Lababarik sira iha bairo kaikoli wainhira halimar iha sira nia uma oin.Imajen TATOLI/Antonio Goncalves

DILI, 21 jullu 2021 (TATOLI)—Diretór Jerál Ministériu Solidaridade Sosiál no Inkluzaun (MSSI), Rui Manuel Gago Exposto, hateten MSSI iha pontu rekomendasaun espisífika haat hosi projetu-lei protesaun labarik no joven perigu atu rekomenda ba Parlamentu Nasionál (PN) hodi tau iha konsiderasaun.

Notísia Relevante: Projetu-lei protesaun labarik presiza aposta dezenvolvimentu karáter

Diretór Jerál, Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzaun (MSSI), Rui Manuel Gago Exposto. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão.

“Pontu rekomendasau haat ne’ebé mak ami sujere no rekomenda ba Komisaun F atu konsidera. Maibé ne’e provizóriu hela tanba MSSI sei elabora hela no sei aprezenta ba Komisaun F, nune’e esklarese ba ami-nia pareser téknika ba projetu lei ne’ebé PN inisia ona atu prodús. Nune’e iha futuru lei ne’e implementa karik labele fó impaktu negative,” Diretór Jerál ne’’e hatete ba Aência TATOLI, iha nia knaar fatin, Caicoli, Dili, kuarta ne’e.

Pontu rekomendasaun haat ne’e mak iha kapítulu ida, ba dispozisaun iha livru númeru 2 hateten katak hatuur no hakle’an ba konteudu lei ne’e. Tanba, tuir análiza tékniku nian ne’ebé sei asegura no ko’alia ba kondisaun labarik nian, ida-ne’e MSSI nia parte haree bele no bele konsidera.

Pontu ida iha artigu 3, nia dehan presiza halo defenisaun klaru entre labarik no foinsa’e. Agora atu ko’alia kona-ba lei ne’e, iha lei rua tanba ida ba protesaun ba labarik no ida seluk ba foinsa’e sira. Entaun, iha ne’e, iha haree alvu rua mak labarik no foinsa’e.

“Ita konsentra de’it ba labarik entaun ita muda títulu mak lei protesaun labarik. Karik atu asegura mós foinsa’e entaun asegura nafatin. Tanba ne’e, ita hakarak defenisaun klaru. Ezemplu, labarik hosi tinan hira ba tinan hira no ba foinsa’e hosi tinan hira ba tinan hira. Atu nune’e, fasilita téknika sira implementa iha terrenu,” nia hateten.

Iha artigu 3, iha alínea e), ko’alia kona-ba rede protesaun labarik klaru iha ne’ebá. Aleinde mensiona entidade lokál sujere atu mós inklui ho sosiedade sivíl ne’ebé durante ne’e fó hela atendementu ba protesaun labarik. La’ós sosiedade sivíl hotu-hotu maibé sosiedade sivíl ne’ebé tau matan ko’alia kona asuntu labarik nian.

Pontu rua, iha artigu 7, iha intervensaun hosi labarik no foinsa’e sira ne’e, ami observa katak entre labarik no foinsa’e sira-ne’e hasoru situasaun risku no perigu nia-laran entaun presiza deskreve klaru akontesementu iha ne’ebá.

Pontu tolu, iha artigu 10, ko’alia kona-ba intervensaun servisu labarik no depende mós ba koñesimentu sira-ne’ebé fó atendementu ba sira. Ne’ebé, iha artigu 10 ne’e MSSI hanoin katak depende ba hakerek na’in-sira katak inan-aman sarani mós bele hetan responsabilidade ba labarik sira. Tanba durante MSSI hanoin ne’e inan-aman sarani ladún akompaña labarik sira-ne’ebé sira foti hanesan sira-nia oan haki’ak.

“Ami hanoin katak atu di’ak liu família rasik mak hanesan tiu ka tia ne’ebé hetan karta legál ruma hosi Tribunál mak sai sira-nia inan-aman. Tanba dala ruma hela dook malu, entaun ho ne’e ami hanoin presiza haree,” Diretór MSSI hateten.

Pontu haat, iha artigu 30, hateten katak rekursu ne’ebé uza liuliu ba espesialista sira hanesan psikologu sira tenke mínimu ho lisensiatura maibé MSSI observa situasaun real iha Timor-Leste, rekursu ne’ebé iha ne’e seidauk to’o. Tanba ne’e, MSSI sujere baixarelatu mós bele.

Maibé iha entidade no membru PN mós hatete sira-ne’ebé tuir ona formasaun hetan sertifikadu ba ida-ne’e mós bele konsidera. Entaun MSSI hanoin dehan ida-ne’e di’ak liután, tanba dala ruma hakerek tiha iha lei maibé depois prejudika fali implementasaun iha terrenu.

“Ha’u fó ezemplu, entidade ne’ebé haree ka toma konta ba labarik sira hanesan orfonatu no uma mahon ne’ebé mak proteje inan ho oan sira, maibé rekursu mak la kompletu entaun saida mak hakerek iha lei ne’e. Entaun orfonatu no Uma Mahon tenke taka. Tanba ne’e ita tenke refleta ba kontestu real iha Timor-Leste,” nia dehan.

Ho pontu rekomendasaun hirak ne’e, nia dehan, MSSI fiar no garante katak sei konsidera preokupasaun hotu-hotu hosi entidade sira tanba MSSI garante katak Komisaun F konsidera no bolu MSSI hodi hato’o sira-nia paresér téknika, karik la konsidera paresér sei la bolu MSSI atu partisipa iha sira-nia reuniaun ne’e.

“Ami MSSI ba PN no ami hato’o ona ami-nia paresér téknika ba Komisaun F iha sesta (16/7) liubá, iha Munisípiu Liquiça,” nia dehan.

Tanba, tuir nia, iha artigu balun ne’ebé MSSI presiza haree fila-fali karik PN konsidera. Ida-ne’e MSSI sei halo paresér téknika hodi lori ba PN molok tama iha loron 25 jullu ne’e.

“Ha’u hakarak agradese ba Parlamentu Nasionál (PN) liu-liu Komisaun F ne’ebé trata asuntu edukasaun no saúde ne’ebé mak nia inisiativa di’ak hodi dezenvolve hela projetu lei kona-ba protesaun ba labarik,” nia hateten.

MSSI apresia ba projetu-lei ne’ebé mak PN inisia ne’e, maibé iha pontu balun mak MSSI hanoin katak presiza haree no dezenvolve lei ida-ne’ebé nia kontestu real iha Timor-Leste

“Ita iha esperansa no espera katak buat hotu la’o normál no labele kaduka tan. Maibé ha’u mós preokupa hela tanba situasaun daudaun ne’e atu tama ona ba kampañia ba eleisaun prezidensiál nian. Maibé antes atu tama iha ne’ebá PN bele finaliza ona,” nia dehan.

Iha tinan 2017, MSSI halo ninia projetu lei ida hetan ona aprovasaun iha Konsellu Ministru maibé kaduka tiha iha PN, tanba momentu ne’e ligadu ho kampaña ba eleisaun prezidensiál.

Nune’e iha tinan ne’e, PN koko dezenvolve fali projetu-lei ida-ne’ebé ligadu ho protesaun labarik no joven perigu.

Kona-ba protesaun ba labarik ho defisiénsia, Rui esplika iha Konstituisaun, Governu iha obrigasaun atu fó protesaun sosiál ba sidadaun hotu-hotu, nune’e la presiza hakerek ne’ebá hotu tanba lei protesaun ba labarik enjerál.

Jornalista :  Osória Marques

Editór       :  Cancio Ximenes

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here