Eis Prezidente Parlementu Nasionál, Arão Noé de Jesus da Costa Amaral. Imajen/António Gonçalves.

DILI, 20 setembru 2020 (TATOLI)—Eis Prezidente Parlamentu Nasionál, Deputadu Arão Noé de Jesus da Costa Amaral, husu bankada Frente Revolussionária de Timor-Leste (FRETILIN) ne’ebé envolve iha VIII Governu Konstitusionál atu foka rekupera nasionál la’ós re-avalia Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál (PEDN) tanba situasaun ekonomia rai-laran grave.

Notísia Relevante: PD la konkorda re-avalia PEDN

“Ha’u hanoin PEDN ne’e ita aprova iha 2010 no halo ona tinan 10. Ita bele halo (re-avalia) maibé ha’u hanoin di’akliu ita foku rekupera situasaun ekonómika tanba ita-nia ekonomia rai-laran monu ba -0,6. Ne’e katak grave ne’ebé impaktu boot ba ekonomia. Se di’akliu ita foku lai ba rekuperasaun ekonómika rai-laran la’ós re-avalia ka halo revizaun,” Deputadu Arão Noé informa ba jornalista sira, iha Parlamentu Nasionál, foin lalais ne’e.

Foka de’it ba rekuperasaun ekonómika, nia dehan, hodi nune’e bele re-estabiliza ekonomia no hetan fali konfiansa hosi investimentu estranjeiru tanba investidór sira barak mak sai ona hosi Timor-Leste.

“Tanba ne’e ha’u hanoin bankada Governu nian foku lai ba rekuperasaun ekonómiku rai-laran, estabiliza fali ita-nia situasaun polítika, hafoin ita ba buat sira-ne’ebé mak hanesan ne’e presiza tempu atu-bele halo estudu. Ianba ita tenke iha estudu didi’ak mak bele halo revizaun la’ós ita ko’alia de’it halo revizaun ona,”  Deputadu Bankada Opozisaun ne’e fó hanoin.

Nia hateten, loloos ne’e partidu ne’ebé kaer ukun ne’e ba kontinua saida mak seidauk dezenvolve la’ós lakon tempu barak liu hodi re-avalia ka revizaun ba PEDN, sein foka ba nesesidade prioritáriu sira-ne’ebé ke estadu presiza iha momentu ida agora.

“Meta sempre meta. Meta iha planu hanesan mós iha Osamentu Jerál Estadu. Katak, meta ne’ebé tau iha tinan ida ita nunka atinje ne’e normál. Depende ba situasaun. Balu susesu hanesan eletrisidade komesa atinje ona, estrada nasionál sira komesa iha kualidade di’ak,” nia dehan. 

Deputadu Bankada CNRT ne’e akresenta, iha pontu eletrisidade konsege atinje, balu la atinje, maibé normál iha nasaun ida, laiha ema ida susesu iha planu boot sira.

“Ha’u hakarak dehan katak haree hosi persentajen mais 75% ita susesu, tanba ne’e mak ha’u dehan la’ós tempu ita haree ba ida-ne’e. Ita haree fali asuntu sira-ne’e para re-estabiliza fali ekonomia. Ita sei iha tinan 10 tán ba to’o 2030. Se 2025 no 2027 mak ita halo avaliasaun entaun iha razaun. Agora ne’e ita foku rekupera ekonomia rai-laran,” Eis PPN ne’e hateten.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here