosi kazu ne’ebé pozitivu. Kontaktu-besik hosi kazu sira ne’ebé deteta pozitivu iha unidade padiatria no meternidade iha loron hirak liu-bá, sira hotu tolu ho rezultadu negativu.

“HNVG mós sei  identifika funsionáriu-sira hotu-hotu ne’ebé serbisu iha Ospitál, no hela iha area cluster kazu pozitivu iha Dili laran, atu halo teste hotu. Serbisu iha HNGV la’o hanesan baibain,” nia informa.

Baucau laiha kazu foun

Evolusaun iha Munisípiu Baucau, ohin, SS-CIGC la deteta kazu foun no atividade buka-tuir kontaktu besik iha Munisipiu ne’e kompleta ona.

Amostra sira laboratóriu ne’ebé halo análiza iha Ospitál Referénsia Eduardo Ximenes, Baucau, hatudu rezultadu negativu.

Ekipa konjunta saúde nian sei nafatin buka identifika ema ne’ebé pretense ba grupu risku, hanesan ema hirak ne’ebé sai hosi Dili iha 6, 7, ho 8 marsu molok hahú serka sanitária iha Dili, hodi halo análiza laboratóriu.

Viqueque laiha kazu foun

Evolusaun iha Munsípiu Viqueque hanesan mós ho munisípiu Baucau, ne’ebé ohin la iha kazu foun, no ekipa konjunta saúde hala’o nafatin atividade buka-tuir kontaktu-besik hosi kazu pozitivu rua ne’ebé anunsia horisehik.

Hanesan mós ho Baucau, ekipa laboratóriu nasionál apoia estabelese kapasidade atu halo teste laboratóriu iha Viqueque, no bainhira volume teste ultrapasa-sira nia kapasidade análiza iha Viqueque maka sei lori mai Laboratóriu Nasionál iha Dili.

Apelu

SS-CIGC  apela ba populasaun Timor-Leste tomak, liu-liu iha Munisípiu Dili, Baucau ho Viqueque atu nafatin hakmatek.

Maski kazu konfirmadu aumenta ba beibeik, no naklekar mós ona ba Munisipiu Baucau no Viqueque, husu atu tu’ur nafatin hakmatek, atu nafatin matan moris neon na’in, lalika sé tilun ba lia-anin ka rumór sira.

Husu atu pratíka nafatin medida sira uza mascara, fase liman beibeik ho sabaun ka dezinfetante ruma, evita kose liman ba matan, inus ho ibun, bainhira kumprimenta-malu, la presiza ka’er-liman, bensa-liman, rei-malu ka haku’ak-malu, evita halibur-malu barak, hamri’ik ka tur do’ok hosi ema seluk, mínimu metru ida ho balun.

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór: Cipriano Colo

PUBLISIDADEiklan

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here