Deputado FRETILIN, Joaquim dos Santos. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão

DILI, 21 jullu 2020 (TATOLI)— Prezidente Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), Deputadu Joaquim dos Santos, hateten bainhira lei Medida Prevensaun no Kombate Korrupsaun (MPCC-sigla portugés) vigora, xefe departamentu to’o prezidente-repúblika tenke prepara-aan didi’ak hodi hadook-aan hosi krime korrupsaun.

“Ita halo polítika prevensaun ne’e hanesan polítika nasionál, nia objetivu ne’e atu orienta sidadaun sira, liuliu polítiku sira ne’ebé atu asume kargu karik tenke prepara-aan didi’ak, labele hakfodak kuandu halo deklarasaun bens (rikusoin), ne’e para figura públiku ne’e asegura transparénsia, evita halo korrupsaun. Lei garante prinsípiu boa governasaun, lei ne’e mós orienta ema atu labele hetan kastigu“, Prezidente Komisaun A ne’e informa ba jornalista sira, iha resintu Parlamentu Nasionál, tersa ne’e.

“Atu orienta karreira polítika hahú hosi Xefe Departamentu to’o Prezidente-Repúblika atu hatudu ba públiku nasionál no internasionál katak ita-nia polítika governasaun ne’e hakarak polítika ne’ebé di’ak, transparente no iha diginidade”.

Nia esplika, lei ne’e mós eduka sosiedade sira uluk mai ho ambiente ida korruptu, apartir lei ne’e vigora, orienta no eduka malu hodi sai hosi ambiente ida korruptu ne’e para tama fali iha ambiente foun, ambiente ida-ne’ebé saudavel iha politikamente, ambiente ida-ne’ebé armonia no  ambiente ida-ne’ebé feliz.

Prezidente Komisaun A ne’e argumenta, deklarasaun rikusoin labele deklara ba públiku tanba ita-nia instituisaun estadu sira frazil hela.

“Entaun Deputadu maioria dehan di’akliu ita dada tiha lai, orsida iha tinan 3 ka 5 mai oin ne’e ita haree ita-nia ambiente ne’e favorável ona maka ita bele loke ba públiku. Favorável primeiru iha kondisaun servisu ne’e tenke di’ak, garantia ba sijilu di’ak depois ita-nia órgaun kompetente sira-ne’ebé hala’o servisu ne’e fleksivel ona. Ne’ebé, ita foin hahú ita kria lai kondisaun favorável ba implementasaun depois iha ona garantia sira-ne’e ona foin bele halo publikasaun ba públiku, ne’e opiniaun ida“, nia dehan.

Reprezentante povu iha PN ne’e haktuir, opiniaun seluk propoin di’akliu loke kedas para sosiedade mós bele partisipa iha kontrolu sosiál ba bens estadu nian, ne’e siginifika ema-nia deklarasaun tau iha CAC no Tribunál ne’e kualkér ema-ida bele asesu iha kualkér momentu iha website kuandu hetan autorizasaun bele asesu.

“Purtantu opiniaun rua ne’e mak tama iha votasaun, ida fechado (taka ba públiku) ne’e mak manán tiha, fechado ba públiku maibé nakloke ba prosesu verifikasaun rikusoin ba tribunál. Ha’u ba deklara ha’u-nia riku KAK bele loke no autoridade judisiáriu mós bele hatene, kuandu loron ruma ema halo investigasaun kriminál ruma karik ka kona kazu ruma karik, sira (KAK no Tribunál) laiha problema, nia di’ak ne’e iha ne’e“, katak nia.

“Só ké agora ne’e natoon sira (Tribunál no KAK) mak haree lai, publiku ein-jerál hein lai tanba ne’e mak aprova ho regra ida-ne’e maibé iha mós kompromisu katak loron ida bele revoga fali”.

Notísia relevante:Presiza Lei Komplementár Hodi Apoiu Implementasaun Lei MPCC

Jornalista       : Evaristo Soares Martins

Editór             : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here