Coselho de Impresan (CI), ohin, atribui karteira profísionál ba jornalista na’in-16. Imajen/Mídia CI.

DILI, 18 dezembru 2020 (TATOLI)–Coselho de Impresan (CI), ohin, atribui karteira profisionál ba jornalista na’in 16 ne’ebé konklui ona sira-nia estájiu tuir Lei Komunikasaun Sosiál no ba jornalista senior sira-ne’ebé antes Lei Komunikasaun Sosiál mosu (2014) ne’e, iha anteriór sira hala’o ona knar nu’udar jornalista iha tinan lima ba leten.

Notísia Relevante: Jornalista tenke sai nafatin “fitun” hatudu dalan ba sosiedade

Prezidente Conselho Imprensa, Virgílio da Silva Guterres, sente haksolok tebee tanba maske iha situasuan difisil hanesan situasaun polítika no pademia COVID-19 nia laran maibé CI konsege halo serimónia atribuisaun karteira profisionál ba jornalista lubuk ida antes tinan ne’e ramata.

“Akreditasaun karteira profisionál ba jornalista sira sai hanesan atividade prinsipál ida-ne’ebé Lei fó ba CI. Tuir planu, ita hahú iha 2017, no atribuisaun karteira profesionál importante tanba ita hatene katak Karteira profísionál nu’udár baze legál ba jornalista sira uza hala’o knaar,” Virgílio da Silva Guterres hateten bainhira halo abertura ba serimónia atribuisaun karteira profísionál ba jornalista sira no natal hamutuk ne’ebé  realiza iha salun Delta-Nova, Dili, sesta ne’e.

Virgílio da Silva Guterres hatutan, nia parte sente kontente tanba entre jornalista na’in-16 ne’ebé atu simu karteira profísonál ne’e, iha mós jornalista antigu ne’ebé bolu jornalista veteranu balun mós sei simu karteira profísionál.

“Ita-nia maun veteranu lubuk ida-ne’ebé mak sei simu karteira profísionál. Pelumenus ba oin veteranu sira-ne’e ajuda Conselho de Imprensa atu tau matan fali ba jornalista profísionál sira liuhosi ita-nia obra kontinuasaun ne’ebé iha ona, ita-nia koñesementu ne’ebé iha hodi fahe tutan ba sira,” nia hateten.

Iha fatin hanesan, Reprezentante jornalista sira-ne’ebé simu karteira profísionál, Expedito dias Ximenes hateten, jornalista profísionál  bele haree hosi aspetu rekoñesementu no akreditasaun hosi orgaun legál hanesan Conselho de Imprensa atribui ba jornalista hotu-hotu.

“Ami sira-ne’ebe simu karteira profísionál, parte ida hanesan baze legál ne’ebé profisionál sira kaer bele hala’o ami-nia knaar hanesan jornalista no ida-ne’e akresenta orgaun ne’ebé ita-nia rai-laran,” Expedito dias Ximenes hateten kestaun ne’e bainhira reprezenta maluk jornalista sira ne’ebé simu karteira profísionál iha biban ne’e.

Nia hatutan, iha kontekstu ida atribuisaun karteira profísionál ida-ne’e, jornalista sente katak nu’udar jornalista hetan atribuisaun karteira profísionál, dala-barak mós bele haktuir katak karteira profísionál hanesan eventu ida-ne’ebé tenke halo tanba atu prenxe atividade ne’ebé Conselho de Imprensa halo.

“Maibé atribuisaun karteira profísional nia konteúdu ne’ebé importante no prinsipál liu mak kompromísiu ne’ebé ohin ami halo. Deklarasaun ida-ne’e bele hateten katak esénsia loos tanba hosi karteira profísionál sei lahanesan bainhira iha billete identidade ida no kartaun eleitorál ida. Maibé ida-ne’e oinsá ita bele halo nia hanesan baze ida-ne’ebé ita bele hatudu katak ita-nia karteira profísionál iha ita mós tenke hala’o kareira ne’ebé profísionál,” Expedito dehan.

Nia tenik, iha hanoin balun katak dala-barak jornalista sente hanesan eskluzivu iha nasaun ida maibé laloos hanesan sidadaun ida ne’e, jornalista tenke hakruuk ba regra ne’ebé iha.

“Dala-barak ho ita sente katak ita bele halo buat hotu entaun dala-barak ita sees hosi kódigu étika ne’ebé iha. Iha ita-nia rai Lei no komunikasaun sosiál, ha’u bele hateten katak iha buat balun ne’ebé haluha atu regula saida mak jornalista atu halo,” nia dehan.

Nia subliña, iha buat balu ne’ebé tenke hadi’a no hanoin CI mós bele haree katak iha lei komunikasaun sosiál iha artigu balu tenke hadia nune’e bele fó kbiit ba jornalista sira ida-idak atu hala’o nia knar. Tanba, bainhira iha kartaun profísionál maibé nia atividade la hatudu katak nia-ema profísionál entaun laiha nia sentidu ba karteira profísionál ne’e rasik.

“Oinsá kartaun profísionál ne’e bele hala’o ho di’ak mak ha’u sujere ita presiza halo karteira profísionál ne’e iha kategória maibé Lei la fó dalan. Karteira profísionál ne’e iha estajiáriu no profísionál de’it. Maibé ita espera iha prosesu tuir mai bele haree fila-fali Lei ne’ebé vigora katak ita-nia kategória ne’ebé hanesan junior ka kandidatu junior, kartaun ne’e fó duni forsa ba ita jornalista sira,” nia subliña.

Tanba, nia esplika, dala-barak iha ema balun kartaun profísionál maibé hatudu iha públiku, balu laiha kartaun karteira profísionál hala’o atividade ne’ebé di’ak no kualidade liu ba sira-ne’ebé iha karteira profísionál.

“Tanba ne’e presiza exame kompeténsia ne’ebé CI halo daudaun ne’e bele hadi’a liután, nune’e bele eskolla atu hetan kartaun profisonál ne’e ema ne’ebé liu ona selesaun ezame kompeténsia. Ho ida-ne’e mak ita bele sente katak karteira ne’e iha duni sentidu kle’an ba jornalista sira hala’o sira-nia knaar,” nia dehan.

Entretantu jornalista sira ne’ebé simu karteira profísionál hamutuk na’in-16 ne’ebé ema na’in-neen (6) hosi jornalista estajiáriu iha tinan 2019 ne’ebé ho nivél sekundáriu mak Emerenciana Pinto, Jeniche da Costa Pereira, Terezinha de Deus, Vito Salvador Babtista Magalhães, Luciano Amaral, Eugenio Marques Henriques de Almeida, no na’in sanulu seluk hanesan jornalista ne’ebé direitu anteriór mak Otelio Ote, Expedito dias Ximenes, Francedes Suni, Alexandre Assis Pangma, Suzana Cardoso, Luis Hemenegildo M. Fernandes, Julio Ximenes, Abrão Amaral, Olga Soares, no Domingos Freitas.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here