Desizaun finál hosi Tribunál Rekursu ba Alterasaun Lei RAEOA

DILI, 14 agostu 2019 (TATOLI)—Tribunál Rekursu (TR), ohin, liuhusi desizaun koletiva juiz na’in tolu kompostu hosi juiz Deolindo dos Santos, Jacinta Correia da Costa no Duarte Tilman Soares, desidi katak Dekretu Parlamentu Nasionál nú. 6/V (Primeira Alterasaun Lei nú. 3/2014, 18 juñu) kona-ba Lei Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) ne’e konstitusionál.

“Termu ida ne’e, liuhusi juiz koletivu Tribunál Rekursu nian delibera katak la julga inkonstitusionalidade ba Dekretu Parlamentu Nasionál nú. 6/V (Primeira Alterasaun Lei nú. 3/2014, 18 juñu),” refere komunikadu imprensa hosi Tribunál Rekursu ne’ebé Tatoli asesu,  ohin.

Desizaun finál ne’ebé Tribunál Rekursu fó sai, notifika ona Prezidente Repúblika, Parlamentu Nasionál no Prokuradór Jerál Repúblika.

Lee mós: PN Mantein La Muda Konteúdu Alterasaun Estatutu RAEOA-ZEESM

Entretantu, Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão Noé de Jesus da Costa Amaral konfirma katak nia simu ona notifikasaun hosi Tribunál Rekursu, iha kuarta (14/8/2019), tuku 17.00 otl.

“Ha’u foin simu dadaun notifikasaun hosi Tribunál Rekursu. Tribunál Rekursu deklara katak laiha inkonstitusionalidade ba alterasaun dekretu númeru 6/V kona-ba alterasaun lei númeru 3/2014 kona-ba kriasaun RAEOA–ZESSM,” Prezidente Parlamentu Nasionál, Arão ba Agência TATOLI, iha Parlamentu Nasionál, ohin.

Prezidente Parlamentu Nasionál agradese desizaun Tribunál Rekursu no ida ne’e mak desizaun ikus Tribunál nian.

Nia espera, ho alterasaun ne’e prosesu nomeasaun ba Prezidente RAEOA –ZEESM nian  Governu bele hola inisiativa, nune’e kontinuasaun ba programa dezenvolvimentu iha Oé-Cusse no Ataúro la’o nafatin hanesan normál.

Nia esplika katak alterasaun ne’e la muda estatutu RAEOA-ZEESM, maibé muda de’it prosesu tomada pose ba Prezidente Autoridade RAEOA iha ne’ebé uluk Prezidente Repúblika mak fó pose maibé agora Primeiru-Ministru mak sei fó pose.

“Agora ne’e Konsellu Ministru mak desidi. La’ós ona Prezidente Repúblika. Desizaun Parlamentu foti tanba órgaun administrativu, entaun tenke iha governu nia okos, nune’e iha kontrolu permanente hosi Governu Sentrál ba RAEOA,” nia  haklaken.

Arão informa katak RAEOA órgaun ida autónomu iha jestaun, maibé la’ós autonomia hanesan podér lokál ida. Podér lokál aban bainrua sei iha ninia órgaun ne’e eleitu hosi povu depois nia iha órgaun fiskalizadór ida no iha asembleia ida para atu kontrola.

“Prezidente Repúblika iha dalan únika mak promulgasaun de’it, tanba laiha tan dalan seluk. Ita iha mak Tribunál Rekursu. Laiha Tribunál Supremu. Se iha Tribunál Supremu karik, nia (Prezidente) bele rekore. Agora, desizaun ne’e últimu no válidu,” nia afirma.

Jornalista: Evaristo Soares Martins

Editór: Xisto Freitas

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here