Grupu Voluntáriu hosi Movimentu Tasi Moos dezinfekta Sentru Saúde Comoro, (11/03/21). Imajen Tatoli/António Gonçalves.

DILI, 14 marsu 2021 (TATOLI)—Sala Situasaun Centro Integrado Gestão de Crises (SS-CIGC), ohin anunsia kazu pozitivu foun 18, kompostu hosi Munisípiu Dili 14, no Munisípiu Baucau na’in haat, nune’e númeru ativu iha sala izolamentu hamutuk 97.

Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun, Rui Maria de Araújo informa kazu pozitivu hirak ne’e liu hosi konferénsia imprensa iha Centro Convenções Dili (CCD), domingu ne’e.

Notísia relevante:Pozitivu foun ualu hosi Dili-Baucau, rekoperadu rua, ativu 82

“Hakarak hato’o ba públiku, kona-bá dadus jerál ohin-nian katak, iha kazu foun 18 ne’ebé asintomátiku, kazu rekoperadu 3, no kazu ativu  97,”   Rui Maria de Araújo hateten.

Hosi kazu pozitivu 18 ohin-nian, iha mane na’in haat, feto na’in 14, labarik idade 12 mai kra’ik na’in haat, idade hosi 16 to’o 44 iha na’in 14.

Evolusaun surtu COVID-19 iha munisípiu Dili hosi totál kazu foun na’in 14 iha leten, kazu pozitivu rua hosi aldeia Mate-restu, Suku Vila-Verde, Postu Administrativu Vera Cruz. Pozitivu hirak ne’e kontaktu-besik ho kazu ida ne’ebé loron rua liu bá relata hosi vijilánsia sentinela iha Sentru Saúde Formoza.

Kazu pozitivu hitu hosi aldeia Lurumata 03, Suku Fatuhada, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu hirak ne’e kontaktu-besik ho kazu ida ne’ebé loron rua liu bá relata hosi vijilánsia sentinela iha Sentru Saúde Formoza.

Kazu pozitivu ida hosi aldeia Frekat, Suku Bairru Pité, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu hirak ne’e kontaktu-besik ho kazu ida iha cluster Ministériu Finansa.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia Fomentu 03, Suku Comoro, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu-besik ho kazu konfirmadu ida hosi Cluster aldeia 4 Setembru, ne’ebé mós hetan transmisaun hosi nia la’en hosi Cluster MTK.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia Teki-Teki, Suku Bairru Pité, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu-besik ho kazu konfirmadu ida hosi Cluster aldeia 4 Setembru, ne’ebé mós hetan transmisaun hosi nia la’en hosi Cluster MTK.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia Aimutin, Suku Comoro, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu-besik ho kazu konfirmadu ida hosi Cluster aldeia 4 Setembru, ne’ebé mós hetan transmisaun hosi nia la’en hosi Cluster MTK.

Kazu pozitivu ida, hosi aldeia Tasi Mean, Suku Comoro, Postu Administrativu Dom Aleixo. Pozitivu ida ne’e kontaktu-besik ho kazu konfirmadu ida hosi Cluster Emergency Obstetrics and Neonatal Care.

“Ho nune’e, kazu detetadu ka pozitivu iha Munisípiu Dili hosi 7 marsu to’o ohin, hamutuk 67,” nia salienta.

Ho baze ba informasaun foun ne’ebé ekipa konjunta saúde-nian rekolla, foku ka agrupamentu ka cluster kazu pozitivu iha Dili, hetan revizaun hanesan tuir mai, foku ka agrupamentu ka cluster  totál kazu iha 7 marsu, 13 marsu no  14 marsu 2021, BTN II-Terra Santa, Suku Madohi hitu, aldeia Gólgota, suku Madohi  tolu, aldeia Loron matan, Suku Madohi haat, aldeia Tasi Mean, Suku Comoro ida, aldeia 4 Setembru, suku Comoro rua, aldeia Fomentu I, Suku Comoro tolu, aldeia Fomentu II, Suku Comoro ida (uluk Delta), aldeia Fomentu III, Suku Comoro  ida (foun), aldeia Aimutin, Suku Comoro ida (foun), aldeia 03, Suku Fatuhada hitu (foun), aldeia 05, Suku Fatuhada tolu, aldeia 20 Setembru, Suku Bebonuk rua, aldeia Teki-Teki, Suku Bairru Pité ida (foun), aldeia Frekat, Suku Bairru Pite haat, aldeia Mate Restu, Suku Vila Verde rua (foun), Ministériu Finansa tolu, SEFOPE sia, Ministériu Transporte no Komunikasaun rua, EMONC (Emergency Obstetrics and Neonatal Care) training/Hospital Nacional Guido Valadares hitu.

“Kazu detetadu 67 iha Dili ne’e, fahe ba cluster 18, namkari iha instituisaun tolu, eventu ida no suku neen iha Postu Administrativu Dom Aleixo, no mós Postu Administrativu Vera Cruz,” nia subliña.

Parte SS-CIGC mós atualiza evolusaun surtu COVID-19 iha munisípiu Baucau katak, amostra hirak ne’ebé foti iha 10 no 11 marsu iha Baucau, hamutuk hotu 132.

“Horisehik relata ona katak 37 mak sei hein rezultadu hosi laboratóriu, maibé ohin hakarak relata katak 37 ne’e negativu hotu. Hosi kazu konfirmadu rua ne’ebé horisehik ralata, no mós vijilánsia sentinela, ekipa konjunta saúde rekolla amostra hamutuk 119,” nia dehan.

Hosi amostra 119, na’in haat mak pozitivu no sira ne’e hotu profisionál saúde iha Sentru Saúde Wailili. Ho nune’e, iha Munisipiu Baucau, iha Cluster rua mak hanesan Cluster Caibada kazu detetadu rua (ida iha 2 marsu, ida iha 13 marsu) no Cluster Sentru Saúde Wailili kazu detetadu haat.

Kona-bá estudante ema Baucau, ne’ebé estuda iha Instituto Ciência Saúde iha Dili, hela iha aldeia Fomentu 3, Suku Comoro, hosi atividade buka-tuir ninia kontaktu-besik maka hetan kazu konfirmadu foun ne’ebé ohin relata ona iha munisípiu Dili.

Estudante medisina ne’ebé halo estájiu iha Hospital Referénsia Eduardo Ximenes Baucau, ne’ebé detetadu pozitivu iha 7 marsu, halo viajen hosi Dili ba Baucau iha tuku 3h30 lorokraik, hosi terminál Becora. To’o iha Vemasse, bis ne’ebé nia sa’e, hetan dezastre. Bis ne’e naran Albatroz. Hafoin, passajeiru sira hotu sa’e fali bis seluk hosi Vemasse ba Baucau. Bis ida ne’e, nia la hatene naran.

“Apela ba populasaun ne’ebé sente-an sa’e bis rua ne’e iha 7 marsu hosi Dili ba Baucau, inklui hirak ne’e tun hosi bis ne’e molok to’o Vemase ka Baucau, favór aprezenta-an iha autoridade saúde-sira iha Sentru Saúde besik-liu, atu bele hetan atendimentu,” nia apela.

Esplikasaun adisionál

Doutór Rui Maria de Araújo  lori SS-CIGC  nia naran fó hanoin ba populasaun katak, rezolusaun Governu Nº12/2021, 8 marsu kona-bá serka sanitária iha Munisípiu Dili, proibi ema atu tama sai hosi Dili. Hotu-hotu tu’ur hakmatek iha fatin no autoridade ne’ebé bele autoriza ema nia movimentu sai hosi no tama mai Munisípiu Dili mak Diretór Centro Integrado Gestão de Crises, Brigadeiru Jenerál Aluk.

Rezolusaun Governu ne’e mós obriga sidadaun hotu iha sidade Dili, atu halo konfinamentu domisiliáriu jerál.

“Ida ne’e signifika, hela iha uma, labele sai. Sai de’it bainhira presiza tanba moras, hola hahán, ou sira ne’ebé halo serbisu esensiál,” nia apela.

Informa mós ba públiku katak, hahú 13 marsu, hamosu ona korridór abastesimentu ba sasán atu sai hosi Dili, no tama mai Dili, pedidu autorizasaun hotu tenki diriji ba Brigadeiru Jenerál João Miranda ‘Aluk’.

Aproveita mós esplika ba populasaun katak, tuir númeru 5, rezolusaun Governu Nº12/2021, 8 marsu, kona-bá serka sanitária iha Munisípiu Dili, ema bele pratika desportu ka ezersísiu fíziku individuál, maibé labele la’o iha grupu durante ezersísiu, labele halibur malu durante ezersísiu, no labele mós pratika desportu iha grupu, tanba aglomerasaun ka halibur-malu iha grupu bele hamosu risku-bo’ot ba transmisaun moras COVID-19.

Apelu

SS-CIGC apela ba populasaun Timor-Leste tomak, liu-liu iha Munisípiu Dili ho Baucau, atu hakmatek nafatin, maski kazu konfirmadu aumenta ba beibeik, no naklekar mós ona ba Munisípiu Baucau, husu atu tu’ur hakmatek, matan-moris neon na’in, lalika sé tilun ba lia-anin ka rumor sira, pratíka nafatin medida sira uza máskara, fase liman beibeik ho sabaun, evita kose liman ba matan, inus ho ibun, bainhira kumprimenta-malu, la presiza ka’er-liman, bensa-liman, rei-malu ka haku’ak-malu, evita halibur-malu barak, hamri’ik ka tur do’ok hosi ema seluk mínimu metru ida ho balun.

Jornalista: Evaristo Soares Martins  

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here