Sekretáriu Ezekutivu Komisaun Nasionál Kombate HIV/SIDA, Daniel Marçal. Imajen Antonio Goncalves

DILI, 10 setembru 2019 (TATOLI)-Dadus husi Komisaun Nasionál ba Kombate HIV/SIDA-Timor-Leste (CNCS-TL-sigla portugés) hatudu katak husi 2003 to’o marsu 2019, munisípiu 12 inklui RAEOA (Rejiaun Autonoma Espesiál Oe-Cusse Ambeno), ema ne’ebé  afetadu moras HIV/SIDA hamutuk na’in 918 no ema ne’ebé mak mate tanba moras ne’e hamutuk na’in 110.

Sekretáriu Ezekutivu CNCS-TL, Daniel Marçal hateten, atu prevene moras HIV/SIDA (Human Immunodeficiency Virus/ Síndrome de Inmunodeficiencia Adquirida), inan-aman fó atensaun másima ba oan sira, bele namora maibé labele halo relasaun seksuál arbiru.

Igreja ka relijiaun sira tenke iha papel ida ne’ebé importante hodi haforsa vida espirituál ema hotu nian; bainhira ema ida iha koñesimentu ba vida espirituál kapás no kle’an, nia susar los atu halo relasaun seksuál arbiru tanba poder espiritu Maromak nian ne’ebé iha ema idaidak nia fuan rasik,” hateten Sekretáriu Daniel Marçal ba jornalista Ajénsia TATOLI iha nia kna’ar fatin Praia dos Coqueiros, Dili, horseik.

Nia esplika, moras HIV/SIDA ninia kauza ne’e mai husi ema ne’ebé halo relasaun seksual livre no troka parseiru. Relasaun seksuál ne’e mosu tanba ransu livre.

Primeiru ema ransu maibé seidauk iha hanoin atu halo relasaun seksuál no prosesu ransu komesa ko’alia husi mane ba feto no feto ba mane ne’e mak bele provoka relasaun ida ne’e belé besik liután.

Konvivénsia sira ne’ebé akontese entre mane klosan no husi feto klosan tanba de’it domin ne’e maibé domin ne’e la signifika atu halo relasaun seksuál kedas no joven sira feto ka mane hanesan feto nia la bele fo nia isin sagrada ne’e ba mane uluk banhira nia seidauk hatene mane ne’e prontu sai aman ka lae no mane mos la bele fo nia isin ba feto katak feto nee atu sai inan ka lae.

Joven sira barak mak halo relasaun seksuál la’ós atu forma uma-kain maibé tanba kauza husi ransu livre no hanoin sentimentu seksu iha situasaun balun no ikus mai sira la bele kontrola sira nian aan hamosu relasaun seksual entre feto ida no mane ida barak hetan virus HIV ne’e tanba ransu la iha limitasaun.

Nia hatutan, moras HIV ninia hadaet ne’e mai husi feto ida ne’ebé halo relasaun seksuál livre ho mane ne’ebé seidauk iha virus HIV bele 99% bele hada’et.

Segundu, da’et husi raan ba raan no raan ne’ebé la liu ezame laboratóriu keta iha ona HIV fó ba ema seluk uza bele hetan moras HIV. Terseiru husi daun ne’ebé uza tatoo kuidadu ema barak ba tatoo nia isin la troka daun.

Regula Otel

Iha biban hanesan, Sekretáriu Ezekutivu CNCS-TL, Daniel Marçal husu ba governu atu regula otel sira tanba fó oportunidade ba joven sira uza oras ida ka rua hodi hamosu relasaun seksuál livre hetan moras HIV/SIDA.

Nune’e mós konsidera katak fatin públiku sira ne’ebé sai nafatin ba joven sira hanesan jardin no tasi-ibun sira ne’e tanba la iha seguransa hodi toma atensaun.

“Se ita hadomi Timor-Leste evita problema HIV/SIDA. Tenke regula otel hirak ne’e hodi prevene moras HIV/SIDA no kontrola fatin hanesan xineza sira ne’ebé mak iha”.

“Timór la’ós dehan hotuhotu maibé balun diak balun iha laran ne’e uza oportunidade ida ne’e atu hetan osan,” konsidera tan Sekretáriu Ezekutivu CNCS-TL ne’e.

Nia reforsa, governu mós presiza estabelese seguransa hodi akompaña ema ne’ebé asesu filmajen aat.  “Tenke kontrola iha server sira ne’e para la bele fó oportunidade ba ema sira ne’ebé asesu livre mídia sosiál hodi haree filmazen sira ne’ebé la di’ak,” tenik sekretáriu ezekutivu ne’e.

Sekretáriu ne’e friza tan, la bele fó liberdade ba eskola oan sira ne’ebé uza telefone smartphone ne’e livre hodi halo gravasaun ba filmazen sira; la’ós dehan la di’ak maibé labarik sei minoridade la bele haree filmazen aat sira iha mídia sosiál. Ema sira kaben na’in ne’e haree filmazen ne’e di’ak tanba sira kaben na’in ona maibé ba estudante sira la bele hare filmazen aat.

“Profesór sira tenke tau atensaun másimu ba estudante sira. Se bele tau materia sira ne’e (matéria kona-ba HIV/SIDA) tau iha estra-kurrikulér para hanorin beibeik estudante sira hodi hatene kle’an liután kona-ba moras HIV/SIDA no moras ne’e oho joven barak,” nia esplika.

Entretantu, iha biban hanesan, Sekretáriu Ezekutivu CNCS-TL informa katak moras HIV/SIDA to’o agora ai-moruk seidauk iha atu kura.“Virus ne’e oho ema haterus ema tanba ai-moruk seidauk iha atu hamate virus ne’e iha ema nia isin atu la bele hetan moras. Ida ne’e (seksu livre) la bele ransu livre tanba ai-moruk la iha atu kura moras HIV/SIDA.

Notísia relevante:CNCS Sujere Inan-Aman Sira Akompaña Intensiva Oan Sira

Jornalista: Felicidade Ximenes

Editór      : Rafy Belo

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here