Diretór Ezekutivu CNC, I.P, Hugo Maria Fernandes. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo

DILI, 15 janeiru 2021 (TATOLI)—Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes hatete Tanba ne’e CNC kontinua eziji ba PNDS liu hosi MAE atu prosesu estabelese kritéria sira ne’ebé tenke konsidera mós vulnerabilidade hosi ema ne’ebé mak hetan violasaun direitu umanu iha tempu pasadu, labele haree de’it hosi konseptu ki’ak, tanba iha ema balun ne’ebé laiha kapasidade atu dezeovlive ninia moris.

Notisia Relevante:  CNC iha planu sei halo verifikasaun ba dadus kbiit laek sira

“CNC husu, ba oin, sei haree konseitu vunerável mukit liu no ema ne’e uluk sofre violasaun direitu umanu. Hanesan Diretora PNDS hateten kritéria ne’e hatuur ba. Maibé orsida líder komunitáriu sira mak halo desizaun entaun klaru ba ami kontinua eziji atu kritéria ne’e labele haree de’it ba ema ne’ebé ki’ak tanba nia kondisaun ekonómia aktuál maibé mós tenke haree ba nia kondiasaun pasadu nian,” Hugo Maria Fernandes hateten ba Agência TATOLI iha nia knaar fatin, Antigu Komarka Balide, Dili, sesta ne’e.

Nia hateten, kona-ba kritéria ne’ebé PNDS iha katak vítima sira ne’e hela iha Dili sei la hetan maibé tenke fora hosi Dili hanesan Ataúro no Metinaro mak bele hetan uma, ida-ne’e vítima balun ne’ebé hela iha Dili parese balu kondisaun ladi’ak tanba balu nafatin hela iha uma taka ho de’it terpál.

“Tanba ida-ne’e mak ideia PNDS ne’e mai ami diskute iha ne’e. Tanba ba ami hein katak bele konsidera opiniaun hosi CNC nian katak iha Dili mós iha ema ne’ebé mak vítima hosi violasaun direitu umanu iha pasadu ne’e, nia moris seidauk di’ak. Balu sei kontinua hela fatin ne’ebé la seguru no balu hela ho ema, sira tenke tau konsiderasaun,” Hugo hateten.

Nia dehan, PNDS promote atu estabelese propgama hodi haree fila-fali hare kritéria sira ne’e maibé to’o agora CNC seidauk hetan komunikasaun ida hosi MAE liuhosi PNDS kona-ba prosesu sira atu estabelese kritéria ka bainhira sira tuun ba halo verifikasaun ne’e la iha koordenasaun ho CNC.

Nia dehan ba CNC lakohi tau konseitu ida ba Uma Kbiit Laek, tanba bainhira tau tiha kbiit laek ne’e katak sira laiha kapasidade atu muda sira-nia moris, entaun tenke dezeña katak ema sira-ne’e nia kondisuan ladi’ak duni no merese atu hetan.

“Ha’u hanoin, karik PNDS estabelese ona kritéria sira bazea ba semináriu ne’ebé mak MAE ho CNC organiza iha CNC, fovór ida fahe fali kritéria sira-ne’e mai. Atu nune’e, ami bele haree opiniaun pareser hosi CNC ne’e hetan apresiasaun hosi PNDS no konklui kritéria ka lae. Karik, PNSD hahú ona verifikasaun koordena mós ho CNC atu prosesu verifikasaun ita bele halo hamutuk,” nia sujere.

Tanba ne’e, nia dehan, aban bainrua CNC bem informadu no bainhira CNC hatene informasaun didi’ak bele mós hato’o fali ba vítima sira katak sira merese ka la merese atu hetan Uma Kbiit Laek.

“Buat rua ne’ebé mak ha’u hakarak hato’o ba PNDS mak iha prosesu ne’e tomak, tanba ita hahú ho prosesu di’ak ita hein katak iha prosesu tomak antes to’o ba desizaun, ema ida merese atu hetan uma ka lae, prosesu ne’e nakloke. Parte sira-ne’ebé involve ne’e la merese katak bainhira ita hahú ne’e taka falta de’it,” Hugo akresenta.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here