Sekretáriu Estadu Ambiente (SEA), Demétrio de Amaral de Carvalho. Imajen/Tatoli Egas Cristovao

DILI, 25 novembru 2019 (TATOLI) – Sekretáriu Estadu Ambiente (SEA), Demétrio do Amaral de Carvalho, espera iha tinan ne’e (2019), Konsellu Ministru (KM) aprova dekretu lei kona-ba eliminasaun, importasaun, no produsaun saku plástiku uzu úniku, embalajen no objetu husi plástiku.

“Dekretu lei aprezenta tiha ona ba Konsellu Ministru, maibé Konsellu Ministru husu informasaun adisionál, ami hatama hotu ona, ami espera iha fim do ano ida ne’e, ita bele hetan ona aprovasaun finál husi Konsellu Ministru hodi envia ba Prezidente Repúblika atu nune’e ita bele iha forsa hapara importasaun plástiku uzu úniku sira”, SEA Demétrio ba TATOLI iha knaar fatin Bebora, ohin

Eis deputadu ne’e salienta dekretu lei ne’e aprezenta ona ba Konsellu Ministru iha maiu 2019 nia laran, maibé iha hela observasaun no seidauk aprova.

Nia dehan diploma ida ne’e rasik atu prevene no hamenus impaktu hosi rezíduu iha ambiente, no haree kle’an liu, prinsipalmente ba produtu plástiku sira ne’ebé labele resiklavel hodi prevene no bandu atu fa’an, inklui importasaun husi determinadu objetu husi plástiku.

Diploma ne’e hakarak estabelese mós prinsípiu fundamentál sira maka hanesan prekausaun, prevensaun ba dezenvolvimentu sustentavel, seguransa ambientál globál, poluidór no re-utilizasaun no resiklajen no valorizasaun enerjétika.

Eliminasaun saku plástiku uzu úniku relasiona ho alternativu sira ne’ebé maka halo balu ona maka halo saku plástiku husi ai-farina ne’ebé empreza balun intervene ona, maibé alternativa seluk hakarak atu enkoraja operadór ki’ikoan sira bele prodús husi matéria orgánika hanesan kohe, bote, saku sira ne’ebé bele halo ho matéria orgánika.

Antes ne’e, SEA informa mós sobre dekretu lei ida ne’e boot uitoan to’o artigu 80, tanba nia esplika husi definisaun aspetu sira ne’ebé kontein iha lei ne’e inklui mós dokumentu aneksu ida kona-ba lista sira ne’ebé bele importa mai Timor-Leste ka prodús iha Timor-Leste. Lista ne’e iha tipu plástiku 800 ne’ebé bele autoriza.

Entretantu tipu sira ne’ebé la tama iha lista ne’e labele, más ba kondisaun exesionál ba ema ka entidade ruma importa nia sei hetan taxa husi kustu báziku porsentu 30 husi valór ne’ebé nia sosa iha merkadu.

Kona-ba lista plástiku sira ne’ebé bele haruka mai Timor-Leste ne’e kímiku hotu, maibé nia prinsípiu maka sasán sira ne’ebé bele tama mai iha prinsípiu haat; dahuluk mak matéria ne’e bele dodok iha rai katak soe ba rai fulan tolu hanesan ne’e bele nabeen, daruak, kutun sira rai bele han ka biodegradavel, datoluk, bele rahun rasik iha natureza no ida importante maka la kontein materiál kímika sira ne’ebé fó perigu ba saúde públika no ambiente.

Notísia relevante : KM Observa Dekretu Lei Eliminasaun, Importasaun no Produsaun Saku Plástiku Uzu Úniku

Jornalista : Florencio Miranda Ximenes
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here