Imajen/Espesial.

AILEU, 29 outubru 2020 (TATOLI)—Xefe Suku Faturilau, Postu Administrativu Aileu Vila, Munisípiu Aileu,  Albino Amaral hateten produtu lokál husi Suku Faturilau mak bani-been.

Notísia Relevante: Agrikultór Lequidoe presiza formasaun téknika kona-ba kuda modo

“Naturalmente ita-nia suku ne’e ninia produtu lokál ne’ebé koñesidu liu mak bani-been. Bani-been ne’e ita koilleta kada tinan iha fulan abríl to’o maiu,” Albino Amaral  hato’o ba Agência TATOLI iha Sede Suku Faturilau, foin lalais ne’e.

Nia haktuir, produtu ne’e iha tempu koilleta komunidade sempre hetan ho kuantidade boot no  bainhira lori ba faan iha Dili mak ema la sosa hotu, dalaruma so’e tiha de’it.

Entretantu, komunidade Rui Lopes hateten, nia moris ho faan bani-been hodi sustenta nesesidade família umaa-laran inklui selu oan sira-nia eskola.

“Ha’u loro-loron tenke ku’a bani-been hodi fa’an iha Dili. Tanba hosi bani-been mak sustenta ha’u-nia família liuliu selu ha’u-nia oan na’in-hitu nia eskola,” Rui Lopes hateten.

Nia dehan, labarik na’in-hitu ne’e hala’o hela estudu iha eskola Filiál Faturilau, Aldeia Cairema, Suku Faturilau, Postu Administrativu Aileu Vila.

“Ha’u moris de’it ho bani-been. Koilleta dala ida iha ainitas-hun ida hetan jerigen litru lima-nian ne’e to’o 20. Kada jerigen faan ho folin $15,” nia esplika.

Tuir sensu populasaun tinan 2015, Suku Faturilau ho nia Aldeia rua mak hanesan Cairema no Lebumeran ne’e iha iha total populasaun hamutuk na’in-719 ho nia área nia luan ne’e atinji 77,60 km².

Jornalista: Osória Marques

Editór:  Câncio Ximenes

 

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here