Diretór Ezekutivu CNC, I.P, Hugo Maria Fernandes. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo

DILI, 15 janeiru 2021 (TATOLI)—Diretór Ezekutivu Centro Nacional Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes, hatete CNC haruka ona lista ema kbiit laek ka sobrevivente (feto-faluk) hamutuk na’in-76 ba Programa Nasionál Dezenvolvimentu Suku (PNDS) liuliu programa foun “Uma Kbiit Laek” nian ne’ebé sei realiza iha tinan ida-ne’e nia laran. 

Notisia Relevante: Konstrui “Uma Kbiit Laek”, PNDS simu lista sobrevivente hosi CNC

Hugo Fernandes informa, lista kbiit laek hamutuk 76 ne’e kompostu hosi Munisípiu Aileu na’in-5, Ainaro na’in-7, Baucau na’in-16, Bobonaro 0, Dili na’in-15, Covalima na’in-4, Ermera na’in-1, Liquica na’in-11, Lautém na’in-1, Manatuto na’in-5, Manufahi na’in-2, RAEOA na’in-1, no Viqueque na’in-8.

“Lista hirak ne’e, ami entrega maiória feto. Ha’u bele hatete katak feto-faluk hotu kedas, mane laiha no maiória vítima hosi violasaun seksuál konflitu pasadu antes Timor ukun-aan ne’e,” Hugo Maria Fernandes hatete ba Agência TATOLI iha nia knaar fatin, Antigu Komarka, Balide, Dili, sesta ne’e.

Hugo Fernandes hatutan, lista kona-ba ema ne’ebé mak atu hetan Uma Kbiit Laek (UKL) ne’e mai hosi Asosiasaun Vítima hosi Konflitu Pasadu (AVKP) inklui mós lista balu maihosi Organizasaun Sosiedade Sivíl sira-ne’ebé mak durante tinan naruk servisu hamutuk ho sobrevivente ka vítima sira-ne’e.

“Sira mak fornese lista ne’e mai. Klaru presiza halo verifikasaun. Entaun, bainhira PNDS hanoin katak sira presiza ona lista ne’e, ami submete lista ne’e ba sira. Tanba, ha’u rona hosi dieretora PNDS ne’e hateten katak ema sira-ne’ebé naran iha lista ne’e balu agora la hela ona iha Timor ba servisu iha rai-li’ur, entaun ida-ne’e importante presiza halo prosesu atu halo verifikasaun loloos. Katak, ema sira-ne’e la hela ona iha Timor maibé la signifika sira la’os vítima ona maibé sira vítima nafatin,” nia esplika.

Nia hateten, tanba kondisaun ekonómia rai-laran daudaun ne’e la permite entaun sira agora muda ona ba servisu iha fatin seluk, maibé sira-nia estatuta nu’udár vítima konflitu pasadu ne’e la muda. Tanba ne’e, nia dehan, hori bainhira foti lista ne’e ema-ne’e sei iha Timor agora mak foin laiha, tanba ne’e presiza halo verifikasaun.

“Tanba tinan kotuk bainhira ami submete lista ba Ministériu Solidaridade Sosiál no Inluzasaun, ami halo verifikasaun. Tanba, prosesu ne’e Centro Nacional Chega (CNC) hetan lista sira-ne’e hosi asosiasaun vítima konflitu pasadu nian iha munisípiu sira mak submete lista ne’e mai,” nia dehan.

Tuir nia, hanesan desizaun Diretora PNDS deside katak halo uma ida ba ema ida-ne’e halo iha suku ne’ebé lista ne’e haruka tuun ba suku hafoin komité ida iha nivél suku mak deside. Bainhira sira deside ne’e klaru iha kritéria ne’ebé karik ema-ne’e iha rendimentu ne’ebé di’ak halo nia uma entaun la presiza apoiu.

Maibé, nia dehan, ida ne’e fila-fali ba kompeténsia verifikasaun ne’e, maibé CNC mós sei halo verifikasaun. Tanba, PNDS halo ona maibé prosesu desizaun tomak atu harii ka laharii uma ida ba ema-ne’e depende ba iha autoridade lokál iha nivél suku tanba sira iha rasik kritéria.

“Ba CNC mak ema ne’ebé vítima, nia merese hetan apoiu separasaun hosi Governu. Tantu apoiu ne’e mai halo uma ka mai ho forma apoiu finanseiru mak sira hakarak halo negósiu ka halo tratmentu saúde, ne’e konforme sira.  Maibé, Govrnu iha obrigasaun morál atu halo polítika reparasaun tanba polítika repasaun ne’e rekomendasaun relatória ‘Chega!’ nian ho mós relatóriu ‘Per Memoriam Ad Spem’, Governu no Estadu iha obrigasaun atu fó apoiu ba vítima sira hosi konflitu pasadu,” nia dehan. 

Nia hateten, tuir loloos iha momentu semináriu entre PNDS ho CNC ne’ebé mak realiza iha tinan kotuk ne’e, MAE liuhosi PNDS tenke dezeña ona nia kritériu ba utilizasaun Uma Kbiit Laek ne’e.

“Kona-ba feto faluk ne’ebé hela ho ema la hetan uma, ha’u hanoin bainhira PNDS liuhosi MAE nia  progrma ne’e, bainhira kontaktu CNC atu halo semináriu ne’e loloos MAE liuhosi PNDS dezeña ninia kritéria onak.  Kritéria sira ne’ebé sira uza ne’e maihosi rezultadu semináriu ninian. Tanba to’o ikus mai rezultadu konkluzasaun semináriu ne’e hateten katak MAE hosi PNDS sei halo fila-fali konsulta no sei hato’o fila-fali konseitu sira-ne’e mai iha parte sira-ne’ebé mak uluk involve, atu diskute fila-fali maibé to’o agora CNC seidauk hetan kritéria sira-ne’ebé mak sira halo,” nia tenik.

Maibé, nia dehan, PNDS avansa daudaun ona halo verifikasaun no kria sira-nia kritéria rasik, entaun to’o agora CNC seidauk hetan dokumentu finál ida.  Maibé, CNC hanesan instuitutu públiku ne’ebé mak hetan knaar hosi Governu Estadu atu tau matan ba vítima sira.

Jornalista : Osória Marques

Editor : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here