(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-VII)

DILI, 08 novembru 2019 (TATOLI)—Deskulpa rate-laek!/deskulpa!/ami seidauk bele halibur imi ruin/ami seidauk bele hamaluk imi klamar/tan ami lian mamar liu/hasoru liman-kro’at sira/ne’ebé hakotu imi-nia moris/imi ruin no klamar sei namkari/iha rai-fehan, foho no tasi okos//

Le’e poezia fraze dahuluk husi poezia “Deskulpa Rate Laek!” ne’ebé hakerek husi lia-na’un [poeta] timoroan “Dadolin Murak” iha leten ne’ebá ne’e, lori ita hanoin fali poezia kona-ba mortalidade ne’ebé hakerek husi lia-na’in Indonézia Subagyo Sastrowardoyo ne’ebé hateten “No, mate sai familiár, hanesan belun-di’ak, goza malu ne’ebé obriga ema atu hamnasa. Ida ne’e rai-tomak nia dalen ne’ebé tenke komprende.

Dalen poezia mortalidade ne’ebé lia-na’in “Dadolin Murak” no “Subagyo Sastrowardoyo hakerek ne’e, husik hela mensajen forte ida katak eternidade halakon baliza reál entre “moris” no “mate”. Moris halo rai nia naran, mate mós halo rai nia naran. La hatene! Poezia sira ne’e, sira atu  dedika ba se loos.

Maibé, iha ámbitu atu komemora loron Masakre Santa Cruz ba dala-28 (12 Novembru 1991-12 Novembru 2019), ita tenke dedika poezia ne’e ba martir no matebian juventude loriku aswa’in sira ne’ebé fo-aan ba mate no mate iha Santa Cruz hodi hadau ukun rasik-aan ida ne’e.

Tanba, iha Novembru Raan Nakfakar, – 12 Novembru de 1991, mate sai familiár no sai belun-diak ne’ebé goza malu atu hamnasa iha tanis boot ida nia laran. Kilat musan be semo sai hosi aswa’in besi (kilat) ne’ebé ABRI (Angakata Bersenjata Republik Indonesia) muta sai hatohar juventude loriku aswa’in nia luta. Novembru Raan Nakfakar ne’e, tolan mohu tiha juventude maizumenus ema 500 mate no to’o agora barak mak rate laek no naran laek.

Oras ne’e, iha komemorasaun Masakre Santa Cruz ba Dala-28 ne’e, família no parente husi vítima Masakre Santa Cruz ne’ebé nia família mate iha Masakre Santa Cruz, sira hakuak hirus-matan hodi hateke dook hodi husu no husu lerek; Ami nian maun, alin, feton, tiun, no aman sira be mate iha rate Santa Cruz 1991 ne’e, militár Indonézia sira hakoi iha fatin ne’ebé no sira nia rate iha karik harii iha ne’ebé lerek?”

Situasaun ida ne’e akontese ba família matebian Saudozu Tomas “Belir” Ximenes ne’ebé mate no ba família husi juventude loriku aswa’in lubun ne’ebé mate no lakon iha Masakre Santa Cruz 1991. La imajina! Durante tinan barak nia laran, família, parente, feen-kaben no nia oan sira iha Suku Gariuai (Baucau) hakuak hela de’it esperansa katak matebian Tomas “Belir” Ximenes sei moris no loron ruma sei fila hikas hamutuk ho sira iha nia knua moris fatin.

Maibé, atu dehan no katak saida? Tempu ne’ebé duir liu tiha ona, tempu ne’e rasik maka lori lia tatoli “tristeza” ba família sira. Katak, Tomas “Belir” Ximenes  ne’ebé durante ne’e hanoin sei moris afinál Nai Maromak bolu tiha ona iha tempu ne’ebá no tuur ona iha Nai Nia sorin kuana.

Oras ne’e, ita rona de’it ai-knananuk requiem no bele haree de’it mata-ween musan ba musan monu habokon família matebian sira nia hasan. Karik, matebian Saudozu Tomas “Belir” Ximenes hatene tanis ba ninia-aan rasik tanba de’it ninia klamar sei badiu iha rai fuik maran [la hetan fatin di’ak] no rate laek?

Lahatene! Maibé, “Ida ne’e nu’udar konsekuénsia husi funu. La’ós de’it, ha’u-nia maun Tomas ‘Belir” Ximenes mesak maka mate iha Massacre Santa Cruz. Maibé, eroi no martir sira barak maka mate no hodi sira-nia ran no sira-nia ruin maka rai lulik Timor-Leste bele harii sai nasaun ne’ebé Independente no soberanu,” dehan Saudozu Tomas “Belir” Ximenes nia alin, Pe. Manuel da Silva Ximenes, SDB, iha 2004 liu ba ne’e.

Rona katak matebian “Belir” mate tiha ona, Pe. Manuel da Silva Ximenes, SDB, haktuir katak iha Kinta (19 Fevereiru 2004) kalan fahe rua, lia-na’in no família sira husi Waimanuboe [Bahamori] bolu tiha ona matebian “Belir” ninia klamar iha fatin akontesimentu Massakre Santa Cruz, Dili, no bolu hikas nia klamar ba nia knua moris fatin Waimanuboe (Gariuai/Baucau).

Tuir tradisaun beiala sira-nian, família sira só bolu  Saudozu Belir nia klamar no hili fali fatuk-oan ida hodi troka sai matebian “Belir” nia isin-lolon. Iha biban ne’ebá, fatuk be sira hili, sira kele ho tais no lori ba matebian nia knua moris fatin. Maske la hetan saudozu nia isin-lolon mós, tuir lisan no tradisaun beiala sira-nian, fatuk bele troka saudozu nia isin-lolon hodi lori ba halo serimónia funerál no hakoi iha Semitériu Lawalubo Gariuai.

Iha filme istóriku Masakre Santa Cruz ne’ebé journalista Max Stahl filma, saudozu Tomas “Belir” Ximenes hetan kanek kmaan de’it iha nia ain-kuana. Iha filme ne’e, nia kolu nia faru ho ansi hodi kesi-netik ba kanek ne’e para raan labele sai barak hodi bele tulun nia atu bele daa-iis no atu moris.

Tuir kamera nia matan kaer toman, ema hotu bele haree, nia sadere-aan ba rate ida-nia lolon iha Pai Nosso nia kotuk hodi kaer netik ninia ain be kanek ne’e. La kle’ur de’it, tanba ta’uk, kamera nia matan ne’e see no leno hikas ba alvu seluk hodi grava akontesimentu seluk ne’ebé akontese iha rate semitériu Santa Cruz nia laran.

Aleinde sasin ne’ebé hasasin liuhusi filmajen ida ne’e, iha mós sasin-moris, Dom Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB, ne’ebé fó sasin kona-ba Saudozu Mestre Tomas “Belir” Ximenes. Iha semináriu loron ida atu selebra tinan 11 Massakre Santa Cruz (1991-2002) iha Eis Edifísiu CNRT Balide, Anu Belo be sai “The Voice of Voiceless” ne’e haktuir ho loloos no moos.

Amu Belo haktuir sá maka nia haree iha semitériu Santa Cruz laran tanba Amu Belo gosta hatete lia-loos. Tanba, Amu Belo de’it mak iha biban ne’ebá, sai “lia-loos” nia hun no justisa nia abut no “lian ba ema sira ne’ebé lian laek”.

“Hafoin Massakre Santa Cruz, kilat la tarutu ona, ha’u ho Señor Governadór Timor-Timur Mário Viegas Carrascalão no lider sira seluk ba vizita Semitériu Santa Cruz. Iha ne’ebá, ha’u haree juventude barak kanek todan no sira-nia oin bubu hotu tanba hetan baku. Ha’u mós konsege hetan no hasoru malu ho mestre ida hosi Gariuai naran Tomas Ximenes ne’ebé iha tempu ne’ebá hanorin iha Gleno, Ermera. Nia hatete mai ha’u, ‘Amo, ha’u  hamrook no hamlaha’. Maibé ha’u labele halo buat ida! Ha’u foti sa’e de’it ha’u-nia liman loos hodi hakerek sinal da cruz iha anin leten hodi fó bensaun ba nia,” Amo Belo haktuir sasin ida ne’e ba partisipante sira.

La kleur de’it! Liu tiha tinan ida (2003), mate-restu Masakre Santa Cruz, Simplicio, haktuir ninia sasin iha Audisaun Públika Temátika ‘Masakre’ ne’ebé Comissão de Acolhimento, Verdade e Reconciliação (CAVR) iha Aula Edifísiu CAVR Antigu Komarka, Balide, Dili (19-21 Novembru 2003).

“Ha’u tuur hela iha Karreta HINO nia laran hamutuk ho soldadu militár ida. Kolega ida [refere ba Tomas Ximenes] nia ain kanek kmaan sa’e ba HINO laran. Ha’u rona, kolega ne’e husu ba ba soldadu militár ne’e ho fuan tomak; ‘Ha’u hamrook no hamlaha tebes!’. Ho nervozu, soldadu militár ne’e losu sai baioneta husi nia knuuk no sona daladala iha kolega ne’e ninia fuan. Ha’u tur hateke maran de’it tanba ha’u mós hetan sofre kanek todan.

Bainhira soldadu militár ne’e sona daladala baioneta ne’e iha ninia fuan, nia sei bele hamnasa hodi hatudu ninia hirus-matan ho brani [mate] loos. Nia tuku ba nia hirus-matan, nia ibun nakloke neik hodi hameno hela ba soldadu ne’e, “Ó bele oho ha’u. Maibé, ha’u-nia Independénsia ó sei labele oho”, Simplicio haktuir ho kuidadu tebes.

Rona sasin ida ne’e, ita bele siik katak saudózu “Belir” nia domin no hadomi ba ninia rai lulik Timor-Leste sei la nabeen no la mohu hanesan lilin. Basaa, saudozu “Belir” nia domin ne’e, nia hahú hatudu bainhira nia sei iha otas 16. Iha otas ne’e kedas, nia dedika-aan no ativa sai membru Forças Armadas de Libertação Nacional de Timor-Leste (FALINTIL) luta hasoru invazór Indonézia no ativu no envolve-aan iha rede klandestina.

Entretantu, sobrevivente Masakre Santa Cruz, Levyreal Bucar, iha entrevista ida nia haktuir nia sasin kona-ba vítima Masakre Santa Cruz sira ne’ebé Karreta HINO lori tula ba hatuun iha Hospitál Militár Wirahusada, Lahane, Dili, ne’eba. Iha ospitál Lahane, tanba Levyreal Bucar hetan sona iha nia kabun, nia hamutuk ho vítima sira ne’ebé kanek no balun mate tau hamutuk iha sala ida-nia laran.

“Ha’u hetan kanek todan. Ha’u tuur sadere iha didin-lolon ida. Ha’u haree raan nakonu iha sala ne’e nia laran. Ha’u haree kolega balun mate no balun moris hela. Ha’u haree kolega fuuk-kribu, ain-aas, tuur iha ha’u-nia sorin. Ha’u haree nia ain de’t mak kanek [kmaan]. La kle’ur, soldadu militár ida la’o hakbesik ba ami-na’in rua.

Soldadu militár ne’e losu sai baioneta iha nia knuuk, ku’a-kotu de’it kolega ne’e nia kakorok ho neineik to’o mate. Ha’u taka matan, ha’u rona kolega ne’e nia lian nakoron, tebe ain-liman no nia lian namuu hanesan karau-aman ida ne’ebé ema kua-kotu nia kakorok. Kolega ne’e mate, tuur sadere-aan iha didin-lolon ne’e, Ha’u ta’uk! Maromak tulun buat ne’e la akontese ba ha’u,” dehan Levyreal Bucar iha entrevista ida ne’ebé akontese iha 2013 liu ba ne’e.

Hahalok soldadu militár sira oho vítima Masakre Santa Cruz iha Hospitál Militár Wirahusada Lahane ne’e hamosu masakre daruak hafoin masakre dahuluk iha Semitériu Santa Cruz nia laran. Mosu masakre daruak tanba militár sira oho vítima Masakre Santu Cruz ne’ebé sei moris lori ba ospitál refere, sira oho ho fatuk boboot tuda ba vítima sira-nia ulun, sama-mate ho karreta HINO, no fó hemu ai-moruk PARAFORMALDEHYDE to’o vítima sira ne’e mate ho neineik de’it.

Tanba, hanesan jornalista ida ne’ebé filma akontesimentu kruél [masakre] iha semitériu Santa Cruz ne’e, Jornalista Max Stahl dedika kedas ninia filme ida ne’e ba vítima Masakre Santa Cruz sira hotu ne’ebé mate no lakon maibé Max Stahl dedika espesiál filme ne’e ba Saudozu Mestre Tomas “Belir” Ximenes ne’ebé nia foka hetan ho kondisaun kanek kmaan iha nia ain maibé to’o ohin loron buka be la hetan.

“Ha’u dedika ha’u-nia filme ne’e ba mestre Tomas Ximenes. Tempu ne’e, nia hetan de’it kanek kmaan iha ain. Ha’u foti rezumu ida katak, mestre Tomas Ximenes nu’udar vítima masakre daruak (second massacre) ne’ebé akontese iha Hospitál Militár Wirahusada, Lahane, Dili, hafoin Massakre iha Semitériu Santa Cruz,” Max Stahl haktuir iha momentu komemorasaun Masakre Santa Cruz nian ida (haluha tiha sá data no sá loron mak Max ko’alia).

Loos duni! Se jornalista Max Stahl de’it dedika ninia filme ba martir no eroi da patria ne’ebé mate iha Masakre Santa Cruz, liuliu Saudozu Tomas “Belir” Ximenes, nu’udar mestre no nu’udar luta-na’in ida, timoroan sira sei labele nega hodi fó onra beibeik ba sira-nia dedikasaun, sakrifísiu, no sira-nia luta ba hadau Timor-Leste nia ukun rasik-aan ne’e.

Atu fó onra ba Saudozu Mestre Tomas “Belir” Ximenes nia mate no nia naran atu labele mate, ninia alunu/a [estudante] sira ne’ebé uluk [okupasaun Indonézia] nia fó hanorin, sira harii no haburas Eskola Ensinu Primária ida iha Railaco-Ermera ne’ebá hanaran Eskola Ensinu Primária Públika Saudozu Tomas Ximenes.

No, la helik tan! Oras ne’e daudaun, saudozu Tomas Ximenes nia naran sei morin nafatin iha rai kafe Gleno (Ermera) ne’ebá. Tanba, bainhira Saudozu Mestre Tomas “Belir” Ximenes ninia eis alunu/a [estudante] sira partisipa iha serimónia funerál [hakoi mate-isin ne’ebé troka ho fatuk] ne’ebé hala’o iha Semitériu Lawalubo Gariuai-Baucau (2004), eis estudante sira ne’e espresa sira domin tomak hodi hakerek iha koroa-ai-funan nia lolon, “Adeus Mestre Doben Tomas Ximenes!”

No, iha komemorasaun Masakre Santa Cruz ba dala-28 (12 Novembru 1991-12 Novembru 2019) ne’e, ba matebian rate-laek sira, karik sira mós hadeer ona iha sira-nia toba-fatin, tau neon hamutuk hodi haree no lee hamutuk poezia “Deskulpa Rate-Laek!” ne’ebé lia-nain timoroan, Dadolin Murak, hakerek;

Deskulpa rate-laek!/ami seidauk bele tane loloos/folin husi imi-nia terus no mate/tan ami sei hanoin liu/atu hamahar ami-nia bolsu/tan ami sei susar lolo liman ba malu/ami balun sei sai nafatin ATAN/tan la brani hatete “LAE”/hasoru injustisa//

Deskulpa rate-laek!/kapitalista tasi balun no ami balun de’it/mak susu daudaun rikusoin rai lulik/ne’ebé imi saran-aan ba/ami balun dulas lei ba mai/hodi serve grupu kiikoan nia interese//

Deskulpa rate-laek!/fó netik imi-nia iis mai/atu ami bele amriik fali/iha ami-nia ain rasik/hodi la tane liman ba tasi-balun/harii fali ami-nia knua/haburas fali ami-nia to’os//

Deskulpa rate-laek!/loke fali ami neon/atu komemorasaun hirak ne’e/la sai de’it hanesan ‘ritual mamuk’/haforsa fali ami isin no klamar/atu ami bele human unidade/ho ami-nia kakutak no kosar-been/nune’e ami bele tane no hanai nafatin/imi-nia terus no mate//

Notisia relevante:Militár Sira Lori Karreta “HINO” Sama-Mate Vítima Masakre Santa Cruz

Jornalista: Cancio Ximenes

Editór        : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here