To'os-na'in sorghum, Alexandrino de Jesus. Imajen/Egas Cristovão.

MAUBARA, 14 novembru 2019 (TATOLI) — To’os-na’in Sorghum, Alexandrino de Jesus, espera produsaun batar ain-naruk (Sorghum) bele folin iha merkadu.

Alexandrino de Jesus oferese rai ektare lima ba Movimentu Kamponeze Timor-Leste (MOKATIL) hodi kuda fini Sorghum ne’ebé lokaliza iha Aldeia Kaikasavou, Suku Guicho, Postu Administrativu Maubara, Munisípiu Liquiçá.

“Ami-nia esperansa MOKATIL bele kontinua sosa rezultadu hosi kolleita Sorghum ne’e nafatin, nune’e ami hanesan to’os-na’in kontinua serbisu nafatin. Atu lori bá merkadu ne’e MOKATIL mak hatene”, nia dehan ba Ajénsia Tatoli, ohin.

Sorghum ka batar ain-naruk. Imajen/Egas Cristovão.

Shorgum ka batar ain naruk ne’e kuda no foin lalais kolleita husi Sekretáriu Estadu Kooperativa (SEKoop), eis Prezidente Repúblika Kay Rala Xanana Gusmão hamutuk ho MOKATIL iha faze dahuluk hosi produsaun batar ne’ebé hanaran Kay Rala ne’e.

Alexandrino informa, MOKATIL mak fila-rai, hafoin to’os-na’in sira kuda, haree no hetan produsaun.

“Como sira mai ko’alia ho ami ne’e atu lori bá merkadu, maibé merkadu ne’e ami la hatene no atu ba ne’ebé, signifika MOKATIL mak iha ligasaun ba merkadu, ami hein produs de’it”, katak nia.

Nia hatutan, rezultadu produsaun iha kolleita dahuluk MOKATIL hola ona kilógrama 100 hodi lori bá Ermera, kada kilo ida folin $1.25, maibé seidauk halo pagamentu.

Sorghum ida ne’ebé lokaliza iha Postu Administrativu Maubara, suku Guicho ne’e sai hanesan sentru fini ba iha munisípiu 13.

“Ami la komprende, prosesu hotu sira mak halo, ami hein de’it sé mak atu mai hola, Sekretáriu Estadu Kooperativa ho MOKATIL mak hatene prosesu, ami nu’udar to’os-na’in hein de’it”.

Nia dehan, MOKATIL promete sei sosa hotu produsaun Sorghum ne’e hodi kuda fali ba munisípiu 12 seluk iha territóriu nasionál.

“Ami kuaze 20 mak kuda Sorghum ne’e, maoria família umakain ida de’it, ami ne’e tama ona ba grupu MOKATIL, provizóriu ami mak grupu boot liu kuda Sorghum iha munisípiu 13”.

Nia esplika, prosesu kolleita ne’e iha faze tolu, dahuluk, kuda tiha depois kolleita, oras ne’e, tama ona kolleita daruak no ikus liu mak kolleita iha faze datoluk hafoin fila rai no kuda foun.

“MOKATIL iha edifísiu rasik iha leten ne’e, iha mákina rasik hodi halo prosesamentu”, katak nia.

Hodi dehan Sorghum nia kain ne’e MOKATIL prodús ba jus, sorghum isin ne’e halo ba terigu ho super mie no sira sei halo de’it iha sentru prosesamentu.

“Produsaun ne’e atu la’o di’ak MOKATIL mós tenke sosa ho di’ak, ami bele serbisu kontente, serbisu ne’e kole, sorte família ida ne’e barak, ami la hatama ema seluk. Komparasaun Sorghum ho batar, batar sei kmaan liu, Sorghum todan liu tanba ita hein manu-liin ne’e mak ita la tahan, Sorghum liu fali hare”, hateten Alexandrino de Jesus.

Notísia relevante : Rai-Na’in Sei Hetan Porsentu 10 Hosi Sentru Prosesamentu Sorghum Iha Guicho

Jornalista : Evaristo Soares Martins
Editora : Maria Auxiliadora

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here