Diretór Ezekutivu Centro Nacionál Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes. Imajen TATOLI/Joanico de Araújo.

DILI, 02 setembru 2020 (TATOLI)–Diretór Ezekutivu Centro Nacionál Chega (CNC), Hugo Maria Fernandes, hateten iha fulan setembru ne’e CNC sei komemora eventu istóriku iha Munisípiu rua Inklui  Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).

Notísia Relevante: CNC sei rejistu fila-fali sobrevivente no vítima violasaun direitu umanu

“Iha fulan setembru nia-laran ne’e, ita iha komemorasaun masakre Setembru Negro iha Munisípiu Covalima ba dala-21 (06/09/1999-20202). Aleinde ida-ne’e, ita sei komemora mós eventu istóriku iha munisípiu rua hanesan iha Ainaro, Manatuto iha komemorasaun masakre ida iha Laklo 1975 nian, no Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA),”  dehan Hugu Maria Fernandes ba Ajénsia Tatoli iha ámbitu Komemorasaun Loron Masakre Setembru Negro (Suai) ba dala-21 (06 setembru 1999-20 setembru 2020) iha nia knaar fatin, Antigu Komarka, Balide, Dili, kuarta ne’e.

Diretór ne’e hatutan, aleinde komemorasaun baa masakre sira ne’e, CNC mós iha programa balu ne’ebé sei halo ho estudante sira maka liu-liu oinsá introdús Chega! iha prosesu aprendizajen sira no bolu vítima sira hodi konta istória funu nian ba jerasaun foun sira.

Semana kotuk, nia informa, programa sira-ne’e hala’o tiha ona iha Munisípiu Ermera no Lautém. no sei kontinua ba munisípiu sira seluk.

“CNC nu’udár instituisaun ne’ebé maka harii ho responsabilidade atu prezerva memória pasada sira no halo memória ne’e asesível entaun eventu komemorativu sira-ne’e iha dalan ida ita atu fahe lisaun hosi vítima jerasaun tuan sira kona-ba lala’ok funu ida-ne’e nian ba jerasaun foun sira. Ida-ne’e ita halo tanba  tenke rekoñse katak ita-nia matéria iha ensinu kona-ba istória direitu-umanu seidauk kompleta ho kontekstu lokál Timor nian.” nia hateten

Entaun, tuir nia, dalan ne’ebé mak CNC informa atu eduka juventude Timor-Leste sira mak liuhosi dalan ida-ne’e, tanba ida-ne’e oportunidade atu partisipa no rona rasik mak joven sira bele harii buat ida nasionalizmu,” nia dehan.

Tanba ne’e, nia dehan, nasionalizmu la’os ko’alia kona-ba eroizmu de’it maibé nasionalizmu mós tenke haree hosi ema-nia sakrifísiu sira, hanesan ema baibain la’os ema bo’ot tanba ema baibain ne’e maka tau sira-nia aan iha risku partisipa hosi kontribui ba Timor-Leste nia luta.

Diretór ne’e dehan, iha eventu komemora masakre sira-ne’e nu’udár dalan ida ba vítima sira atu hakmaan sira-nia todan, tanba bele hato’o sira-nia sentimentu ba públiku liu-liu jerasaun foun sira.

“Ita foin daudaun iha 28 agostu ne’e ita halo komemorasaun ba masakre iha Rotutu, Ainaro, ne’ebé akontesimentu akontese iha 1983. Foin dala-uluk vítima 33, ko’alia kona-ba sira-nia esperiénsia tanba importante mak eventu komemorasaun ne’e ba sira nu’udár dalan ida atu sira hakmaan tiha sira-nia todan,” nia dehan. 

Tanba ne’e, Hugo apela ba joven sira katak, sai foinsa’e labele rona de’it istória maibé iha obrigasaun atu hahú dokumenta memória hosi jerasaun tuan sira no jerasaun tuan sira hahú hakerek ida-ida nia istória.

“Joven sira iha knár boot, atu dignifika sira dahuluk la’os rona de’it maibé iha obrigasaun atu hahú dokumenta memória sira. Jerasaun tuan sira hahú hakerek ida-ida nia memória. Maski sai pájina ida ka rua labuat ida importante hakerek tiha. Tanba ita hakerek  ona buat ne’e sei dezenvolve rasik maibé ita la hakerek entaun ita mós la dignifika sobrevivente vítima sira,” nia dehan. 

Jornalista : Osória Marques

Editór : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here