Traballadór sira habai hela kafé iha área tasi-ibun Tasitolu, Kinta 8 Agostu 2019. Imajen/TATOLI.

DILI, 30 janeiru 2020 (TATOLI) – Dadus Diresaun Jerál (DJE) Estatístika Ministériu Finansa (MF) iha 2019 hatudu katak esportasaun kafé iha Timor-Leste tun kompara ho tinan sira anteriór.

Diretór Jerál Estatístika, Elias dos Santos Ferreira, informa DJE rekolla dadus hosi Autoridade Aduaneira (AA) hodi públika kada fulan no tinan, maibé iha 2019, esportasaun kafé menus tanba afeta hosi ahi-han rai foin lalais iha Munisípiu Ermera hodi rezulta kafé barak mate.

“Tuir dadus ne’ebé ami rekolla, Timór nia esportasaun maioria maka kafé, tuir maka kamii, más dala ruma de’it, no besi tua. Maibé hakarak informa dadus 2019, ita hotu hatene katak ahi-han rai iha Munisípiu Ermera ne’e mós afeta ba produsaun kafé”, Elias dos Santos ba TATOLI iha Caicoli, kuarta ne’e.

Nia dehan kompara esportasaun kafé iha 2019 no 2018, iha 2018 millaun $18 kuaze porsentu 80, 2019 tun ba millaun $17.

Maske kafé mak sai hanesan produtu dahuluk Timor-Leste nian hodi halo esportasaun, maibé tuir dadus estatístika, esportasaun ne’e halo de’it iha fulan tolu hanesan maiu, juñu no jullu ho volume barak no fulan sira seluk ladún.

Iha 2018, esportasaun kafé ne’e barak liu maka ba Amérika, tuir maka Kanadá, Alemaña, no Indonézia.

“Ita esporta kafé ba Indonézia, maibé Indonézia mós importa fali kafé mai ita-nia rain, ha’u lahatene kafé sira haruka mai ne’e sira sosa tiha ita-nian maka kahur fali ho batar haruka mai ka oinsá ne’e ita lahatene? Ita-nia kafé esporta ba nasaun hamutuk 20-resin, maibé montante boot liu maka ba Amérika hamutuk millaun $6, millaun $3 ba Kanadá, millaun $2 ba Alemaña no Indonézia millaun $2, Japaun millaun $1, Portugál $750-resin ki’ik liu maka ba Koreia ho montante $606. Kafé sira ne’e hanesan kulit no musan”.

Sobre esportasaun iha 2017, kafé tun porsentu 41 tanba afeta husi mudansa klimátika nune’e halo produsaun menus, enkuantu kamii esporta iha porsentu 50 no besi sukata iha porsentu 70.

Kona-ba nasaun prinsipál ne’ebé esporta kafé bá maka Amérika iha porsentu 33, Alemaña porsentu 22 no restu ba nasaun sira seluk no kamii porsentu 100 haruka bá Indonézia no besi sukata sira porsentu 64 bá Malázia, Singapura porsentu 33 no porsentu 3 ba nasaun sira seluk.

Dadus komérsiu 2017 ne’e kompara ho 2016 entre importasaun no esportasaun hatudu katak esportasaun 2016 ho valór millaun $25,3 no iha 2017 millaun $16,9.

Importasaun 2016 ho valór millaun $508,1, iha 2017 ho valór $552,2 ne’ebé hatudu katak importasaun kontinua boot liu duké esportasaun iha Timor-Leste.

Diretór Jerál Estatístika, Elias dos Santos Ferreira, hatete kona-ba importasaun barak liu husi nasaun lima importante mak Indonézia, Xina, Singapura, Hong Kong no Vietnam.

Notísia relevante : Timor-Leste Esporta ona Mina

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora : Maria Auxiliadora

1 KOMENTÁRIU

  1. La hatene se razaun prinsipal ne’ebe halo produsaun kafe tun maka ahi han rai ne’e. Tuir ha’u-nia haree, razaun prinsipal maka agrikultor kafe nian sira dezmotivadu ho kafe folin ne’ebe ki’ik, liu-liu kompara ho folin iha tempu indonezia nian tanba monopoliu husi kompania gangstar sira. Tanba kafe foli ne’e mos maka agrikultor kafe nian barak tesi tiha sira-nia kafe hun sira hodi halo fali to’os batar nian ka kuda fali ai-han seluk. La hatene Kovernu ne’e ba ne’ebe.

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here