João Amorin Dias

(Memória Masakre Santa Cruz 1991, Parte-VI)

DILI, 06 novembru 2019 (TATOLI)—Bainhira tentara Indónesia sira komesa oho ema iha Santa Cruz, karreta tula lori ba iha Ospitál, maibé barak maka ba los de’it mortuariu, fatin ne’ebé ema mate ona no tau mate isin iha ne’ebá. Sira la hatun ho didi’ak maibé sira  fakar tun de’it. Ema barak maka sei  moris, sei hakilar no sei tanis.

Entaun sira buka dalan oinsá bele oho nonook de’it. Nune’e, vitima masakre Santa Cruz balu militár sira latan iha rai mak Kamioneta HINO [prodús husi Japaun] ne’e halai no sama tan husi timoroan sira ne’e nia leten. Natoon ne’e ema foin atu hadi’a bee-dalan iha ospitál nian, tanba ne’e sei iha fatuk no rai henek barak, ne’ebe fatuk sira ne’e maka balu sira hodi tuda ba ulun no isin-lolon balu hodi baku.

Istória kruel ne’ebé haktuir liuhusi liafuan kmook sira iha leten ne’ebá ne’e, reprezenta imajen “memoria pasada” kona-ba “mistériu dolorozu” Masakre Santa Cruz 12 Novembru 1991 liu ba ne’e. Mistériu dolorozu ida ne’ebé hamosu masakre daruak (II) ne’eb’e akontese iha Hospital Militár Wirahusada, Lahene, Dili, hafoin masakre dahuluk (I) akontese iha Semitériu Santa Cruz nia laran, iha loron 12 Novembru 1991.

Misteriu dolorozu ida ne’e kaer-toman husi timoroan ida-nia matan be sai duni sasin-matan ba Masakre daruak ne’e, tanba iha biban ne’ebá timoroan ne’e serbisu iha Laboratóriu Ospitál Militár Wirahusada Lahane nu´udar analista ida. Iha laboratóriu laran, sasin-matan João Dias Amorim, haree ho matan rasik hodi akompãna presesu akontese masakre daruak (II) iha Lahane ne’e.

Segunda, 11 Novembru 1991

Ha’u hatene situasaun ne’e antes katak militár Indonézia sira atu oho ka tiru-mate hotu demonstrante Loriku aswa’in sira ne’ebé sei halo demonstrasaun pasífika iha Sebastião Gomes nia aifunan-moruk ne’ebé monu iha 12 Novembru 1991.

Kalan ne’e, ha’u ko’alia Jacinto Alves katak aban ne’e ema sei oho hotu  kedas. Tanba, loron-loron ami sempre tama tarde tanba molok ami fila, ami prepara no hamoos hotu ona ami-nia ekipamentu iha laboratóriu laran hodi nune’e loron tuir mai serbisu de’it.

Maibé iha momentu ne’ebá iha Segunda (11 Novembru 1991) ami nia diretór informa ho espresaun oin seluk. Katak, aban Tersa (12 Novembru 1991) imi hotu tenke mai tuku hitu (07.00) dadeersan.

Hosi ne’ebá hau deskonfia ona no ha’u-nia laran hanoin de’it katak sira rona ona kona-ba 12 Novembru. Tanba ne’e, ha’u hateten ba Jacinto Alves  no Jacinto Alves  dehan, “Se ita tun uitoan ema oho hotu. Se barak, sira la oho hotu”.

Ne’ebé, hafoin  simu informasaun hosi diretór ne’e iha loron tuir mai, tersa (12 Novembru 1991), ha’u mós partisipa iha atividade demonstrasaun pasífika iha Semitériu Santa Cruz. Maibé, bainhira primeiru tiru, ha’u halai sai husi rate kotuk, nune’e ha’u hasoru ho kolega feto ida. Bainhira molok ami to’o iha Xina Rate nian, ha’u haree Militár sira ho kareta Mercedes halai tun ba diresaun Santa Cruz.

Hafoin ida ne’e, ha’u mai uma, ha’u direta ba kedas ha’u-nia serbisu fatin iha Ospitál Militár Wirahusada, Lahane, Dili. Iha momentu ne’e mak ha’u haree akontesimentu ida ne’e. Iha biban ne’ebá, ha’u serbisu ho militar hotu no la’ós serbisu ho ema sivíl.

Tanba ne’e, ita labele halo buat ida. Só tanis de’it iha fuan. Bainhira haree militár sira oho ita-nia maluk sira hodi ba soe iha Ospitál Militár Lahane, ha’u haree ida ne’e ha’u-nia fuan ne’e tanis be tanis.

Tanba ne’e, se ema dehan katak ida ne’e hanesan asidente ida, ne’e la loos no la’ós hanesan asidente baibain. Militár sira ne’e iha tiha ona hanoin ruma. Ne’ebé, ita tama, sira hatene para oho no oho.

Ha’u lahatene! Sira hanoin atu halo ami ta´uk ka? Sira hanoin dehan, loron ne’e ami ramata kedas [oho mohu hotu]. Maibé, hanesan ita-nia rai ne’e, Maromak ne’e bo’ot! Iha momentu ne’ebá ne’e, ita só bele fiar de’it Maromak. Tanbasá? Tanba janela, parede no odamatan iha tilun hotu. Ne’ebé, ami ta´uk no fiar loos de’it mak Maromak.

Ha’u serbisu iha Ospitál Militár nian iha Lahane nu´udar analista. Ha’u hakarak hateten, iha tinan 1991 buat ne’ebé akontese iha Santa Cruz ema hotu hatene. Katak, ne’e la’o husi Igreja Motael ba iha semitériu Santa Cruz. Maibé, masakre daruak ne’ebé akontese iha Ospitál Militár Lahane ne’e, ema barak laduun hatene.

Masakre segundu iha Ospitál Militár Lahane maka ami nain hira sai testemuñu sei moris hela. Ida maka ha’u-nia belun Aviano Faria no sira seluk ha’u haluha sira-nia naran ona. Balun sei serbisu iha Hospital Nasionál Guido Valadares, Dili.

Bainhira tentara Indónézia sira hahú oho ema iha Semitériu Santa Cruz, karreta “HINO” tula lori ba iha Ospitál Militár Lahane. Barak maka lori ba loos de’it iha mortuáriu, fatin ne’ebé ema mate ona no tau mate-isin iha ne’ebá.

Bainhira ba tau iha ne’ebá, sira la hatun ho didi’ak maibé sira  fakar tun de’it. Ema barak maka sei  moris, sei hakilar no sei tanis. Bainhira hanesan ne’e, sira baku tan, oho tan ema sira ne’e. Maibé, tanba ema hakilar demais, barullu demais, ita-nia ospitál ne’e koloka iha mós populasaun barak  nia leet. Tanba ne’e, sira lakohi ema sira atu rona ita-nia maun-alin no inan-feton sira ne’ebé maka sei hakilar.

Entaun, sira buka dalan oinsá bele oho nonok de’it. Nune’e, balun sira tau iha rai de’it, karreta “HINO” mai sama tan husi leten. Natoon ne’e, ema foin atu hadi’a bee-dalan iha ospitál nian, tanba ne’e sei iha fatuk no rai henek barak. Ne’ebe. fatuk sira ne’e maka balu sira uza hodi tuda ba vitima sira-nia ulun no isin-lolon balu hodi baku to’o mate.

Tanba Laboratóriu iha kedas mortuáriu nia oin, tanba ne’e ha’u haree ho moos loos. Iha momentu militár sira hanesan ne’ebá, ha’u labele halo buat ida. Ha’u labele tanis. Atu de’it mós labele! Tanba se lae, ha’u bele mate ona. Ne’ebé, ha’u kuandu iha militár nia oin ne’e, só fuan de’it maka bele tanis. Ita-nia matan, ita-nia ulun, ita-nia oin tenke malirin.

Entaun, militár sira ne’e bolu ema sira ne’ebé serbisu iha ospitál laran ne’e, mai hatun mate-isin no vítima sira ne’ebé hetan kanek sira ne’e. Entaun, militár sira ne’e buka oinsá bele oho nonok vítima hirak ne’e para vítima sira ne’e labele hakilar no forsa laek.

Atu Sona Ho Aimoruk Phosphoric Acid

Nune’e, iha momentu ne’ebá, militár sira iha planu atu uza aimoruk Asam fosfat (bele bolu asam ortofosfat) ne’ebé ho naran tekniku iha dalen Inglés dehan Phosphoric Acid, Orthophosphoric Acid ne’ebé hanesan deterjen manas hodi sona ba ita-nia maluk vítima sira. Maibé xefe laboratóriu militár nian esplika katak uza asam sulfurit mak sona ema bele hakilar liután.

Entaun, militár sira ne’e foti solusaun seluk hodi ba foti aimoruk musan ida iha Sentru Destasiamentu Saúde Militár nian iha Balai Prajurit. Foti aimoruk ne’e atu sona ema [vítima]  sira moris hela ne’e, obriga sira hemu de’it aimoruk musan ne’e. Bainhira hemu ona aimoruk refere, ninia reasaun mak halo vítima sira iis-badak, hakilar labele, halo iis bo’ot. Entaun, uza oportunidade ida ne’e, militár sira ne’e oho ema [vítima] sira ne’e fasil tanba la duun hakilar ona.

Militár sira ne’e, ha’u hatene hotu sira. Maibé ha’u hanoin imi buka reportajen husi Jornalista Max Stalh nian ne’e nia hakerek hotu militár sira-nia naran ne’ebé nia haktuur liuhusi reportajen ho titulu ”A Morte de Uma Nação, The Death of Nation”. Iha reportrajen ne’e nia laran mak sei haree hotu naran sira ne’e.

Iha momentu ne’ebá, ha’u haree asaun kruel ida ne’e, ha’u la auguenta. Hamriik hanesan isin-lolon klamar laek. Hamriik mamuk hamriik iha kalohan ida-nia leten. Tanba ne’e, ha’u deside tama tiha ba haris fatin laran. Tanba ha’u sente atu muta la muta. Hanesan todan ida ha’u la auguenta atu hulan.

Maibé, bainhira ha’u sai husi sintina hakat mai fali iha fatin ohin ne’e, militár sira ne’e haloot hotu ona mate-isin sira ne’e. Iha biban ne’e, ha’u sei hetan vítima ida entre vítima sira ne’e nia karteira. Nia karteira ne’e nia lolon nia taka Sticker Jezús Kristu nian. Nune’e, hau hasai tiha sticker ne’e, ha’u taka hela iha janela ida. Hafoin oho hotu vítima sira ne’e, militár sira mós sunu hotu ema-nia roupa no sapatu sira ne’e. Militár sira ne’e tula vítima sira-nia isin-mate, tula ba fatin ne’ebé karik ha’u mós la hatene to’o agora.

Aimoruk ne’ebé sira fó ba [vítima] timoroan sira todan be hemu ne’e, militár sira tau hela iha meza leten no ha’u foti subar musan haat (4) hodi lori ba uma. Iha ha’u-nia laran hanoin, iha loron ikus bele halo analiza ba aimoruk tanbasá mak ema hemu ne’e iis-badak no mata lalais de’it.

Hafoin 12 Novembru 1991

Hafoin loron 12 Novemvru, ha’u fila ba hala’o serbisu normál iha Ospitál Militár Wirahusada Lahane. Iha 1992, ha’u hasoru malu ho Hendardi iha Padre Jesuita sira nia uma. Tanba momentu ne’ebá, ha’u-nia inan te´in ba amu sira. Nune’e, bainhira nia mai sempre kontaktu ba amu hodi fó hatene ba ha’u liuhosi ha’u-nia alin sira kuandu lori hahán mai amu.

Ha’u-nia mama dehan ba ha’u, “João Dias nia amigo mai ona”. Tanba, informasaun ne’ebé ha’u fó sai la di´´ak sempre bolu nia mai foti. Entaun, aimoruk ne’ebé sira fó ba [vítima] timoroan sira todan be hemu ne’e, militár sira tau hela iha meza leten no ha’u foti subar musan haat (4) ne’e, musan ida ha’u fó uluk ba bapa Hendardi ne’ebé nu’udar advogadu ne’ebé defende Kay Rala Xanana Gusmão iha tribunál Indónesia nian ne’ebá.

Maibé, bainhira ha’u halo serbisu ho nia (Hendardi), nia seidauk koñese katuas Xanana Gusmão no nia serbisu hanesan klandestina, serbisu hanesan kaer hela Perusahan Kayu maibé nia serbisu mós iha Lembaga Bantuan Hukum Indonesia (LBHI). Tanba ne’e, ha’u fó aimoruk ne’e ba nia hodi ba halo teste. Bainhira nia kahur aimoruk ne’e ba hahan hodi fó han ba asu, asu ne’e han ho han mate kedas iha fatin.

Nune’e iha tinan 1993, Max Sthal mai Timor halo investigasaun no konfirmasaun ba aimoruk sira ne’ebé uza hodi oho maluk timoroan sira ne’e. Jornalista Max Sthal mai Timór no rona dehan Militár oho ema barak iha Ospitál Militár Lahane, nia mai halo investigasaun no ha’u konsege fó aimoruk ne’e musan rua ba nia hodi lori ba laboratóriu iha Loundres nian hodi halo teste.

Rezultadu teste hatudu katak aimoruk musan ne’e la’ós ema mak atu hemu maibé atu dezinfekta sala ospitál nian, atu oho mikrobiu sira no sira bolu PARAFORMAIDE, ne’e laboratóriu polísia Loundres nian maka hateten. Entaun bazeia ba rezultadu katak aimoruk ne’e la’ós aimoruk ba ema atu hemu nian, entaun iha momentu ne’ebá Max Sthal hakarak fó sai notísia ne’e ba mundu tomak atu rona no hatene.

Ho akontesimentu iha Ospitál ne’e, Jornalista Max Sthal husu ha´u ho kolega ida ne’ebé testemuñu atu bele sai hosi Timór atu nune’e nia bele fó sai filmajen kona-ba masakre daruak iha ospitál militár Wirahusada Lahane ne’e.

Husi testemuñu ba aimoruk no mate sira iha ospitál ne’e mak Jornalista Max Sthal mós husu ba ami-na’in rua atu fó sai iha Comissão dos Direitos Humanos. Nune’e uainhira 12 Novembru akontese tiha, relatóriu ida sai hosi Sub-Comissão ba Comissão Direitos Humanos.

Ba Comissão dos Direitos Humanos ne’e tuir ita-nia ema diplomata sira, hanesan Eis-Prezidente Timor-Leste José Ramos Horta, José Luis Guterres, Marí Alkatiri no ativista timoroan sira , hanesan Aviano Faria, Zacarias Albano, ne’ebé partisipa iha diplomata ne’e.

Sira ne’e mak ba afirma ni hateten saida maka akontese iha Timór hodi ami fó testemuña. Katak, se ita kondena Indónézia iha loron ida ne’e no tinan ida ne’e, susesu bo’ot ba ita-nia funu. Tanba ne’e molok ami dezloka bá rai li´ur, filmajen kona-ba masakre ne’e fó sai ona iha Austrália, Nova Zelandia, Noruega, no iha Portugal.

Dezloka ba Indonézia

Liu tiha tinan rua, iha tinan 1994 maka ha’u no kolega Aviano Faria dezloka ba Indonezia. Iha Indonézia, ami rua halo Kartu Tanda Penduduk (KTP; agora Kartaun Eleitorál) falsa no hodi uza naran Falsa hodi liu ba Malázia no hakat liu ba iha Tailándia.

Iha Tailándia, ami ba Embaixada Portugal, nune’e ami kontaktu direta ho Diplomata timoroan, José Ramos Horta, hodi konfirma katak ami rua hosi Timór duni. Tanba, naran ami-nian uluk ne’e kode “Manulin”maka ha’u no “Lemorai” mak kolega Aviano Faria. Tanba ne’e, Ramos Horta, husu ami rua hakarak ba rai ne’ebé? Ami deside hodi hatán, ami hakarak ba iha Portugal.

Iha Portugal maka ami hala’o atividade barak. Hanesan testemuña ba masakre daruak (II) iha Lahane ne’e, iha momentu ne’ebá, ami la’o ba iha rai barak hodi halo kampaña kona-ba ukun rasik-aan. Rai sira ne’ebé maka impaktu bo’ot liu maka iha Portugál, Jenebra, Japaun, Alemaña no Olanda.

Iha rai li´ur, ami la’o nasaun barak hodi fó sai kona-ba segundu masakre iha Ospitál Militár Lahane. Tanba ema hotu hatene primeiru masakre iha Santa Cruz maibé ema la hatene segundu masakre iha Ospitál refere. Ho la’o ida ne’e mós atu afirma de’it katak ema ne’ebé Militár Indónézia sira tiru kanek de’it ne’e seidauk mate maibé uainhira to’o iha ospitál balun seidauk hetan isin mate to’o agora. Signifika, sira hirak ne’e maka momentu ne’ebá mate hotu iha Ospitál ne’e.

Iha momentu ne’ebá, Jornalista Max Sthal mós dehan ba ha’u katak filmajen ne’ebé nia halo kona-ba “Death of Nation” joven balun hetan tiru kona ain de’it maibé ema ne’e lakon to’o agora. Tanba ne’e, loos duni katak husi ema tiru sira ne’e barak ba iha ospitál ne’e kanek de’it ne’e  atu afirma de’it buat ida ema dehan fó hemu aimoruk no oho iha ospitál ne’e. Tanba tuir Max Stahl, ema sira ne’e la kanek bo’ot maibé to’o agora maun ne’e la hetan to’o agora. Signifika, sira ne’e maka mate iha ospitál.

Atividade Luta Iha Li´ur Hetan Susesu

Iha Portugál ami halo atividade Timór nian ba iha rai li´ur,  ne’ebé importante no hetan susesu boot ne’e maka primeiru iha Zenebra iha Komisaun Direitu Umanu. Iha ne’ebá, ita la manan iha votasaun maibé konsege manan iha kondenasaun sobre Indónézia. Iha tinan 1994, iha Olanda impaktu bo’ot sai iha televizaun no jornál sira hodi bolu atensaun ba sira-nia governu sira.

Hafoin ne’e, ami ba iha Japaun. Molok Embaixadór Japaun no Deputadu sira mai iha Timor-Leste, ami ba uluk tiha Japaun hodi hateten ba sira katak imi labele fiar ami maibé imi buka dalan oinsá maka bele ba to’o iha Timor-Leste. Nune’e, sira fila lori informasaun di’ak no informa ba Governu Japaun no bainhira ami fila fali ne’e maka primeiru vez Governu Japonés simu timoroan.

Ami laiha planu atu hasoru sira maibé ami halo kampañia hotu. Iha Japaun, ami ko’alia kona-ba karreta “HINO” ne’ebé sama mate maun alin no inan feton sira iha Ospitál Militár Lahane no karreta “HINO” ne’e produtu husi nasaun Japaun.

Tanba ne’e maka ami halo statement (deklarasaun) katak se hanesan ne’e, Masakre 12 Novembru iha Santa Cruz Dili ne’e, inderetamente Japaun mós suporta hotu. Tanba ne’e notísia ida ne’e sai boot to’o Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK) Japaun nian maka bolu rasik ami ba ko’alia. Liuhusi komisaun organizadora ita-nian iha Japaun hanaran Japanese Coalition for East Timor.

Manifestasaun iha estranjeiru kona-ba kazu Timór iha 1991

Hosi ne’ebá maka  impaktu bo’ot ida ba Japaun laran no Governu Japaun sira muda pozisaun kona-ba  luta Timór nian. Tanba uluk [Japaun] sira hanoin de’it sira-nia belun boot Indónézia tanba negósiu boot iha Indónézia.

Tuir fali, ami-nia vizita iha Alemaña. Ida ne’ebé maka halo to’o negósiu boot ne’ebé Prezidente Soeharto hanoin atu halo ho Alemaña no atu halo vizita ba Alemaña kansela tiha hotu. Ema boot barak, Soeharto hakarak ba vizita mós sira lakohi simu.

Nune’e MNEK Governu Alemaña mós bolu ami ba ko’alia kona-ba Kaiñaun sira ne’ebé sira faan ba Indónézia hodi oho timoroan sira iha tempu funu, tanba kaiñaun sira tau iha ró-ahi ne’e maioria hosi Alemaña. Ida ne’e maka impaktu boot husi ami-nia vizita ba iha Alemaña. Ami ba iha ne’ebá, ami-nain neen (6) de’it. Nain tolu (3) ba lobi no nain tolu (3) ba halo manifestasaun inklui ida maka ha’u, Aviano Faria no Domingos Sarmento.

Restaurasaun Independénsia

Iha tinan 2002, ha’u fila hikas mai timór hanesan Asesór ba iha Konsellu-Ministru husi tinan 2011-2017 liuliu kona-ba Teknolojia da Informasaun (IT). No, bainhira Ajénsia TATOLI  ne’e harii, ha’u mós kontribui uitoan. Iha momentu ne’e, ha’u mós kontribui oituan iha forma Kode  Etika ba Jornalizmu Timór nian.

Sujestaun

Ha’u-nia sujestaun maka ne’e; Husu ba Governu no Estadu Timor-Leste agora buka tuir to’ok militár sira ne’ebé uluk hala’o serbisu iha ne’e [Timor-Leste] ne’ebé maka sei moris atu fó hatene fatin ne’ebé maka sira hakoi ita-nia maluk vitíma masakre Santa Cruz sira-nia hakoi fatin para hodi ita bele buka tuir.

Maibé dalan ne’e oinsá ne’e tenke liuhusi dalan diplomasia. Tanba Indónézia mós hatene katak sira oho ema barak ne’e, ema sei lori sira ba iha mundu, internasionál. Pois komandante sira ne’e labele sai no halo ida ne’e. Tanba ida ne’e maka ha’u hanoin to’o agora militár sira taka hela informasaun ne’e ba ita.

Ha’u-nia mensajen maka hanesan Maun Bo’ot Xanana mós ko’alia katak, agora ba oin ita manan ona ukun-aan maibé seidauk liberta povu hosi ki’ak. Ida ne’e todan bo’ot tanba bee tebe-tebes de’it mós seidauk tama to’o populasaun sira-nia uma.

Ba inan-aman sira ne’ebé lakon oan; Foti loron ida ne’e, hanesan istória boot ba rai Timór. Isin-lolon maka lakon maibé sira-nia naran hakerek iha plaka ida iha Timór la hotu to’o rai nabeen tanba mate ba lia-loos no liberdade. Familia sira tenke fó louvor bo’ot ba maluk ne’ebé mate tanba nia brani.

Ba maun-alin sobrevivente 12 Novembru; Ita fó ona forsa no brani no mate ba liberta rai ida ne’e, agora ita buka oinsá para liberta povu ida ne’e. Ba ha’u ne’e la buat barak, ita hotu luta para populasaun hotu la tau ona bee balde iha ulun leten, ne’e pasu ida boot tebes.

Ba Governu; Ami sira ne’ebé halo parte iha funu ida ne’e no ema bolu mate-restu, ami lakohi dehan atu haree ami hanesan eroi maibé haree ami sai hanesan matan, tilun, ibun ba foinsa’e Timór sira ne’ebé foin mak moris no buras [foin mai].

Atu nune’e, foinsa’e sira mós hatene saida maka luta ba Timór nia moris? Saida maka luta ba liberta povu husi ki’ak [mukit]? Saida maka tahan Timor nia ukun-aan ne’e lakon husi labarik, ferik no katuas, no sira mós hatene oinsá atu tane Timor ne’e?

Labele haree de’it ba isin-lolon atu sai riku boot. Labele haree de’it ba atu sai boot maibé haree ba povu nia nesesidade. Importante maka bee. Bee ne’e di’ak, hahán barak. Hahán barak, povu moris hakmatek. Povu hakmatek, liberdade di’ak. Liberdade di’ak, kabun la hamlaha. Kabun la hamlaha ona, povu sei moris haksolok.

Notísia relevante:Sé Mak Responsabiliza? Xanana Gusmão!

Jornalista: Nelia Borges

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here