Labarik fa'an manu tolun da’an iha Dili laran hodi asisite juventude sira hatais roupa tradisionál halo marxa. Imajen/António Gonçalves

DILI, 29 jullu 2020 (TATOLI)–Komisária Komisaun Nasionál Direitu Labarik (KNDL), Dinorah Granadeiro, informa to’o iha marsu 2020 ne’e dadus atuál ba labarik sira ne’ebé mak hala’o atividade negósiu iha Dili laran kuaze na’in-300.

Notísia Relevante: KNDL Rejistu Labarik Hamutuk 200-Resin Ne’ebé Mak Kontinua Faan Sasan Iha Dili

Nia hatutan, hosi labarik hirak ne’e la’os de’it halo atividade faan maibe sira ne’e kuaze eskola mak hala’o negosiu hodi faan sasán. Hosi labarik kuaze 300 ne’e, labarik sira hosi Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) 40% mak hala’o atividade faan sasán iha Dili.  

Komisária Nasionál Komisaun Direitu Labarik, Dinorah Granadeiro. Imajen/TATOLI

“KNDL rejistu labarik sira ne’ebé mak hala’o atividade faan sasán iha Dili laran ne’e kuaze na’in-300. Labarik sira ne’e la’ós faan de’it maibé labarik sira ne’e kuaze eskola oan depois mak hala’o servisu hanesan negósiu. Hosi labarik 300 ne’e, labarik mane mak barak liu no maiória hosi Munisípiu Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-cusse Ambeno (RAEOA) nian. Labarik sira hosi RAEOA 40% mak hala’o atividade faan sasán iha Dili,” dehan Dinorah Granadeiro ba Agência TATOLI hafoin selebrasaun aniversáriu Agência TATOLI ba dahaat (27 jullu 2016-27 jullu 2010) ne’ebé realiza iha Salaun Ian Martin, INFORDEPE, Balida, Dili, segunda (27/07/2020).

Nia hateten, tanba Timor-Leste ratifika konvensaun internasionál ba labarik sira ne’ebé mak iha obrigsaun hosi Estadu atu estabelese komisaun ida hodi tau-matan ba lala’ok implementasaun hosi konvensaun direitu labarik nian.

Iha tinan 2009, nia informa, Estadu Timor-Leste  estabelese Komisaun Nasional Direitu Labarik ne’e hodi tutela iha Ministériu Justisa. Maibé, depois iha andamentu no iha mudansa ba Governu, mai to’o iha VIII ne’e tutela fali ona iha Ministériu Solidaridade Sosiál no Inkluzaun (MSSI) nian.

“Banihira ratifika tiha, ita mós halo planu asaun ba labarik nian iha pilár haat (4) ne’ebé mak sai responsavél másimu ba implementa konvensaun ne’e mak Ministériu Edukasaun Juventude Desportu (MEJD), Ministériu Saúde (MS), Ministériu Justisa (MJ) no MSSI. Ami-nia papél mak atu halo monitorizasaun no atu asegura katak ministériu sira ne’e implementa duni sira-nia dever hanesan trata asuntu ba labarik nian,” nia dehan. 

Maske nune’e, nia hateten, labarik sira kontinua faan iha dalan ninin no dalan públiku sira ne’e sai hanesan preokupasaun parte hotu nian. Tanba, agora daudaun ne’e KNDL kontra traballu infantil ne’ebé mak servisu hamutuk ho instituisaun lubuk ida no iha hela etapa finalizasaun ba lei kontra traballu infantil.

“Bainhira ida-ne’e mak vigór ona mak ita iha baze legál ruma ne’ebé mak ita uza hodi kontrola no regula labarik sira-nia servisu. Maibé, ita kontinua rejista hela labarik sira hala’o servisu ne’e tanba situasaun ekonómia,” nia dehan. 

“Se ita, hakarak kombate traballu infantil, ita tenke iha mekanizmu atu asegura. Se ita hapara labarik sira, entaun haree ba sira-nia inan-aman, iha buat ruma ne’ebé mak fulan-fulan bele garantia ba labarik sira-nia moris no ekonómia no garantia mós katak labarik sira la hala’o servisu ida ne’e, bele garante katak asesu ba eskola,” nia hateten. 

Ba asuntu hirak ne’e, nia esplika, sei iha prosesu nia-laran tanba la fasil atu hapara labarik sira atu labele halo servisu iha dalan ninin sira, maibé presiza kontribuisaun ema hotu nian no ministériu relevante sira hotu.

“Banihira lei ne’e ein vigór, ita bele implementa. Maibé ministéiu ida-idak tenke responsabilidade atu nune’e bele kombate traballu infatil,”, Komisária Dinorah hateten.

Tanba ne’e, Komisária KNDL ne’e apela ba labarik sira katak Estadu Timor-Leste garante labarik sira-nia direitu tomak to’o 100%. Tanba ne’e, nia husu, halo servisu ka faan sasán karik la’ós labarik sira-nia servisu maibé labarik sira-nia obrigasaun mak goza sira-nia direitu fundamentu sira-ne’e liuliu goza sira-nia direitu hodi asesu ba edukasaun.

“Ho ne’e mak Estadu fasilita eskola gratuita mak eskola públiku sira no asesu ba saúde gratuita mós. Tanba ne’e mak goza imi-nia direitu tanba imi mak futuru nasaun ne’e nian,” nia hato’o lia-tatoli ba labarik sira.

Komisária ne’e mós apela ba inan-aman sira atu buka esforsu hodi hakonu oan sira-nia nesesidade no rendimentu família ne’e la’ós labarik sira-nia obrigasaun liuliu labarik sira ne’ebé mak minoridade maibé loloos ne’e inan-aman nia obrigasaun.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here