Foos ne’ebé fa'an iha loja agrikultura Fatuhada. Imajen/Florencio Miranda Ximenes.

DILI, 20 janeiru 2020 (TATOLI) – Jerente Loja Agrikultór Fatuhada, Jacinto Pereira, informa Loja Agrikultór nia kliente barak ona no produtu lokál hanesan foos, ai-fuan no ortikultura folin liu.

“Ha’u haree loron bá loron konsumidór komesa barak mai sosa produtu lokál, ne’ebé agora daudaun foos komesa menus tanba feriadu ne’ebé asosiasaun no grupu agrikultura sira la konsege lori mai, maibé semana ida ne’e komesa hatama fali ona”, Jacinto ba Ajénsia TATOLI iha Fatuhada-Dili, ohin.

Ai-nanas ne’ebé fa’an iha Loja Agrikultór. Imajen/Florencio Miranda Ximenes.

Produtu lokál ne’ebé konsumidór sosa, nia dehan,  barak liu mak foos, modo, na’an manu inklui ai-fuan hanesan hudi tasak, abakate, salak inklui ai-nanas.

Hodi dehan mós produtu lokál ne’ebé grupu agrikultór no indivíduu hatama barak liu iha loja mak foos-rai mutin no mean ne’ebé kada kilo lima nia presu $10 no kilo 10 ne’e folin $10 to’o $13.

“Produtu lokál agora iha loja agrikultura ne’e maioria foos, maibé batar, koto, masin, talas no modo sira hanesan repollu, lakeru mutin, fehuk roupa, mina nuu virjen, ai-nanas, liis-mean no mutin, na’an-manu no fahi mós hahú tama ona”, Jacinto dehan.

Foos lokál ne’e husi asosiasaun agrikultór sira husi Munisípiu Bobonaro, Raibere-Ainaro, Zumalai-Covalima, Betano-Maufahi, Manututo-Laclo no Laleia, Baucau-Vemasse inklui Oe-Cusse no produtu lokál seluk husi grupu agrikultór no individuál kuaze 30 ne’ebé mai husi munisípiu 12 inklui Rejiaun Administrativa Espesiál Oe-Cusse Ambeno (RAEOA).

“Agrikultór indivíduu ne’e ita bá haree katak iha produsaun barak sira bele hatama mai, maibé sira (asosiasaun no grupu agrikultór inklui indivíduu) mak tula rasik mai no deside folin kedan, ami fasilita fa’an de’it iha ne’e”, nia hatete.

Hodi dehan, daudaun ne’e iha asosiasaun agrikultór A304 (kódigu ba grupu ne’e) husi Baguia, Munisípiu Baucau mós hatama ona koto ho kualidade di’ak.

“Koto ne’e ita haree Baguia mak kualidade di’ak tanba ita kuandu te’in la to’o minutu 30 komesa tasak ona, ne’ebé ami hatama iha loja agrikultura”, katak.

Presu ba produtu lokál ne’ebé fa’an iha loja refere, kuandu nia folin sentavu 50 ne’e loja kua sentavu 10, ne’ebé na’in ba produtu lokál ne’e hetan sentavu 40 no karik folin sasán sentavu 100 ($1) ba leten maka kua sentavu 15.

Nia afirma prosesu pagamentu ba asosiasaun, grupu agrikultura no individuál liuhusi transferénsia konta bankária, maibé balun konta seidauk loke entaun fasilita de’it sira no tempu atu halo pagamentu kontaktu sira foti osan.

“Osan ohin ema mai sosa, ami la rai iha Loja Agrikultura, maibé ba rai iha banku mak foin bele manda fali ba asosiasaun no grupu agrikultór sira-nia konta bankária kada fulan”, salienta.

Loja ne’ebé hahú loke iha 13 dezembru 2019 to’o mai janeiru ne’e, konsege rekolla orsamentu rihun $19 no, Loja Agrikultór rasik hetan ona $800.

Notísia relevante : Loja Agrikultór Presiza Karreta Tula Produtu Agríkola iha Munisípiu sira

 Jornalista : Florencio Miranda Ximenes

Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here