Prezidente Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), Joaquim dos Santos ‘Boraluli’. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão.

DILI, 10 agostu 2021 (TATOLI)-Komisaun A ne’ebé trata asuntu Konstitusionál no Justisa tuir orariu iha loron 11 fulan-agostu ne’e sei debate iha faze espesialidade kona-ba projetu-lei podér lokál, desentralizasaun administrativa no projetu-lei eleitorál munisipál iha munisípiu Covalima.

“Aban, ami debate faze espesialidade ba projetu-lei podér lokál, desentralizasaun administrativa no projetu-lei eleitorál munisipál iha Covalima. Iha diskusaun ne’e ami sei diskute kada artigu hosi projetu-lei rua ne’e,” Prezidente Komisaun A, Deputadu Joaquim dos Santos ‘Boraluli’ informa ba Agência TATOLI, iha uma fukun, tersa ne’e.

Projetu-lei eleitorál munisipál iha artigu hamutuk 135 no projetu-lei podér lokál no desentralizasaun administrativa iha artigu hamutuk 183.

Projetu-lei eleitorál munisipál ne’e bazea ba Konstituisaun RDTL artigu 65 númeru 1, ne’ebé define órgaun eleitu ho soberania no eskolla liuhosi eleisaun, mediante sufrájiu universal, livre, diretu, sekretu, pesoál no periódiku.

Nune’e mós projetu-lei podér lokál no desentralizasaun administrativa ne’e konstitui ho pesoa koletiva iha territóriu nasionál ba órgaun reprezentativu sira-ne’ebé define organizasaun, kompeténsia, funsionamentu no kompozisaun define iha lei.

Antes ne’e, Ministru Administrasaun Estatál, Miguel Pereira de Carvalho, louva ho inisiativa hosi Parlamentu Nasionál kona-ba projetu-lei hirak ne’e.

Governante ne’e, fundamenta projetu-lei eleitorál ne’e ko’alia refere liu ba órgaun podér lokál ne’ebé povu mak hili tantu asembleia munisipál no prezidente autoridade munisípiu sira.

Entretantu projetu-lei podér lokál ne’e atu hakbesik serbisu públiku sira hosi Estadu ba kraik ka fó podér ho kompeténsia tomak ba munisípiu sira halo planu, programa no orsamentu rasik.

 Projetu-lei desentralizasaun administrativa ne’e previstu atu Governu Sentrál halo transferénsia kompeténsia ka fó podér ba munisípiu sira no atribui kompeténsia balu ne’ebé durante ne’e seidauk fó ba Governu munisipál.

“Tanba atu estabelese podér lokál ne’e mandatu konstitusionál ne’ebé temi iha artigu 72 Konstituisaun RDTL katak tenke iha podér lokál atu nune’e hakbesik serbisu públiku ne’e ba ita-nia populasaun sira ho forma mais efisiente no efikásia,” nia informa.

Nia subliña, bainhira munisípiu sira iha ona podér lokál entaun sei promove dezenvolvimentu rurál, promove partisipasaun demokrátika ba populasaun sira iha área rurál.

Ministru Administrasaun Estatál ne’e apresia ho inisiativa Parlamentu Nasionál nian tanba hakbesik serbisu públiku ba munisípiu sira importante no espera Parlamentu Nasionál bele aselera projetu-lei hirak ne’e.

Maibé nia dehan, to’o iha debate espesialidade Governu sei propoin atu halo alterasaun artigu balun iha projetu-lei hirak ne’e, nune’e implementasaun iha futuru labele hamosu problema.

Iha loron 13 jullu 2021 liubá, Parlamentu Nasionál aprova ona projetu-lei eleitorál munisipál iha faze jeneralidade ho rezultadu votasaun a-favór 61 no projetu-lei podér lokál no desentralizasaun administrativa aprova iha jeneralidade ho rezultadu votasaun a-favór 61.

Projetu-lei rua ne’e inisia dezde 18 setembru 2018 hosi deputadu Patrocínio Fernandes dos Reis, Noé da Silva Ximenes ‘Buka-Tuir’, António Verdiál de Sousa, Abel Pires da Silva, Isabel Ximenes, Carmelita Caetano Moniz, Maria Rosa da Câmara ‘Bisoi’, Virgínia Ana Belo, Regina Freitas no Gabriel Soares.

Jornalista:Evaristo Soares Martins

Editór :Agapito dos Santos

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here