Imajen Tatoli/Osória Marques.

Dili, 01 juñu 2020 (TATOLI)–Komisária Nasionál Direitu Labarik (KNDL), Dinorah Granadeiro, rejista labarik sira ne’ebé mak kontinua faan sasán iha dalan hamutuk 200-resin ne’e, sai hanesan preokupasaun Timor-Leste nian la’ós Komisaun Nasionál Direitu Labarik nia preokupasaun de’it.

Nia hatutan, labarik hirak ne’e mak agora daudaun hala’o atividade faan sasán iha Sidade Dili liuliu ajuda inan-aman sira hodi faan sasán iha merkadu sira iha Dili laran.

“Ita iha dadus 200-resin labarik ne’ebé mak agora daudaun faan sasán iha Sidade Dili inklui ho labarik sira ne’ebé mak lorokraik-lorokraik ajuda inan-aman faan sasán iha merkadu hanesan iha merkadu Taibesi, Becora no Manleuana no mós Tasi tolu,” dehan Komisária Nasionál Direitu Labaraik (KNDL), Dinorah Granadeiro, ba jornalista sira iha HNGV, segunda ne’e.

Saida mak komisaun halo iha tempu ne’e, nia hatán, agora ne’e daudaun halibur hela dadus liuliu labarik sira, oinsa sira-nia kondisaun no inan-aman sira-nia kondisaun loloos. Hafoin ne’e, nunka atu hatene, labarik sira ne’e hela iha ne’ebé, eskola iha ka la’e, tanba saida mak sira faan sasán ne’e, KNDL kontinua halibur hela dadus.

“Ita rejista hotu dadus sira-ne’e ho kategoria sira-nia problema. Bainhira ita iha hotu ona maka ita sei rekomenda sira ba ministériu relevante ne’ebé mak atende sira. Tanba, komisaun laiha papél atu implementa ka atu apoiu direta ba problema labarik sira-nian. Maibé ita halo advokásia atu oinsá mak Governu bele tau iha Governu nia programa hodi responde ba nesesidade labarik sira-nian,” Komisária ne’e hateten.

Ezemplu, nia dehan, se labarik sira la eskola oinsá atu kanaliza informasaun ba Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) para depois bele fasilita sira ba eskola iha eskola gratuita sira ne’e.

Se sira-nia inan-aman kbiit laek, tuir nia, entaun oinsá fasilita sira ba Ministériu Soldaridade Sosiál no Inkluzaun (MSSI) ba programa Bolsa da Mãe nian, atu nune’e apoiu sira-nia inan-aman hodi bele fasilita sira-nia oan sira hodi fila ba eskola.

“Ida-ne’e mak ita bele halo tanba ita iha situsasaun pandemia COVID-19 no mós problema osan duodésimu ita labele halo buat ida. Maibé espera katak Orsamentu Jerál Estadu (OJE) iha Governu ida-ne’e, ita bele kanaliza labarik sira-nia dadus ba Ministériu relevante hodu bele fasilita sira no bele hasai sira hosi sevisu ne’ebé mak dura ne’e sira hala’o,” Dinorah adianta.

Maski pandemia COVID-19, komisária ne’e nafatin fó parabens ba labarik sira espesiál ba timoroan sira iha Timor Leste. Ema hotu hatene katak situasaun ida agora defisil tebes ba labarik sira bele ezerse sira-nia direitu hanesan labarik.

Maibé, nia husu ba labarik sira hotu atu labele tau fuan kiik tenke fuan boot atu kontinua estuda iha uma no kontinua halo funsaun hanesan labarik hodi nune’e bele atinje mehi iha futuru.

“Governu nunka haluha imi (labarik) no Governu kontinua konta imi-nia kontribuisaun ba dezenvolvimentu ba nasaun ida-ne’e. Nasaun ida-ne’e labele sees hosi labarik no nasaun ida-ne’e sei labele haluha labarik sira-nia kontribuisaun. Tanba ne’e mak imi hatene katak imi-nia partisipasaun no imi-nia kontribuisaun ba Estadu no dezenvolvimentu Estadu importante tebes, liuliu imi-nia movimentu, atetude no hamnasa loron-loron ba TL,” nia enkoraja.

Notísia Relevante: Janeiru-Maiu 2020, F-FCJ Tau Matan ba Kazu Violasaun Labarik 23

Jornalista : Osória Marques

Editór       : Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here