Deputadu Francisco Branco. Imajen/TATOLI

DILI, 27 outubru 2020 (TTOLI)—Bankada Frente Revolusionária Timor-Leste Independente (FRETILIN) ne’ebé apoia VIII Governu Konstitusionál espera tempu badak Estadu no Governu Timor-Leste iha ka hamosu kuadu legál hodi antesipa surtu COVID-19.

Notisia Relevante: Bankada CNRT preokupa ho kazu COVID-19 sempre mosu iha “véspera”

Liuhosi deklarasaun polítika, Xefe Bankada FRETILIN Deputadu Francisco Miranda Branco, ohin, hamutuk iha plenária estraordinária uma-fukun povu nian hodi diskute  no vota  ba estensaun Estadu Emerjénsia foun ba fulan ida bainhira ida-ne’e atu termina.

Bankada FRETILIN konkorda no fó apoiu tomak ba Xefe VIII Governu konstitusional ba medida sira-ne’e liuhosi medida sira-ne’e maka Governu bele kontrola ema tama-sai iha área fronteira, iha portu no aeroportu sira, hodi toma providénsia, hodi tau-matan atu labele hetan surpreza ba vírus ne’ebé transtorma mundu tomak.

“Ami espera katak iha tempu badak Estadu no Governu Timor-Leste iha ona kuadru legál ida hodi responde ba situasaun hanesan ita hasoru daudaun ne’e. FRETILIN louva VIII Governu Konstitusional nia esforsu sira, entidade sira no ema ida-idak, sidadaun Timor-Leste nian liuhosi fulan naruk oin-oin, hahú hosi inísiu deklarasaun Estadu Emerjénsia ba primeira vez to’o loron ohin, konsentra ba enérjia sira no atensaun ba prevensaun no kombate ba vírus ida-ne’e, ne’ebé altera roda mundu tomak,” Xefe Bankada FRETILIN, Francisco Miranda Branco, hato’o deklarasaun polítika ne’e liuhosi plenária estraordinária iha ámbitu debate estensaun EE dahitu iha PN, tersa ne’e.

Nia hatutan, dezde saúde ba edukasaun, hosi agrikultura to’o turizmu, hosi komérsiu to’o indústria, ba mundu tomak, balun hetan liu no balun menus maibé mundu tomak sente ninia efeitu hosi fenómenu foun sékulu XXI nian.

Deputadu Francisco Miranda Branco argumenta, iha nível globál tuir dadus hosi worldmeter.info, virus ida-ne’e da’et ema atinje na’in 43.776.586, provoka ema 1.164.586 mate, rekuperadu 32.179.652, ema sei iha konfinamentu 10.432.419.

“Iha ita-nia rejiaun, Indonézia hetan pozitivu na’in 392.934, halo  ema na’in 13.411 mate, rekuperadu 317.672, iha konfinamentu na’in 61.851 mak; iha Filipina hetan infetadu na’in-371.630, ema mate na’in-7.039, rekuperadu na’in-328.258, iha konfinamentu ema na’in-36.333,” nia dehan.

Nune’e mós  ihá Singapura, númeru infetadu na’in-57.973, ema na’in-28 mate, rekuperadu na’in-57.897 no iha konfinamentu ema na’in-66. Purtantu, iha Austrália númeru infetadu atinje ema na’in-27.539, ema na’in-905 mate, rekuperadu iha ema na’in-25.206, sei iha hela konfinamentu ema na’in-1.428.

Viziñu besik Darwin vírus ida-ne’e atinje ema na’in-33, la provoka ema ruma mate, rekuperadu na’in-33, no momentu ida-ne’e laiha kazu pozitivu. Iha NTB (Nusa Tenggara Barat) vírus atinje ema na’in-3.884, ema mate na’in-219, rekuperadu na’in-3.156, oras ne’e iha konfinamentu na’in-509.

Iha provínsia NTT (Nusa Tenggara Timur) ita viziñu besik liu, hetan vírus pozitivu na’in-653, provoka ema na’in-hitu (7), rekuperadu na’in-443 no konfinamentu iha na’in-203.

“Iha Timor-Leste, graças a Deus no iha medida sira-ne’ebé Governu hasai ho prekupasaun, impaktu moras ida-ne’e to’o momentu ida-ne’e lori ba ita hotu, sidadaun idak-idak nia kontribuisaun. Embora to’o loron 26 fulan-outubru, vírus ne’e atinje ona ema na’in-30, 29 mak rekuperadu, iha ema na’in-ida de’it maka sei iha konfinamentu. Ida-ne’e feitu hosi totál teste ba ema na’in-10.635 to’o ohin loron, ida-ne’ebé ema na’in-10.253 negativu, ida hein rezultadu na’in-352,” Xefe Bankada FRETILIN ne’e haktuir.

Xefe Bankada FRETILIN ne’e haktuir, medida ne’ebé Governu hasai fó resposta ba pandemia COVID-19. Sabor amargo hosi ninia konsekuénsia trájika sira-ne’ebé Timor-Leste bele hasoru, karik vírus ida-ne’e ataka sidadaun sira.

Deputadu Bankada FRETILIN ne’e kongratula medida sira-ne’e maibé iha tempu badak Estadu Timor-Leste sei iha kuadru legál ida atu fasilita Estadu hodi responde ba situasaun ida-ne’e.

Tanba razaun sira-ne’e ho prinsípiu ne’ebé karakteriza FRETILIN iha defeza ba povu no pátria, mak FRETILIN presta apoia tomak no fó votu favorável ba estensaun Estadu Emerjénsia dahitu ne’e.

“Vírus ida-ne’e oin-seluk no hatudu ona katak sei la husik ita iha tempu badak, ladauk iha vasina ida efisiente no asesivel ba umanidade tomak. Presiza ita hanoin lisuk kuadru legál seluk ne’ebé bele fasilita ita-nia Governu atu responde ba situasaun ida-ne’e,” nia dehan.

Tanba, tuir nia, difikuldade kontrolu ba entrada ilegál iha fronteira terrestre ho tán loron finadu ne’ebé besik daudaun, FRETILIN apela ba Governu atu rijidu liu iha implementasaun ba medida prevensaun sira hanesan uza máskara, fase-liman iha eskola iha serbisu fatin no fatin komérsiu sira.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here