Aida Soares no Anito Matos hananu muzika "Oras To'o Ona" no halo video klip iha Seloi Kraik, Aileu, 1999. Imajen/Repro. video UNAMET Song.

Oras to’o ona/atu ita hili/ita ida-idak hili tuir ó-nia laran/ba aban bainrua nian/keta tauk no rona ba/konsulta ne’e ba ema hotu..//

DILI, 30 agostu 2020 (TATOLI)—Rona múzika “Oras To’o Ona” ne’ebé hananu hosi grupu múzika Lahane Gorup iha prosesu Konsulta Populár 1999 ne’e, lian unika hosi artista múzika feto ida, lírika múzika iha leten ne’ebá ne’e familiár ho Aida Soares nia lian. Hosi 1999 to’o ohin loron, Aida Soares nia lian sempre hananu lírika muzika “ita ida-idak hili tuir ó-nia laran” ne’e to’o ohin loron nunka nabeen (mate).

Notísia Relevante: Oras To’o Ona, atu ita hili…

Múzika “Oras To’o Ona”, múzika ida ne’ebé famozu to’o ohin loron. Maibé, hosi múzika ne’e dalaruma sira haksolok tanba bele fanu timoran sira hadeer hili sira-nia destinu rasik maibé bele mós ba kantór no kantora sira sente triste tanba ema hotar sira katak haodin kanta múzika ne’e, membru milísia no militár balun oho tiha ona Anito Matos no Aida Soares. Atu hatene istória ne’e kle’an liu, akompaña Jornalista Agência TATOLI, Cancio Ximenes, dadalia ho artista múzika, Aida Soares, iha ninia knaar fatin, Sekretáriu Estadu Juventude no Despostu, Lecidere, Dili, kinta (27 agostu 2020).

Orgullu Nu’udar Feto 

Iha situasaun kruel, situasaun ida ne’ebé ema hotu-hotu hili dalan seguru (zona seguru) atu sees hosi risku, artista múzika Aida Soares fiar aan hamriik firme ho artista mane sira seluk, hatudu hirus matan hodi brani hanau múzika “Oras To’o Ona” ho domin ida be kle’an tebes. Artista múzika, Aida Soares, lulun hikas nia memória sira iha 1999 hodi haktuir memória istória pasada ne’e ba Agência TATOLI;

Nu’udar feto, ha’u sente orgullu tabes tanba momentu ne’ebá mós aleinde involve iha Lahane Group no kanta iha grupu banda, entaun iha grupu banda ne’ebá ne’e artista feto Timor iha momentu Indonézia nia tempu ne’e labarak ida. Ita bele sura ho liman fuan, la hanesan ho ita-nia alin sira agora barak tebes.

Iha momentu ne’ebá, bainhira bolu ha’u ne’e atu ba kanta ha’u sente orgullu tebes tanba ha’u bele kanta iha grupu ida-ne’ebé mak iha momentu ne’ebá mós ema barak la gosta. Múzika kore-metan ne’e dehan múzika antigun ka múzika nia lian hanesan susuk nia lian. Maibé, Lahane Group hili ha’u ba kanta múzika “Oras To’o Ona” ne’e, sente hanesan kebanggaan ida ba ha’u. Ha’u kontente, hanesan ha’u feto nune’e mós orgullu grupu ida kore-metan barak maibé úniku Lahane Group mak UNAMET eskola atu halo múzika “Oras To’o Ona”.

Ha’u hakrak atu hateten UNAMET fó de’it liafuan jerál ka xave de’it depois mak ami hadia fila fali liafuan sira-ne’e introdús ba situasaun ne’ebé maka ita hasoru iha 1999. Ne’ebé, liafuan sira ne’ebé ami tau iha múzika ne’e mesak Lahane Group nian. Ne’e, ami hotu fó ideia mak sai ninia liafuan ida-ne’ebé mak ami hananu. Liafuan sira-ne’e mak ita hakerek ladún sente maibé momentu ami espresa ho múzika ne’e, sente estraordinária.

Atu ko’alia karik ita-nia isin fulun hamriik tanba múzika ne’e mós halo ita kontente tebes. Iha realidade mós múzika ne’e ami halo gravasaun no momentu ami halo gravasaun iha studiu Radio Republik Indonesaia (RRI) nian, ema sira-ne’ebé servisu iha laran ne’e, liuliu sira-ne’ebé hakarak ukun-an ne’e, kuaze barak mak tanis tiha ona ho múzika ne’e. Tanba, liafuan sira-ne’e maka inspira no fó espiritu ba ita-nia populasaun sira.

Atu dehan mós bainhira ami ensaiu múzika “Oras To’o ona” iha uma Lahane ne’e, ami-nia vizinu barak bainhira ami kanta ne’e, to’o balu ne’e múzika seidauk fó sai maibé balu hatene ona múzika ne’e, sira na’in rasik mai halibur. Kada lorokraik ami halo ensaiu sira mai hotu rona to’o balu koñese múzika. Katak, tanba momentu ne’ebá mós ami treinu hela jornalista hosi Surya Citra Televisi (SCTV) rasik mai halo kobertura ba Konsulta Populár, ami ensaiu, jornalista SCTV mós foti kedas ami-nia video iha mommentu ne’ebá, ne’ebé sira fó sai antes ona molok ami-nia múzika ne’e públika.

Seloi Kraik: Entre Moris no Mate

Ne’e istória ida-triste hotu no naruk tebes. Tanba, atu dehan katak grupu ida atu hahú la fasil atu lori ema hotu-hotu. Hanesan ohin ha’u dehan, orgullu tanba fó fiar ba Grupu Múzika Lahane maibé ami grupu la mesak, ami bolu fila-fali ami-nia maluk sira seluk hosi banda múzika no hosi fatin sira seluk hanesan Maun Leo, Anito matus no kolega sira balu mate ona.

Ami treinu nafatin hafoin treinu ami halo nia gravasaun audio ne’e iha Radio Republik Indonesia (RRI) tempu to’o semana ida ka rua hanesan ne’e ami kontinua halo fali ninia video klip ne’e maka ami ba halo iha Aileu, Seloi-Kraik. Iha ne’ebá ami hasoru mak ami-nia mate mós atu hasoru iha ne’ebá.

Ami hasoru mak situasaun defisil tebes tanba depois halo gravsaun, ami atu sai susar tebes. Maibé, iha fatin ne’ebé ami konsentra hodi halo gravasaun ne’e, fatin ne’e kuaze populasaun iha hotu kedas. Hanesan ita-boot sira haree iha video Múzika “Oras To’o Ona” ne’e, ema katuas-ferik, labrik, joven sira ne’e la mai hosi fatin seluk. Maibé, sira hela iha areadores Suku Seloi ne’ebá de’it, ne’ebé ami sente haksolok.

Maibé lahatene katak ami haksolok depois ninia sinál mak ami hasoru buat ne’ebé maka ladi’ak. Ami halo gravsaun ramata, ami atu fila mak ami hetan persegisaun hosi ita-nia maluk milísia AHI (Aileu Hametin Integrasi) sira ami atu sai ladi’ak. Tanba sira hatene ona orientasaun hosi múzika “Orsa To’o Ona” ne’ebé ami halo orientasaun ne’e atu apoiu ukun-aan nian.

Maibé hanesan ema Timor ne’e loos, maski nia milísia maibé nia sente ida-ne’e ofendidu ba nia. Maibé UNAMET nia haree, lae. Múzika ne’e atu konvida buka populasaun sira oinsá atu ba vota sentru votasaun atu vota. Tanba sira mós ema Timor, sira-nia hanoin ne’e negativu ba ami ona. Iha ne’ebá, momentu ne’e, ami labele fila tanba sira tahan ami. Sira dehan ami hananu múzika ne’e ukun-aan nian la’os múzika ne’ebé fó ba ema oinsá harre ba votasaun ne’ebé sira-nia hanoin ne’e negativu ona ba ami.

Balun lori arma (kilat) ameasa ami dehan, “Imi sira-ne’e ka? Imi hein. Imi-nia “Oras To’o Ona” para ami atu hasai imi-nia kakorok. Ne’ebé, konsege ami la sai tanba sira la fó ami sai. Maibé sorte. Ita bele dehan katak matebian, Maromak, no agradese ba rai-lulik ida-ne’e. Tanba, entre milísia sira-ne’e, iha ema na’in-ida (1) mak koñese maun Zeca Smith entaun nia mai direta bolu maun “Mandór Zeca Smith”. Entaun, hosi nia, ami buka oinsá para ami bele sai hosi Aileu, Seloi Kraik. To’o ikus, mai ami konsege sai duni ho ema-ne’e nia tulun. Se lae mós, antes ne’e, ami iha hotu Aileu-Seloi Kraik ne’ebá, karik la hatene atu sai saida.

Nu’udar feto unika iha mane hirak nia klaran, bainhira hetan ameasa, ha’u sente la tauk tanba ha’u la sala. Atu hateten loloos karik, múzika “Orsa To’o Ona” ne’e, ami hananu múzika ne’e atu konvida ema maibé sira nia presegisaun hanesan ho lori kilat ho sasán kroa’t ne’e atu ameasa ami. Ha’u la tauk tanba ha’u fiar-aan katak ha’u sei hetan fatin di’ak ida tanba ami sira ba hamutuk hananu ne’e mesak artista hotu.

Ne’ebé, nuudar artista, ema fó fiar mai ami hananu múzika ne’e ami hananu ona. Maibé atu dehan tauk ladún tauk atu fila ka lae. Tanba, membru milísia sira ne’e mai ho sasán kro’at hotu. Tanba dalaruma sira balun beik ona mai ne’e, sira balun ko’alia maibé balu halo asaun ona. Maibé grasa Maromak nian, ami hotu di’ak.

Durante kampaña ami la partisipa tanba ami-nia múzika ne’e sosializa de’it iha Rádio Televizaun. Maibé iha momentu ne’ebá, nu’udar artista, ha’u mós hananu múzika ami tama sai bairu sira iha Dili laran. Hanesan ha’u, Ogy Ozman (matebian), Carla Mota, Anito Matos, Bung Lele, ami lubuk ida-ne’e sira bolu individuál ba kanta iha suku-suku sira-ne’e (Manleuana, Caicoli, nsst).

Ha’u nia bin ida mai hosi Aileu, mai iha Merkadu-Lama atu hola nia sasán iha ne’ebá. Maibé tanba milisia Aitarak sira barak konsentra iha Caicoli, sira hetan ha’u-nia bin nia oin hanesan ha’u, sorte ha’u seidauk mai kanta iha Caicoloi, milísia sira hetan ha’u-nia biin sira dehan, “Ó ka? Ó mak kanta “Oras To’o Ona” ne’e. Ó hein, neineik ami sei hasai tiha ó-nia kakorok”. Tanba, ema sira-ne’e haree direta hosi telvizaun no rona hosi rádiu, entaun ha’u-nia bin tauk la hola sasán, nia halai kedas ba uma (iha Lahane).

Iha uma, nia husu ha’u, “Aida, bainhira mak ó kanta fali”. Ne’ebé ha’u hatan, “Ami sábadu agora, ami kanta fali”. Ne’ebé, nia husu fali ha’u dehan, “Atu kanta iha ne’ebé?” Ha’u hatán, “Ia Suku Caicoli.” Ne’ebé, nia dehan haree o lalika ba ida tanba membru milísia sira ohin ameasa ha’u ne’e maka ha’u la hola sasán mai kedas ne’e, ne’ebé ó lalika ba kanta ida. Maibé ha’u dehan ha’u kanta de’it.

Maibé ha’u hatene katak matebian, rai-lulik, ita-nia anju de guarda akompaña ita. Iha mementu ne’ebá, ha’u prepara tiha ona atu ba kanta. Kolega Ogy Ozman, Carla Mota, sira ba tiha ona uma (Lahane), karreta paara tiha ona iha uma oin. Ha’u atu sae ona karreta mak ha’u isin-manas derepenti de’it. Ami sira kanta ne’e, ha’u ho maun Anito Matos de’it mak involve iha Lahane Group ne’e, entaun maun Anito Matos mós la ba Caicoli ona. Sira mai hein ha’u atu ba maibé ha’u labele ba ona tanba ha’u isin-manas derepente de’it. Entaun, hosi ne’e ha’u sente ha’u-nia anju da guarda maka mai fó hanoin atu labele ba partisipa, tanba mana hetan ona ameasa hosi milisia.

Sa’e Foho Lolon no Hakmatek iha Dare

Depois rezultadu dadeersan ne’e ami han tiha meudia nian konta bikan foe rami fase labiban ami halai hotu ba Dare. Maibé istória ne’ebé maka ha’u rsik hetan iha Dare liuhosi múzika oras to’o ona ne’e ha’u tanba ema barak maka hateten ha’u mate tiha ona tanba ema dehan Aida, Anito ema sira ne’ebé involve iha Grupu múzika Lahane ne’e dehan mate hotu ona.

Ami halai ba Dare. Ha’u-nia papa sira-nia kintal iha Dare, ami hela iha ami-nia kintál rasik. Entaun iha kintal ne’e iha aifuan barak. Kebetulan hanesan ha’u ba ku’u aifuan Karambola ne’ebé nia hun ladún aas atu ba sa’e ida-ne’e. Maibé ha’u sa’e Karambola ne’e, ha’u lahatene katak labarik joven na’in-tolu (3)-feto rua (2) ho mane ida (1), hosi dook sira mai hasee ha’u “hiii..” hodi hatudu liman ba ha’u be tuur iha Karambola leten. Sira dehan, “Ita, Mana Aida ka”. Ha’u hatán “Loos! Ne’e ha’u Aida.”

Deskulpa maibé momentu ami halo gravsaun ba video klip ne’e, sira haree-hetan ha’u-nia nehan ida ular han no monu ona ne’e, kebetulan sira hasee entaun ha’u hamnasa ba sira, sira haree-hetan ha’u-nia nehan ne’e entaun sira dehan ba ha’u, “Mana Aida, ó la mate ka?” Ha’u hatán, “Loos! Ha’u la mate”. Sira hatán, “Mana Aida, ami foin hosi kraik sa’e mai rona dehan Mana Aida mate tiha ona”.

Ne’ebé, atu dehan katak istória ida-ne’ebé mak ha’u nunka haluha iha ha’u-nia moris. Depois, nia kontinusaun ida-ne’e, ha’u-nia bin sira iha Aileu ema haruka sira ba hotu Kupang (Indonézia)-Timor Osidentál, entaun nia hasoru militár sira iha KODIM, señor ida dehan ba ha’u nia bin, “Ó-nia alin Aida Soares kanta “Oras To’o Ona” ne’e, ha’u oho tiha ona”. Ne’ebé, ha’u nia bin dehan ba nia, imi oho horibainhira?” Ne’ebé, sira dehan, “Lae, ami mak oho tanba nia kontra makaas bapa (ami). Tebes ka? “Sin, ha’u oho.” Rona ida-ne’e, ha’u-nia biin ne’e triste tebes.

Momentu ha’u halai ba Dare ne’e ho ha’u-nia oan atu halo tinan ida. Entaun militár ne’e dehan tan ba ha’u-nia bin nune’e, “Ita-boot nia alin Aida Soares nia oan agora iha Panti Asuhan iha Kupang. Bapa sira maka lori ba ne’ebá.” Ne’ebé ha’u-nia bin dehan sentre laran susar entaun ha’u-nia bin ho bin ida seluk tan hosi Kefamenanu halai to’o iha Kupang, iha ne’ebá sira rua aproveita buka ha’u-nia oan no husu misa requiem ba ha’u katak ha’u mate ona (tan hananu “Oras To’o Ona”, familia hananu “Requiem” ba ha’u). Maibé, grasa Maromak Nian, buat sira ne’e hotu maka ita forsa nafatin to’o ohin loron.

Ha’u sente triste tanba ita di’ak hela maibé ema hotar ita. Iha parte ida ha’u dehan hanesan ne’e, ne’e kebanggaan ida ba ha’u. Tanba de’it múzika “Oras To’o Ona”, múzika ne’e famozu no múzika ne’e dehan halai liu ba ita-nia ukun-aan. Ha’u sente kontente loos maibé iha parte ida mós ha’u sente triste tanba atu dehan de’it katak ha’u mate tiha ona no hanesan Anito Matos mós ema dehan matebian hotu. Maibé garsa Maromak nian buat hotu la’o di’ak to’o agora.

Maibé atu hateten katak iha tinan 2002, ami hetan honra boot ida hosi Lahane Group, iha tinan 2002 Timor-Leste restaura Independénsia entaun múzika “Oras To’o Ona” ida-ne’e ami hananu fali iha Tasi-Tolu. Ida-ne’e onra boot tebes ba ami Lahane Group nian tanba ami bele hananu fali iha loron restaurasaun independénsia ne’ebé realiza iha Tasi-Tolu, Dili, Timor-Leste.

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór: Agapito dos Santos

 

 

 

 

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here