Voluntáriu-sira hosi Movimentu Tasi Moos dezinfekta Igreja Maria Auxiliadora Comoro, kinta (11/03/21).Imajen Tatoli/António Gonçalves.

DILI, 11 marsu 2021 (TATOLI)—Sala Situação Centro Integrado Gestão de Crises (SS- CIGC), deteta tan kazu pozitivu foun hamutuk 12 iha Dili laran, no mós na’in-rua iha Munisípiu Covalima, ne’ebé númeru pasiente iha sala izolamentu aumenta ba 65.

Koordenadór Forsa-Tarefa ba Prevensaun no Mitigasaun Surtu Covid-19 iha Timor-Leste, Rui Maria de Araújo,  fó sai númeru pozitivu 14 ne’e liu hosi konferénsia imprensa iha Centro Convenções Dili (CCD), kinta ne’e.

Notísia Relevante:Pozitivu foun tolu iha Dili, pasiente COVID-19 aumenta ba 51

“Hosi horisehik mai ohin iha Dili, hosi amostra ne’ebé rekolla iha atividade buka-tuir kontaktu besik, iha tan 12 maka pozitivu,” Rui Maria de Araújo hateten.

Hosi númeru 12 ne’ebé deteta iha Dili ne’e, pozitivu 1 kontaktu-besik hosi kazu Bebonuk, pozitivu 8 kontaktu-besik hosi kazu sira Sekretária Estadu Formasaun Profisionál no Empregu (SEFOPE), pozitivu 2 kontaktu-besik ho kazu Ministériu Finansa (MF) no Ministériu Transportes no Komunikasaun (MTK), pozitivu 1 iha aldeia 4 de Setembru, Tasi Tolu, Dili.

Ho nune’e, nia dehan, kazu detetadu ka pozitivu iha Dili, hamutuk hotu 36, fahe ba foku ka agrupamentu ka cluster hanesan tuir mai,  BTN II-Terra Santa, Suku Madohi kazu 6,  aldeia Gólgota, Madohi kazu 3,  aldeia Lurumata, Suco Madohi kazu 2, aldeia 4 Setembru, Comoro kazu 1, aldeia Fomento I, Suku Comoro kazu 3, aldeia 05 Suku Fatuhada kazu 3, Bebonuk kazu 2, Delta kazu 1, Ministériu Finansa kazu 3, SEFOPE kazu 9, Ministériu Transporte no Komunikasaun kazu 2, Hospitál Nacionál Guido Valadares (HNGV) kazu 1.

SS- CIGC hapara ona serka sanitária iha Munisipiu Covalima, atividade iha Suai vila, no postu administrative-sira, eseptu Fatumea hahú la’o normál, maibé eskola ho administrasaun públika foin mak bele hahú funsiona iha segunda semana-oin.

“Ohin iha Postu Administrativu Fatumea, deteta hikas pozitivu na’in-rua, ho CT entre 39 ho 42– signifika, iha ona faze rekoperasaun hosi kontaktu- besik na’in rua ne’ebé halo sira-nia segundu teste. Ho nune’e, kazu iha Fatumea sa’e ba 15,” nia informa tan.

Ekipa konjunta saúde sei nafatin buka-tuir kontaktu-besik hosi kazu pozitivu-sira iha Fatumea.

Hosi horisehik mai ohin, ekipa saúde-nian iha munisípiu 10 no Rejiaun Administrativa Espesiál Oe-cusse Ambeno (RAEOA), rekolla hamutuk hotu-hotu amostra 193, iha atividade vijilánsia sentinella.

Amostra hirak ne’e hotu-hotu haruka ona mai Laboratóriu Nasionál Saúde (LABNAS) no sei iha hela prosesu análiza.

Entretantu, dadus ba loron ohin iha kazu foun 14, kazu rekoperadu 0, kazu ativu 65.

Esplikasaun adisionál

Doutór Rui Maria de Araújo aproveita oportunidade atu esplika ba públiku konseitu kona-bá kontaktu besik katak,  bainhira deteta kazu konfirmadu ida, presiza buka-tuir ema hotu-hotu ne’ebé hala’o kontaktu-besik ho kazu ne’e. Tama iha kritériu kontaktu-besik ema hotu ne’ebé iha kontaktu, ka hasoru malu ho ema ruma ne’ebé rezultadu teste pozitivu, durante ka liu minutu 15, iha distánsia menus hosi metru 1, bele iha uma-laran, ka bele mós iha liur.

Segundu, moris hamutuk iha uma ida ho ema ruma ne’ebé rezultadu teste pozitivu, terseiru, tu’ur iha distánsia kadeira rua ho ema ruma ne’ebé teste pozitivu, iha transporte públiku terrestre, iha ró-ahi ka iha aviaun.

Kuartu, hamutuk iha fatin sira hanesan uma-laran, ka fatin sorumutu ho ema ne’ebé iha rezultadu teste pozitivu durante liu oras rua nia laran.

Kintu, halo kontaktu fíziku ho ema ne’ebé rezultadu teste pozitivu, sein uza ekipamentu protesaun individuál halo loloos.

Sestu, halo atendimentu ba pasiente pozitivu sein uza ekipamentu protesaun individuál halo loloos.

“Ekipa konjunta saúde iha terrenu agora foku-liu iha rekolla amostra hosi kontaktu-besik, tuir kritériu ne’ebé deifini iha leten, hodi nune’e bele hakotu korrente transmisaun iha foku ka agrupamentu ka cluster hirak ne’ebé temi ona iha leten. Ita sei iha amostra rihun ida resin mak hein ninia rezultadu,” nia deklara.

Tanba ne’e, laboratóriu presija foku ba ema ne’ebé kontaktu-besik ho sira ne’ebé pozitivu no sira ne’ebé la prienxe kritériu 6 ne’ebé temi iha leten, doutór Rui Araújo husu favór ida lalika preokupa-demais.

“Importante mak nafatin pratíka métodu ijiéne no protesaun pesoál ne’ebé esplika bebeik ona,” nia hameno.

Apelu

SS- CIGC  husu ba populasaun iha Dili laran tomak, atu nafatin kalma, lalika pániku, halo tuir regra konfinamentu domisiliáriu jerál, ba populasaun rezidente iha Munisípiu Dili, fó tempu ba ekipa saúde buka tuir kontaktu-besik sira hotu.

Maski Governu deside ona atu hakotu serka sanitária, hakarak apela ba populasaun iha Covalima, atu nafatin disiplina iha medida protesaun no ijiéne pesoál no evita hakat ba-mai iha fronteira.

Apela mós ba populasaun Timor-Leste tomak, liu-liu iha munisípiu sanulu seluk ho RAEOA tuur hakmatek iha fatin, atu nafatin matan-moris ne’on na’in, pratika nafatin medida sira ne’ebé iha hanesan uza mascara, fase liman beibeik ho sabaun ka dezinfetante ruma, evita kose liman ba matan, inus ho ibun, bainhira kumprimenta malu, la presiza ka’er liman, bensa-liman, rei-malu ka haku’ak malu, evita halibur malu barak, hamri’ik ka tuur dook hosi ema seluk, mínimu metru ida ho balun.

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór: Cipriano Colo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here