Estudante sira hamarik formatura hodi simu vizita Prezidente Republika, Francisco Guterres Lú Olo ba Eskola Sekundária Jerál Públiku (ESJP) Seran-Kotek, Munisípiu Covalima, Kinta (27/06/2019). Imajen/Eugénio Pereira

BAUCAU, 24 setembru 2019 (TATOLI)—Diretór Instituto Nacional de Formação de Docentes e Profissionais da Educação (INFORDEPE), Efrem Edemundo Soares Ximenes Belo, hateten formasaun ne’ebé sira halo ba profesór sira iha Rejiaun Leste iha formasaun rua mak formasaun akadémika no formasaun kontinua.

Diretór INFORDEPE, Efrem Edemundo Soares Ximenes Belo. Foto: Joanico de Araújo

Formasaun akadémika ne’e hala’o tanba INFORDEPE serbisu hamutuk ho Universidade Nacional Timor-Leste (UNTL) atu forma profesór sira sai profesór loloos iha nivél akadémiku katak hafoin kursu profesór sira ne’e sei hetan diploma lisensatura.

Formasaun ba profesór sira ne’e atu kapasita profesór sira para  sai manorin ne’ebé  di’ak, atu  hanorin hodi fahe matenek no fó koñesimentu akadémiku, koñesimentu linguístiku, koñesimentu pedagojiku no mós  koñesimentu étika profisionál nian ba estudante sira.

“Ita hatene ona katak ita-nia nasaun ne’e hahú ona ho profesór/a sira ne’ebé laiha kualifikasaun manorin. Entaun depois ita haree tiha númeru boot profesór sira iha Timór ne’e mak laiha kualifikasaun atu sai profesór mak balun falta étika pedagójiku, balun falta étika profisionál,” dehan Diretór IINFORDEPE, Efrem Edemundo Soares Ximenes Belo ba Ajénsia TATOLI liuhusi entrevista iha nia knar fatin, Baucau Villa Nova, tersa (24/9/2019).

Entaun, nia hatutan, sira forma profesór sira ne’e nu’udar kanál ida atu nune´e transmite koñesimentu ne’e ba estudante sira. Tanba ne’e mak sira haree uluk lai kapasidade profesór sira, molok sira ba hanorin estudante sira iha eskola.

Formasaun akadémika ne’e, nia esplika, ba profesór sira ne’ebé konklui iha Ensinu Sekundáriu. Profesór sira ne’e mai simu formasaun iha fatin ne’e atu nune’e bele hetan kualifikasaun do profesór no sira sei konklui iha lisensiatura.

Formasaun refere, tuir nia, hala’o iha sentru ida de’it mak iha Sentru Polo Baucau ne’ebé sei fahe ba kuatru turmas ne’ebé akumula formandu ema 100 no fahe ba kada turmas ema 25 kada munisípiu. Ikus mai, nia informa, formandu 92 mak konklui iha kursu ida ne’e no sira seluk la bele konklui tanba razaun saúde no mate.

Nia hatutan, formasaun sira ne’ebé hala’o iha sentru ida ne’e hahú iha tinan 2012 to’o 2014 mak formasaun akadémika iha Munisípiu Baucau hamutuk ema na’in 317, Lautem ema na’in 367, Manatutu ema na’in 219 no Viqueque ema na’in 417.

Iha tinan 2018, nia haklaken, INFORDEPE halo tan formasaun ba profesór rejime kontratu. Formasaun ida ne’e mós bolu formasaun akadémika ne’ebé serbisu hamutuk ho Universidade Nacional Timor-Leste. UNTL maka sei garante ensinu aprendizajen no INFORDEPE hala’o  serbisu adminiatrativu hodi halo jestaun.

“Ba ida ne’e, profesór sira ne’ebé tuir formasaun ne’e ami foti husi Ensinu Báziku no balun hanorin iha Ensinu Jerál. Ida ne’e, ami halo selesaun liuhusi teste ida no sira ne’ebé iha méritu mak ami foti sai dosente ba profesor sira ne’e,” nia infroma.

Nia hateten, dosente sira ne’ebé fó formasaun iha formasaun akadémika ne’e mai husi Portugal no úniku língua Tetun mak profesór timoroan. Formasaun ne’e halo iha tinan lima nia laran. Oras ne’e daudaun, INFORDEPE fó ona graduasaun no formandu sira ne’e halo hela serbisu iha área remota sira .

Aleinde ne’e, nia hatutan, formasun ba baxarelatu ne’e ninia durasaun tinan tolu. Formasaun inisiá ne’e INFORDEPE halo tiha ona iha 2012 mai to’o iha  2015. Formasaun ne’e nia kontinuasaun ne’e mai iha tinan ikus atu tama 2016, INFORDEPE entrega ba UNTL tanba formandu sira ne’e konklui iha UNTL.

Entretantu, diretór ne’e informa, alende formasaun akadémika iha mós formasaun kontinua ba profesór sira ne’ebé hahú iha tinan 2013. Profesór sira ne’ebé tuir formasaun kontinua ne’e, ninia totál hamtutuk ema 900 kompostu husi turma 10.

“Formasaun ida formasaun kontinua ne’e, formasaun ida ne’ebé ami halo ba profesór sira. Ninia tempu formasaun ne’e badak. Entaun ami fó de’it sertifikadu ba sira hodi eleva kapasidade profesór sira nian atu bele iha koñesimentu hodi hatene hanorin ita-nia estudante sira,” nia hateten.

Formasaun kontinua ne’e, nia dehan, oferese ba profesór sira husi Ensinu Sekundáriu Jerál 14 disiplina no ba Ensinu Báziku ne’e 234, ba Ensinu Sekundáriu Jerál ne’e hamutuk 393 profesór no total ne’ebé konkluidu iha formasaun  ne’e hamutuk 627 profesór.

Iha tinan 2015, nia informa, iha formasaun kontinua ne’ebé realiza iha Polo Baucau, ne’ebe hala’o ba profesór hamutuk 638 liuliu ba profesór Ensinu Tékniku Vokasionál

“Ha’u hakarak hateten, rezultadu iha 1999 hahú loke uluk eskola, profesór barak mak la hatene ko’alia língua portugés entaun sira agora tuir formasaun, barak mak hatene portugés. Iha momentu ne’ebá sira hanorin buat ne’ebé  sira bele hanorin. Agora, sira hanorin metódu ne’ebé  nasaun rekere  tuir kúrrikulu ne’ebé define husi Ministériu Edukasaun,” nia informa.

INFORDEPE Oferese Formasaun Língua Portugeza Nivel A1 Ba Profesór Sira

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here