Diretór Jerál Desentralizasaun Administrativa Ministériu Administrasaun Estatál (DA-MAE), Belarmino Filomeno Neves, Belarmino Filomeno Neves. Imajen/Osória Marques

DILI, 19 agostu 2020 (TATOLI)–Diretór Jerál Desentralizasaun Administrativa Ministériu Administrasaun Estatál (MAE), Belarmino Filomeno Neves, hateten iha planu estratejia Desentralizasaun Administrativa ba iha estabelisimentu poder lokál ne’e presiza lei lima (5) importante mak hanesan Lei Poder Lokál, Lei Finansiamentu Lokál, Lei Aprovizionamentu Lokál, Lei Eleisaun Munisipál, no Lei Patrimóniu Lokál.

Notísia Relevante: Governu Hahú Estabelese Estrutura Munisipál Hodi Dudu Prosesu Desentralizasaun

Politika Desentralizasaun Administrativa ne’e, antes ne’e Governu anteriór inísia ho Lei Poder Lokál atu hahú prosesu desentralizasaun maibé Prezidente da Repúblika veta iha setembru 2017 tanba duvida ho kontrolu Governu sentrál bele lakon tiha ba Administradór sira.

Nia hateten, Governu sentrál harii poder lokál ida ne’ebe mak bazea ba baze fundamentál ida mak tenke iha lei poder lokál, tanba lei poder lokál hatuur ona iha konstituisaun RDTL, iha artigu 72 ko’alia kona-ba estabelesementu poder lokál.

“Bainhira ita harii poder lokál ne’e tenke iha nia baze legál fundamentál atu ita hatuur nia sistema ida, atu oinsá iha servisu internál ne’e iha prezidente, iha adjuntu no sekretária depois estrutura iha poder lokál ne’e oinsá,” dehan Diretór Jerál Desentralizasaun Administrativa Ministériu Administrasaun Estatál (MAE), Belarmino Filomeno Neves, ba Agencia TATOLI, iha Auditorium JL VIla, Aimutin, Dili, foin lalais ne’e.

Kona-ba lei eleisaun munisipál ka lokál, nia hatán, bainhira hatuur ona poder lokál mak demokratikamente tenke banati tuir artigu 72 katak tenke liuhosi eleisaun lokál ka munisipál atu bele dada partispasaun povu nian hodi tuir eleisaun atu espresa sira-nia direitu atu hili.  

Nia dehan, poder lokál mós presiza lei asembleia munisipál tanba presiza hatene membru asembleia ne’e ema na’in hira mak servisu no oinsá kona-ba saláriu no remunerasaun nian.

“Oinsa ita  hili reprezentante povu nian iha lokál maibé kona-ba ema na’in hira iha asembleia munisipál ne’e, ita hein artigu 72 mai mak foin hatuur asembleia munisipál. Nia esensia mak bainhira harii poder lokál ne’e iha prosesu hadi’a hela, re-organiza, re-estrutura adminsitrativa lokál estadu nian. Maibé, nia prosesu atu harii kona-ba poder lokál tuir konstituisaun repúblika artigu 5, 71, 72 ne’e katak liuhosi eleisaun munisipál atu hili prezidente lokál no membru asembleia munisipál,” nia dehan.

Aldeinde ida-ne’e, nia haktuir, iha mós lei finansiamentu lokál katak bainhira fó ona kompeténsia ba sira entaun sira mak servisu hotu ne’ebé mak iha presiza iha apoiu no suporta finanseiru ne’ebé mak sai ona autonómia sira-nian, para sira rasik mak administra no jere rasik sira-nia osan.

“Governu sentrál mak halo superviziona de’it ba servisu hotu ne’ebé mak iha poder lokál ne’e. Bainhira iha ona lei finansiamentu lokál mak tenke iha mós lei aprovizionamentu lokál tanba sira mak sei determina no sei deside rasik,” nia dehan.  

Diretór Jerál MAE ne’e hateten, lei patrimóniu lokál katak sira mak sei jere rasik sira-nia patrimóniu no ho sira-nia aset tanba bainhira sira hakarak halo leilaun ba kareta estadu ka fasilidade ruma entaun tenke bazea ba lei ruma.

“Tanba ne’e, ita presiza hatuur lei ba patrimoniu atu nune’e banhira halo leilaun ba kareta estadu ruma tenke iha dalan legál ida,” nia relata.

Lei poder lokál no lei eleisaun munisipál 

Kestaun ne’e, tuir nia, lei poder lokál ho lei eleisaun munisipál iha uluk lai mak suporta tan lei tolu ne’e, tanba sei iha faze deskonsentrasaun territorial no tanba Governu sentrál fó ona kompeténsia servisu no osan ba sira maski ho númeru ne’ebé mak limitadu.

“Agora ita tama ona orgánika VIII Governu konstitusionál ba daruak, ida dahuluk mak dirasaun jerál administrativu ne’e, iha dirasaun lima mak iha nia okos depois ita tama ba VIII Governu ba daruak nian ne’e iha dirasaun jerál ne’e iha nia dirasaun nasionál neen (6) mak tutela hanesan dirasaun administrasaun lokál, dirasaun apoiu administrasaun suku, dirasaun planeamentu dezenvolvimentu integradu munisipál, dirasaun modernizsaun administrasaun lokál, dirasaun orgaizasaun urbana no sekretariadu apoiu instalasaun munisipál,” nia dehan. 

Nia hateten, ho ida-ne’e knaar no responsabilidade aumenta todan entantu ida-ne’e la’ós sasukat atu labele hala’o maibé problema mak hala’o ho osan duodésimu entaun oinsá mak bele hala’o programa hirak ne’e.

“Bainhira Orsamentu Jerál Estadu (OJE) mak aprova ona mak ita sei hala’o servisu programa desentralizasaun administrasaun munisipál,” diretór ne’e hateten.

Ho ida-ne’e, diretór jerál ne’e hateten, hosi lei ne’e hotu nia objetivu prisipál mak lori dezenvolvimentu ba komunidade no atu promove partisipasaun demokrátika komunidade nian iha prosesu toma desizaun no involve sira atu oinsá mós bele foti desizaun ba dezenvolvimentu.

Tanba ne’e,  nia dehan, Governu tenke promove moris di’ak ba komunidade lokál sira, ida-ne’e hanesan esénsia hosi objetivu desentralizasaun administrativu, tanba ne’e mak poder lokál ne’e Governu sentrál sei entrega ba Governu lokál.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here